Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-13 / 19. szám
Nagybánya, 1917a Május 13. — 19. szám XLIII. évfolyam. Előfizetési áraki Felelős • 's laptulajdonos Főmunkatárs és h. szerkesztő Egész évre 8 K. Félévre 4 ‘ > edévre 2 K. -—:-----=: Egyes szám 2 ÁNOS RÉVAI KÁROLY A hatod! AUÜ. • ■ A hossza elhi ;.ó háború nagy pénzügyi követelményeken .imasztván az államhatalommal szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal kizáróan 6%-kal kamatozó adómentes járadékkölcsön-köt- vényeket bocsát nyilvános aláírásra. Az aláírás időtartama 1917. május 12-től junius 12-ig terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás címletekben fognak kiállít- j tatni. A 6°/0-kal kamatozó járadékkölcsön-köt- vény kibocsátási ára tulajdonképpen 97 K 13 f-rel van számítva. De arra való tekintettel, hogy a járadékkötvény kamatozása csak folyó évi augusztus 1-én veszi kezdetét s a jegyzéstől 1917. augusztus 1-ig járó kamatok az aláírási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1917. évi május 12-től május 25-ig bezáróan történő aláírás esetén 96 K; b) az 1917. évi május 25-ét követő időben 1917. évi junius 12-éig bezáróan történő aláirás esetén 96 korona 30 fillér; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára 96 K 80 f-ben. A hatodik hadikölcsön járadékkötvényei minden év február és augusztus 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6%-kal kamatoznak ; az első szelvény 1918. évi február 1-én esedékes. Az aláírástól 1917. augusztus 1-ig járó kamatok az aláírási árba vannak beszámítva. Az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Az esetben, ha a 6%-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6°/o-os járadékkölcsönre történő és 100 koronát meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt ösz- szeg 10%-a biztositékkepen leteendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értékpapírokban. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917. junius 26-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25°/o-a j legkésőbb 1917. julius 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917. julius 17-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25%-a legkésőbb 1917. julius 28-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláír si helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levélben is történhetik. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláírási helytől pénztári elismervényt kap. A végleges címletek kiadására nézve, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás köz- zététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények, iletve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. A m. kir. pénzügyminisztérium, a kibocsátandó 6%-os járadékkölcsönre vonatkozóan fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1922. augusztus 1 -ét megelőző időre nem történhetik. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratórium feloldó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönre történő befizetések céljaira - önérthetően a kikötött felmondási idő épségbentartása mellett — teljes összegükben igénybevehetők. Azok, akik a befizetésekre pénzintézeti betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. A most kibocsátásra kerülő 6°/o-os járadékkötvények felhasználhatók lesznek az 1916. évi XXIX. t.-c. alapján kivetendő hadi nyereségadó fizetésére. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák- Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár a kötvényeknek kézizálogul lekötése (lombardiro- zása) mellett a névérték 75%-áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon, tehát jelenleg 5n/0-os kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben. A hatodik hadi- kölcsönnél egyébként is mindazok a kedvezmények biztosítva vannak, amelyek az ötödik hadikölcsönnél az aláírókat megillették. Ezenfelül az Osztrák-Magyar Bank és a M. kir. hadikölcsönpénztár a fent körülirt módozatok mellett azoknak, akik igazolják, hogy a jelen aláírási felhívásban foglalt befizetési határidők alatt az aláírásra bocsátott hadikölcsön jegyzése céljából más hitelintézetnél (bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet stb.) vagy bankcégnél vettek fél kölcsönt, a kölcsön ama részének visszafizetésére, amely az ily irányú kérelem előterjesztésekor még igazoltan fennáll, évi 5 °/o-os állandó kamatlábon fognak uj kölcsönt Révai Károly költészete. — Irta: Kápolnai Pauer Viktor. — A Petőfi Társaságban holnap tartja székfoglalóját egy kedves, de kevéssé olvasott költőnk. Ismerték ugyan őt már régen, sőt Erdélyben voltak elegen, kik elismerték tehetségét, mégis öreg ember lett, mire ez az országos nevű társaság a tagjai sorába választotta. Most, hogy az irodalom gócpontjában mutatkozik be, talán tágabb körben is felébred a személye iránti érdeklődés. E sorok Íróját az a cél vezette, hogy azok előtt, kik már olvasták müveit, megismertesse egyéniségét és irányát, azoknak pedig, kik előtt neve még uj, felhívja rá figyelmüket. Az bizonyos, hogy költeményei nem hipermodern témákkal foglalkoznak. Nem ostromolnak eget, nem idézik fel az emberi szenvedélyek érdekes, sokszor perverz árnyait, nem szállanak le a bűn és nyomor világába. Anakronizmusoknak azért nem mondhatók, hanem mégis jól esően emlékeztetnek a régebbi évekre. Hogyan lehet az, hogy élő költőnket nem ragadta magával az újkor csodálatos, bűvös áramlata ? Hogyan történhetett, hogy ő sok évtizedről mintha nem is vett volna tudmást ? Arany János egy késő epigonja veri még lantját ebben a kataklizmás világban s ismét kérdem, hogyan magyarázzuk ezt ? A nagyvárosokból, kiáradó csábos hatást ő nem érezte soha. Távol ezektől élt. Mikor élénkebb kontaktusban volt korának Íróival, mikor még befolyásolható ifjú volt — Arany János csillaga ragyogott költészetünk egén. Azóta a szó szoros értelmében arany kincseket rejtő erdős bércek alatt — Arany olvasva — távol az irodalmi köröktől élt, csak a nyomtatott szó jutott el hozzá — az élő irodalmi társalgás varázsát, az eszmék folytonosan újból kialakuló, élénk változást nem érezte közvetlenül — s azok már nem ragadhatták sodrukba. Ott áll ő is azonban, ahol sok jó költőnket látjuk, ahol Bárd, Szabolcska, Szávay és mások állanak. A modernektől - nem is szólva az ultramodernekről — talán meg sem értve, távol az irodalom sodrától: zátonyok ők bizonyára, melyek a régi, derék világból maradtak meg s melyeket az idők mindent elragadó rohanó árja nem kezdhetett ki. A ki több kötet költeményt ir kis leánykájához, azt ez a mostani - legalább háború előtti - kor hogyan érthette volna meg? Aki nem a világvárosokat érdeklő témákat énekelget, hanem minden nap aranyos Erzsikéjének más és más édes tulajdonságát dicsőíti — az tiszta apai szivével a raffinált kultúrvilág előtt bizonyára idegen maradt. Es mégis. Ha van kor mely ennek az iránynak is igazságot kell hogy szolgáltasson : a mostani az. Nem fognak rajta mosolyogni a túlmerész ifjú költők sem, úgy, mint azt még néhány év előtt tették volna. Nagy idők szele jobbá tett benünket. S ha jobbá nem is, de szerényebbé s megértőbbé. Nem nevetünk mindjárt azon, akinek más — szerintünk talán maradi — nézetei vannak. Kutatjuk, hogy azok hogy nem változhattak, miért nem alakultak át olyanokká, mint a másokéi? Gondoljuk meg azt is mindig, hogy a korok ízlése változik s mi bizony önkéntelenül korunk mértékével mérünk. Állandóan csendes vidéki városokban és falvakban töltötte életét ; a Petőfi Társaságban tartott székfoglalóján felolvasott költeményében is emlitii : így telt az éltem, mint egy édes álom, Barátim voltak: fii, fa és virág, Az én szerelmes, csöndes kis tanyámon Kívül esett a rut kalmár világ. Estenden, ha elősuhant az alkony, Valami bús dalt elzümmögtem halkan, Mint a tücsök, mely dalba este fog, Mikor kígyóinak már a csillagok. A harmonikus, derűs pálya tükrét találjuk tehát költeményében. Nem a modernek ízlését TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI' EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MIEC^JIESl^IEINrXISL IVIXIO'IDESKr VASÁnHAI1.
