Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-15 / 15. szám
» Egész évre 8 Tek. Kir ügyészség TÁRSADALMI HETILAP. ZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE S JESXüESKrXISL JVXIISrXíDSIDJ TJ-j&.&A.J?L2SrJ!LJE*. s szerkesztő' és laptulajdooGs Pe' ÉÚÉSZ JÁ^SOS Fömunkatárs és h. szerkesztő RÉVAE KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal : = Felsöbányai-utca 20. szám alatt = TELEFON SZÁM : 18, NAGYBÁNYA. 1 Az Üdvözítő föltámadásával a természet is uj életre szökkent. Mindnyájan érezzük, hogy egy uj világ születik meg szemünk láttára, melyre szédülve tekintünk ! Nem tudjuk még milyen lesz a jövő, miféle titkok rügyeznek az Idő fájának ágain, mit rejt számunkra a természet megújulása? De azt igenis tudjuk, érezzük, hogy az idei húsvéti rügyek beszédesebbek voltak minden más tavasz virágcsengettyiiinél. Ezer éves nemzeti létünknek uj hajnala következik! Vagy tán alkonya? Nem! Az Üdvözítő megváltotta az emberiséget; a mi hős katonáink megváltották a magyar nemzetet! Amiként az Istenember kiömlött vére áldást hozott az emberiségre, úgy fog áldást hozni a harcmezőn kiomlott vér is nemzetünknek. Mások leszünk, mint amilyenek voltunk ! Azt a borzasztó káoszt, mely bennünk, körülöttünk, fölöttünk, alattunk hömpölyög, felváltja a béke nyomán fakadó bölcseség, vallásosság és igazi szociális érzék. A múltat teljesen el kell felednünk, uj kor következik reánk, mely ott fog kezdődni, ahol a világháború végződik. A fakadó húsvéti rügyek már is sejtelmesen ragyognak a jövendőbe! Háromszor támadott föl azóta a hus- vét ünnepe, mióta mi lélekben százszor mlettünk és haldokoltunk, üdvözültünk mennyben és égtünk a gyehennában. De a mostani föltámadás számunkra az az allelujás andalgó zene volt, mely túlharsogja az ágyuk dörrenését. A béke szelíd angyala meg fog jelenni hazánk fölött! Mi hiszünk az Isten végtelen kegyelmében ; hiszünk az Istenember megváltó erejében, hogy a fakadó kikelet nyomán meghozza számunkra a teljes és dicsőséges békességet és busongó arák, kisirt szemű anyák, hallgatag apák, szomorú hitvesek és apátián árvák vérző szivébe belecsepegteti a vigasztalás balzsamát. A föltámadott Krisztus olajágat hozott kezében az emberiségnek. Meghozza a békét is, mely oly lihegve jön, mint az elfáradt fecske, melyet a föld körül üldözött a vércse. Az ünnep elmúlt, de reménységünk napról-napra nő. Álljunk meg szilárdan szent hitünkben, hogy a feltámadott Jézus lesz úrrá ismét a világ fölött,'‘visszaadja az embert ismét önmagának. Gazdálkodás. Közeledik a szent György napja, amikor mindent lehet kiültetni és elvetni ami csak hátra van, de nemcsak lehet, hanem meg is kell tenni, mert aztán már késő lesz. Ezt a 10 napot gazdához illő lázas tevékenységgel használjuk föl. Sok hernyóslevelet látunk még libegni úgy a városon, mint kint a határban. A városi hatóság szigorúan fogja büntetni a mulasztókat, miért is tegyenek eleget a törvénynek. A réteket tisztogatni kell sürgősen. Az összegyűjtött giz-gazt, tört ágakat, elszáradt gyomot égessük el, ne tegyük félre használatra, vagy ne gyűjtsük a birtok határmesgyéjére, mert ezekben is igen sok élősdi rovar rejtőzik, miért is ősi szokás szokás szerint máglyát kell belőlük rakni. A réteket, ha lehet, trágyalével öntözni igen hasznos dolog volna, valamint a réten levő gyümölcsfák megtrágyázása és megkapá- lása is sokat használ a fűnek. Egyes feltűnően fejlődő ártalmas növényeket már most gyomláltatni kell a fü közül, így pl. a mezei zsúrlót, amelyet a szarvasmarhák meg nem esznek. Áprilisban ültethető zöldségfélék: A korai burgonya. Már most ültethető, különösen ha csíráztatva volt. Tyúktojás nagyságúnál kisebb gumók nem háládatosak. 70- 80 cm. távolságra fészkekbe ültethető. Sovány földben egy kis trágyát tegyünk a gumók mellé. 2-3 kapálást k-iván, de meghálálja azt. A bab száraz, meleg helyet kivan, kövér föld nem szükséges, frissen trágyázott sem olyan jó, mert nagy lombot nevel. Április középe után vethető. A bokorbabot 40-5u cm. távolságra vessük. A futóbabot 70-80 cm. sor és 50 cm. fészek távolságra. Főzeléktök. Ha cserepekbe tettünk palántákat, azok április végén ültethetők ki, ha szabadföldbe, fészekbe akarjuk a főzeléktököt vetni, akkor ápr. 20-án kell elültetni. Jó a magot előbb 2 napig szobameleg vízben áztatni. Az ugorka igénye ugyanolyan mint a töké. Csemege tengeri, szintén április közepe után vethető. 80 cm. távolságra 2-3 szemenként. Napszámok és iga. Erre vonatkozóan a város a héten a következő rendeletet adta ki: Halálom után. — Irta: Révai Károly. — Éretted — édes kis leányom, - Meglásd; kifogok a háládon ! Mikor utánam jönni fog: A szeme közé kacagok. Bár jól tudom, hogy lesve-lesne/c, Kik eltegyék a fáradt testet; De lelkem enyém s Istené! Azt nem tehetik föld közé! Nyiló virágon, falevélen Bús életemet tovább élem; S te megérzed, hogy ott vagyok, Mert harmatkönyet hullatok. Bár merre vessen ez az élet: Én mindig szembe leszek véled! S ha tán kezet emelne rád: Én leszek az, ki visszaránt. Ha csüggedés vesz erőt rajiad, Én karon foglak, támogatlak; Mikor redő lesz arcodon, Kezemmel mind elsimítom. A könyet, amely bús szemedrül Tán néhanapján alá perdül, Hogy ne gúnyolja senkise: A szem födelem törli le! Este, ha megtérsz nyugovóra, Én leszek ott, ki állmod óvja. Amikor bekacsint a regg: A csókommal ébresztelek! Csak amikor az elmúlásnak Bús napján neked is sirt ásnak : Kapcsoljuk egymásba kezünk És mindörökre eltűnünk . . . Husvét másodnapján. Pirostojások napja . . . Hány rózsavíz pergett ma le mosolygó leányok aranyszőke hajfürtjén, hány parányi szív vert hevesebben, mosoly az ajkakon, csillogott a szem, táncolt a jókedv, ma a pirostojások ünnepén. Honnan tudom én ezt? Talán nem is igaz? Vagy talán mégis? Oh dehogy, dehogy! Nem láttam én pirostojást, nem éreztem a rózsavíz mámoritó illatát; mosolygó leányarc, melyet szőkehaj koronáz, milyen az ? Mi az a husvét? Hol van az a bizonyos husvét? Piros festék a naptárokon. Husvét ? - Husvét! A feltámadás ünnepe. Nemcsak temetője van az embernek, hanem sírjából fakad a hit virága, sírja a szűk bejárat a mennyországba. Feltámadás, uj élet. Örüljünk, tavasz van. Husvét. Örüljünk! Örüljünk ? Megzsibbadt a világ szive, az embereknek meghalt a lelkűk. A lélek meghalt. A lélek! Nagy temetője a háború. Kopár, kietlen temető, még a dudva is kipusztul benne. Lehet-o hite az embernek ? Haldoklik a lélek. De azért mégis husvét van ! Hisszük, hogy az Isten feltámasztja a halottakat. Hisszük erősen és hisszük. Izrael népét sivatagon keresztül vezette Kanaánba, nagy homokpusztákon, hol nem találhattak oázist. Sokan elpusztultak, de a nép mégis odaért. A nép . . . Mit én nekem a nép jóléte, ha engem eltemet a futó homok ? Ne feledjük el, hogy az isteni kegyelem nemcsak a népekre visel gondot, hanem Noé bárkáját is elvezeti az Ararát-hegyére. És ez a kegyelem az, amely teljességének templomát harmadnapra felépiti, hogy legyen a benne hívőknek első zsengéjük. Husvét! Te vagy a legnagyobb a husvé- tok között. Máskor, régebben, háború előtt miből állott ünneplésünk ? Sok volt benne az ünnepi disz. Most szivünk vérzik, lelkünk fáj sok sebétől, de vigasztalhat az a tudat, hogy Krisztus feltámadása előtt végigszenvedte a nagypénteket ; a szeretet élhet bennünk viszontag-
