Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-20 / 20. szám
1917. Május 20. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE (3) 20 szám. S e fényességben — mint egy lázas álom, — Hatolt keresztül fátyolos pillámon A múlt emléke : honvéd-ezredem. Mint vetített kép tűnt elémbe sorban Egy-egy bajtársam elevenen, holtan, Hirdetvén, hogy miénk a győzelem! Hű kardom mellé támolyogtam lassan, Hogy vén kezemmel végig simogassam A nyughatatlan, régi, jó acélt. Mig künn a zene hangjai elhaltak S a búcsú-csók szárnyát szegé a dalnak, Beszállt az alkony s halkan igy beszélt: — Öreg vitézem! Naplemente járja! Madár se’ szállhat, ha letört a szárnya! Dicsőség szomja hasztalan hevít. Hol égő erdők omlanak rakásra, Kis pásztortűznek hamvadó parázsa Nem számit ottan, hát oda se vidd! . . . Heti krónika. A kalendáriumokban vasárnappal kezdődik a hét. Mi nehányan, egy kis társaság Budapesten kezdtük el a Petőfiben, ahol nagybányai költőnk révén nekünk is jutott egy kis hely. Az ilyen nyilt ülésekre bárki is elmehet, hiszen Petőfi igazi demokrata volt, az ő nevéről nevezett társaságban sem uralkodhatik más szellem, mint hogy jegy nélkül, belépődíj nélkül mindenki beülhet az olvasó terembe. A *mindenkiből« aztán következik, hogy rendesen háromszor annyian gyűlnek össze, mint a hányán beférnek s igy többnyire nem mehet be senki. Mi — nem dicsekvésképen mondom, csak a tényt adom elő — nagybányaiak az első sorban ültünk, mert a mi emberünké volt itt ma az elnökön kívül az első sző. Gondolom, Révainak is jól esett, hogy helybelieket látott maga körül s hogy ott volt az ő aranyos Erzsikéje, mert igy akkorát nőtt a bátorsága, hogy harsogó hangon mutatkozott be hozzáméltó költeményeivel. Jól fogadták, ünnepelték, nem hozott ránk szégyent, tehát jól kezdődött a hét. Könnyebbek voltunk, mikor oda mentünk s nehezebben jöttünk vissza, mert sok aranyat érő dicsőséggel tértünk meg. B. Eötvös Loránd ugyan azt födözte föl éppen most, hogy ha az ember nyugat felé halad, a súlya növekszik s ha kelet-felé jön, akkor könnyebbé lesz. Nálunk azonban ez az uj fizikai törvény nem vált be. Különben is a vidéki ember a fővárosi oltárokhoz jár szent tüzért s onnan szokott gazdagodva hazatérni. Ez vojt a mi esetünk is. És örvendtünk, hogy idehaza rendben találtunk mindent. A komor mogorva fagyos szentek pompás, Cosbuc György költeményei; Rákóczi elbeszélő költemény (pályadijat nyert az Erdélyi Irodalmi Társaságban), továbbá „Delelő“, Román költők, Selmeczi Burschdalok, Prolog a Lendvay-szinház megnyitására és Alkonyat, azok az önálló kötetek, melyek Révai Károly neve alatt hagyták el a sajtót. Az utóbbiakat már Nagybányán irta. Itt alakította meg 1908-ban a Teleki Társaságot, mely igen sokat Ígérő irodalmi mozgalomnak bizonyult a magyarság eme keleti végvárában. Lapszerkesztőként is tevékenyen működött s a nagybányai lapokban jelentek meg legtöbb Ízben először — az utolsó években irt költeményei. Érdekes, hogy mig sok ember munkájára a háború bénitólag hatott, őnála mintha még fokozottabb, lázasabb termelést látnánk. Csak úgy ontotta a szebbnél-szebb hazafias költeményeket, melyek bizonyosan visszhangra fognak találni. Tiszta, egyenletes, szépen gördülő verssoraiban a hamisítatlan magyaros nyelv ragadja meg elsősorban kellemesen figyelmünket. Az érzések őszintesége, nemesége nála sohasem vonható kétségbe. Érzelmeinek skálája nem tág, de annál intenzivebben érzi őket át. Az apai szeretet, a honfiúi lelkesedés, a természet imádata, az öreg katona büszkesége, hogy csak nehányat ragadjak ki közülök, a legjellemzőbbek. A Petőfi társaság méltányolta a kedves, szerény költőt s tagjául választotta. Hogyan iktatták be, arról beszéljen más, aki jelenvolt. joviális testvéreknek bizonyultak. Hire sem volt a dérnek, hónak, jégnek, sőt úgy táncolt a napsugár, mint a muszka katonák a homlokvonalon akár a magyar elvtársakkal. Máskor Pongrác, Szervác, Bonifác után, a kiállott drukkok jutalmául pompás Muki napokat rögtönöztünk, a régi jó világban. Most azonban a Mukikák is diszkrét szerénységgel húzódnak meg odúikban, mert hát ilyen a háborús világ felfordult szelleme. Dolgozunk, őstermelők vagyunk, miként egy jókedvű gazda mondá a szatmármegyei emberről:- Na, igazán ti valódi őstermelők vagytok, mert úgy gazdálkodtok, mint a hogy a honfoglaláskor volt divatban. Igaza lehet. Miért ne ? Nem élünk ma egy második honfoglalás idejében ? Bizony igen, úgy hiszi a krónikás. Kitüntetés. Dr. Virdgh László városnnk szülötte, máramarosszigeti főtörzsorvosnak őfelsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta a hadi ékítménnyel és kardokkal. Előléptetés. 0 császári és apostoli királyi felsége Zavilla János 32. honvéd gyalogezredbeli hadnagyot főhadnaggyá léptette elő. A sebesült katonák, mint halljuk, utolsó pünköstjüket töltik Nagybányán, amennyiben Kedden, május 29-én elszállítják őket a nyíregyházi kórházba. Mintegy 20-an vannak jelenben az itteni Vöröskereszt fiókkórházban. Igyekezzünk ezt a befejező pünköst-ünnepet nekik kedvessé, emlékezetessé tenni. Révész Jánost a hadi rokkantakat és családjaikat, továbbá a hadi árvákat és özvegyeket gondozó bizottság: elnökévé választotta. Beszerzési csoport van alakulóban Nagybányán, a tisztviselők között, a főispán kezdeményezésére. A csoport 20-án, vasárnap d. e. 11 órakor tartja alakuló gyűlését a városházán. A kir. bányakincstárnak egyik régi, köztiszteletben állott, rokonszenves íőtisztviselője halt el a héten Budapesten. Martiny István íőbányataná- csos személyében. Martiny mint bányatanácsos jött városunkba nehány év előtt, itt lett főtanácsossá s Neubauer min. tanácsos után őt bízták meg az egész kerületnek igazgatásával. Jóságos előzékeny modora, engedékeny szive sokak sze- retetét nyerte meg. Csak nemrégiben választottuk meg a helybeli vöröskereszt egyesület elnökévé. A Kaszinónak választmányi tagja volt, városi képviselő s több egyesületnek vezetésében részt vett. Sok veszteség érte, fiát, vejét, leányát temette el egymásután s azért állandóan bús kedélyű volt. Budapestre is azért ment, hogy ott gyógyirt keressen, de a halál elébb köszöntött be, mint bárki is gondolta volna. Budapesten temették 16-án délután 6 órakor. Temetésén a kir. bányaigazgatóság képviselve volt s koszorút helyezett ravatalára. Városunkban általában nagy részvéttel fogadták a szomorú hirt. Nyugodjék békében, legyen emlékezete áldott közöttünk! A i hivatalos gyászlap igy hangzik: A nagybányai m. kir. Bányaigazgatóság és kerületének tisztikara mély megilletődéssel tudatja, hogy Martiny István m. kir. főbányatanácsos, helyettes bányaigazgató folyó hó 14-én, Budapesten, rövid szenvedés után elhunyt. A szeretett és tisztelt elöljárónak és kartársnak áldott legyen emléke! Nagybánya, 1917. május hó 15-én. Fábián Lajos kir. főmérnököt a r. k. egyháztanács egyházi főgondnokká választotta. A múlt évben beváltott réz ércekért most fizetik ki a pénzt a városházán. Akik még föl nem vették volna, 21-én is fölvehetik a tanácsteremben a nyugtató ellenében. Sajtóhiba. Lapunk múlt számának 2-ik ol- ! dalán a 3-ik hasáb 10-ik sorában „hitetlenül“ j helyett „hihetetetlenül“ olvasandó. Figyelmeztetés. Lapunk kiadóhivatala nyugta ! nélkül semmiféle fizetést nem fogad el — kivéve, | ha postán jön a pénz, mikor a vevény pótolja a nyugtatót. — Fölkérjük azért a közönséget, hogy előfizetéseket helyben csak a kiadóhivatal által kiállított és aláirt nyugta ellenében teljesítsen. Ki állami adót május 24-ig be kell fizetni a városi pénztárba, különben a zálogolási eljárást megindítják. Martiny István. Szaucsek Margitka. Szaucsek Dániel helybeli igazgató tanítót nagy gyász érte. Régóta betegeskedett kedves leánya : Margit meghalt csütörtökön. Temetése holnap délben lesz. A család gyászjelentése ez : Minden test, fű és dicsősége mint a mezők virága ; elszárad a fű, lehull a virág, mikor az Ur szele ráfuval. A mindenható jó Isten a mi drága jó gyermekünket, forrón szeretett testvérünket és rokonunkat Margitkát, az Ur Jézus mennybe menetele napján este V2IO órakor, miután az anyaszentegyház szentségeiben többször példás buzgósággal részesült, hosszas szenvedés után az angyalok honába átszólitotta élete 20-ik tavaszán. Korán kiszenvedett a mi szemünk fénye. Isten sok szép tulajdonsággal ruházta őt fel. Nekünk örömünk, napsugarunk és boldogságunk volt. Könnyes szemünkön át látjuk őt az egek honában az ártatlan lelkek vőlegénye: Jézusunk oldalán. Felejthetetlen halottunkat f. év és hó 20-án d. e. Vjl2 órakor temetjük el a boldog feltámadás hitével. Angyali jóságu leikéért az engesztelő szentmisét f. hó 21-én d. e. 9 órakor fogjuk az Ur Jézus szentséges szivének bemutattatni. Nagybánya, 1917. május 18. A jó Isten legyen az ő igen nagy jutalma ! Szaucsek Dániel és neje Lányi Agnes bánatos szülei. Ilonka és férje Fábián József, István, Irénke, Károly testvérei, Fábián Bözsike, Fábián Lajos, Fábián Ernőké húga ós öccsei, Lányi Margitka, Lányi Giziké unoka testvérei. Matróz-fiuknak 60-an jelentkeztek eddig, miért is további jelentkezéseket nem fogadnak el. Szőlőpermetezés. Tudományos kísérletek igazolják, hogy az 1%-os rézgálic permetezés teljesen megfelelő, miért is takarékoskodjunk első sorban azzal, hogy ne permetezzünk 2 százalékos oldattal. A szilágycsehi állami polgári fiúiskolával kapcsolatos internátusba az 1917-18. tanévre 26 tanuló lesz felvéve és pedig 10 ingyenes, 10 féldijas és 6 fizető. A felvétel pályázat utján történik. A pályázók a Nagyméltóságu Vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz intézett kérvényüket a folyó évi junius hó 10-ig az iskola igazgatóságához tartoznak beadni. Á kérvényhez csatolandó : 1. születési bizonyítvány, 2. a tanév első félévére vonatkozó értesítő-könyvecske, 3. tiszti orvosi bizonyítvány, mely teljesen kifogástalan egészséges ép testet igazolja, 4. a szülők vagyoni állapotát igazoló, egy évnél nem régibb keltű községi bizonyítvány, melyben a családtagok száma is feltüntetendő. Junius 30-ig az évvégi bizonyítvány is beküldendő, mert a felvételre való intézkedés még junius hó végén megtörténik. A fél dijat fizetők havonta és előleges 23 K-t, az egész díjasok 46 K-t fizetnek az internátus pénztárába. - Ezért kapnak lakás, fűtés, világítás, mosás és fürdés mellett, reggelit, ebédet és vacsorát. A felvételeket jóváhagyó rendelet vétele után (julius második fele) a szülők a továbbiakról részletesen értesittetnek. A kérvény és mellékletei szegénységi bizonyítvány hiányában bélyeg kötelesek. Szilágycseh, 1917. évi máj. 8. Az igazgatóság. A fagyos szentek az egész országban jól viselték magukat, minekutána a tél kellő erély- lyal kiadta annak idején a mérgét. Most az a bajunk, hogy nincs eső, ami a vetésekre meg a hernyók ellen is nagy áldás volna. Fémek beszolgáltatása. A hadsereg szükségletének biztosítása érdekéken egyre szigorúbb, intézkedéseket kellett életbe léptetni minden téren. — így a fémbeszolgáltatás terén az egyenként való rekviziciót és egyéb szigorú büntető intézkedéseket léptetnek életbe. A hatóságok már legközelebb nyilvánosságra fogják hozni az erre vonatkozó intézkedéseket. Miután eszerint akésedehnezőre komoly veszedelem vár, mindenki a haza és önmaga érdekében is cselekszik, ha késedelem nélkül beszolgáltatja arra a kötelezett féméit, amelyre a hadseregnek municzió- gyártás céljaira változatlanul nagy mennyiségben van szüksége. — A honvédelmi miniszternek a napokban jelent meg az a rendelete, a melyben az április 30. napjáig engedélyezett önkéntes fémbeszolgáltatási határidőt később közzéteendő határidőig meghosszabbitotta. A Vasárnapi Újság május 13-iki száma számos rendkívül érdekes, újszerű harcztéri fölvételeken kívül közli a királyi pár bevonulását Krakóba, Auguszta főherczegnét a lövészárok ban, a királyné nevenapjának ünnepét a harc. téren. Kiváló érdekesség a frontszinházról kö_
