Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-18 / 11. szám

léseik következtében nemcsak állandóan kere­setképtelenek (pl. gerinc, agylövések és sérü­lések) maradnak, hanem egyszersmind folytonos kórházi gondozásra és ápolásra lesz szükségük. Városunk lakosságának szine virága mesz- sze-messze küzd az édes otthontól, egyik része fiainknak az ép és egészséges elem a harcmezőn, másik része fogoly, a világ minden tájékán találni most magyart, sok sebesült katonánk pedig a kórházban nyeri ápolását és egy-két rokkant már vissza is tért csonkán, bénán haza váro­sunkba . . . Naponként látjuk ezeket a hősöket és tisztelettel köszöntjük őket. Most még keve­sen vannak itthon rokkantaink, számuk azon­ban naponta szaporodik és a háború végével felette nagy lesz e város és vidéke rokkantjainak száma. Az állam, a város és a társadalom el kell, hogy lássa rokkantainkat méltó módon. Hogy az állam mit tesz rokkantaink érdekében azt ez alkalommal nem tárgyalom, de igenis be­szélni óhajtok városunkról és társadalmunkról melyek idáig is becsülettel kivették részüket a háborús világ sok roszából s mind amellett büszkén hoztak áldozatokat a sebesült hősök érdekében. Ezzel még nem tettünk eleget mind ama tartozásainknak, melylyel adósai vagyunk a minket védő s érettünk vért ontott és vért ontó hőseinknek és hazatérő rokkantainknak. Városunkat már most el kell látni olyan in­tézménnyel, a mely rokkantainknak haza téré­sük idején megfelelő gondos ápolást nyújthas­son. E cél érdekében ki kell bővíteni városunk közkórházát. A kedvező alkalom is megvan a kórház kibővítéséhez, hiszen ott a tőszomszéd­ságban a Bónis-féle ház és telek, mely kórház cél­jaira kevés átalakítással alkalmas. A város ápo­lásra, gondozásra szorult munka- és keresetkép­telen aggjai is elhelyezhetők lennének ebben a házban és igy a város e réven is bizonyos ösz- szeget takaríthatna meg. A Bónis-féle ház megszerzése pedig a közkórház céljára könnyen eszközölhető. A ház a város takarékpénztáráé, tehát ezt az épületet abban az összegben adná át a város kórházá­nak a mennyiben nekie van. A ház megvéte­lére kölcsönhöz sem kell folyamodni a közkórház­nak, megvannak alapítványai, melyek fedezhetik azt az összeget, ami a Bónis-féle ház átírása, illetve átruházása szempontjából szükséges. A megfelelő összeg meglévőn és a kedvező jó al­kalom is a kórház kibővítésére, fölkérjük váro­sunk vezetőségét, hogy a kórház ügyét a kép­viseleti közgyűlésen mielőbb tárgyaltatni szí­veskedjék és a Bónis-féle ház megvétele iránt intézkedni, hogy máris szűknek bizonyult kór­házunk megfelelően kibővittessék. Itt az ideje, hogy gondoskodjunk kórházról, ne akkor mikor rokkantjaink hazatérnek és őket kórházi ápo­lásban részesíteni nem tudjuk. A kórház fölszerelésére is megvan az al­(2)J1 . szám _____________ NA GYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1917. Márczius 18. kálóm. A Vöröskereszt kórház fölszereléseit fel­oszlatáskor megkapja a város ingyen, hiszen annak nagyobrészt, ha nem is teljes egészét vá­rosunk és vidéke közönsége hordta össze, s ki- bővitendő kórházában megfelelő, helyet akar a rokkant hősök részére is biztosítani. o. L. Külföldi esetek. A grenoblei felség. Bernadotte fiatal őrmester volt Grenoble- ban. Midőn ott az úgynevezett fedélcserépnapon, a köztársasági érzelmű nők, a háztetőkről fe­délcserepeket dobáltak a katonákra, az egyik nagyobb kupás cserép fején találta a fiatal őr­mestert. Azt hitték, hogy halott, hordágyon vitték a kórházba. Miközben sebét .vizsgálták, szemét kinyitotta és kékszemü szőke szép leányt pil­lantott meg. A szép leány, aki látszólag részt vett fáj­dalmában, mély benyomást gyakorolt a sebe­sültre. Időközben a zavarok megszűntek és az őrmester sebének begyógyulása után ezredéhez bevonult. A fiatal ember minden szabad idejét a szép leány keresésére fordította. Három heti keresés után sikerült neki eszményképét föl­fedezni. Varró leány volt, sem szülei, sem ro­konai nem lévén, szerény keresményéből tar­totta fönn magát. Bernadotte nőül akarta venni a szép Ilmát, aki azonban órás udvarlójának adott előnyt. Az ambiciózus katona díszes pályáján ke­resett és talált vigasztalást, rendkívül gyorsan haladt a tiszti rang létrán. Képzettsége, bátor­sága, vitézsége folytán tizenöt esztendő múlva fővezér volt. Ezek után Svédország királyául válasz­tották. Az egykor szép Ilma mint özvegyasszony anyagi gondokkal küzdött és mint anyóka gyak­ran emlegette, hogy királyné lehetett volna. A grenobleiek következetesen Felség cím­mel gúnyolódva tisztelték, amiért a legkevésbbé sem haragudott. — így lett az egyszerű varróleányból grenoblei Felség. Mindig praktikus. Az amerikai lapok egyikében olvasható: — Legújabb találmány ! Hétrétii papirbe- téttel ellátott ingek. Reggelenként egy-egy be­tétet letépve, minden nap tiszta az ingbetét. Az amerikai gavallérok amerikaiason fős- J tettek a „mindennap tiszta“ ingbetéttel. Az élelmes feltaláló, hétrétü betétes ingei keletének emelése céljából, az ivek hátlapjára érdekfeszitő beszélyt nyomatva a folytatásokat jeszti, ha másodszor vagy harmadszor megkapja az ember, igen veszélyes, gyakran halálos is. A j mocsár nagyban elősegiti a betegség terjedését. Albánia török és görög befolyás alatt fej­lődik, vagyis jobban mondva nem fejlődik. Ami a kereskedelmi és financiális életet illeti, nem a legideálisabb. Itt csak az aranynak van értéke. Az ezüst 1 K 4 gros, vagyis 80 fill., a papír 2 K 70 fill., legjobb esetben szintén 80 fillér. Megtörtént velem, hogy narancsot akar­tam venni. Két koronás papírért hármat; egy koronás ezüstért öt darabot vettem. Furcsa egy paritásokat állapítanak itt meg. Mint később megtudtam, egy intelligensebb albán vezető em­ber a templomtoronyból szokta kikiabálni eze­ket az árfolyamokat. Bátran teheti, miután senki sem tud közülünk albánul és nem értjük, hogy mit mond. Most már valamit magamról is. Foglalko­zásom a rendes. Jelenleg nyugalom van, az olaszok is, meg mi is pihenünk. Nagy város igen messze van. Sarajevo 14 napi ut, de oly rossz, hogy gyalog kell megtenni. Tehát nem mozdu­lunk ki helyünkről. A menage ha esik, miután nem lehet meg az utánpótlás, a helybeli menüre szorítkozik. Kecske-hus, kukorica-kása. Szabadság minden 6-8 hónapban. Elkép­zelheted, mi az most az én szememben, oly körülmények között, melyekhez viszonyítva az orosz harctér Páris, paradicsom, egy szép áttört harisnya. 0 Istenem. Ez Albánia! Ölel: Sándor. úgy rendezte, hogy a türelmetlen olvasó ne várja meg a betét használati idejének leteltét, hanem mielőbb tépje le a következő réteget. Oktalan állatok oklevele. Avignonban tiz tallérért tudori oklevelet lehetett szerezni. A furfangos ügyvédek egyike ily módon a doktorcimet elnjmrve, további tiz tallért azzal a kívánalommal fizetett, hogy kutyáját is dok­torrá avassák. Erre a következő választ nyerte:- Egy és ugyanazon a napon két okta­lan állat ügyeivel nem foglalkozhatunk. Gazdasági közlemények. Nincs vetőmag. Akik tengerit, zabot, árpát rendeltek a gazd. egyesület utján, azokat értesíti az egyesület, hogy a földmivelési minisz­ter a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. Ám azért a gazdák ne csüggedjenek el, szerezzenek, ahogy tudnak bármily keveset, segítsék ki egymást. A burgonya ügyében válasz még nem érkezett. Bükköny vetőmag beszerzése iránt az egyesület közvetlenül a Haditermény r.-t.-hoz fordulhat. Rafíia-pótló anyagért a vármegyei gazd. egyesület titkári hivatalához (Szatmár) tessék fordulni. Egy kg ára (720 m.) 4 K 10 f. Márc. 31-ig a pénz beküldendő. A hernyólrtásra és a fák tisztogatására újból figyelmeztetjük a gazdákat. Siessünk a hernyófészkek szedésével, mert a nap melege kicsalja a kártékony férgeket. Először kézzel kell leszedni, amit lehet, legjobb szedők a gyer­mekek, azután hernyóvágó ollóval csipdessük le az ághegyeket és csak végül égetjük petró­leummal a még megmaradt lógó leveleket. Petróleumot e célra a polgármestertől kell kérni, aki egy hold gyümölcsösre egy féllitert enge­délyez. A hernyózáshoz fiukat lehet alkalmazni, a kik egy délutánra egy korona díjért jönnek. A gyümölcsfa ültetés sürgősen befeje­zendő, mert nemsokára itt a rügyfakadás kor­szaka. Szőlőt később is lehet ültetni, de a gödröket már most meg kell csinálni. A szőlő nyitás és a szőlőtrágyázás ideje elérkezett, a jó gazda siet annak is eleget tenni. Heti krónika. Itt van József-nap, amikor az özvegy asz- szony ekéje is kivonul a mezőre. Tarka virá­gok törik át a föld rögét s kíváncsian lesik uralkodik-e még a háború ? Hát megint ellen­kezője a tavasz a maga ősi rendeltetésének ? Ismét halál lesz élet helyett ? Vérrózsák nyílnak és nem tulipán ? Talán nem. A háború ügye ugyanis hála Istennek rosz- szul áll. Ne tessék megijedni, úgy értem, hogy hal­doklik már a háború. Kiütött a muszka-forra­dalom s akárhogy szépíti az ántánt a dolgot, mikor valahol lecsapják az uralkodót s mikor az éhség döngeti a hatalmasok kapuit, nem va­lami jól áll már akkor annak az országnak a dolga. Rég megvan az Írva különben is a bib­liában, hogy „minden állam, mely önmagában meghasonlik, elpusztul.“ S a biblia a háborúban is igaz maradt, azt nem hazudhatja el az ellenség. Máskor iszonyú szenzáció lett volna a március tizenötödiki hir. Ma angol hidegvérrel fogadjuk, mert megszoktuk a i’ettenetességeket. Pedig még csak ezután jön a java: a tavaszi langy szellő. Oroszországban csak ezután buz- dul föl a nép vágya a föld után, az eke után, mikor szántani, vetni szeretne, mikor megint paraszt óhajtana lenni, közönséges rongyos, alá­zatos muzsik és nem délceg katona. Ez a vágy még hatalmasabb dolgokat fog teremteni nemsokára —L -1--------------------J — ■= át - mert a kirakaton át mennek be - egy-egy vevő, ül törökösen, vagy guggol albánosan és cigarettázik. Dohány itt sok és jó van, emellett a mi viszonyainkhoz képest olcsó. Van az üz­letben pár darab fa, melyet oly mérlegen mér, mint nálunk a kofák a gyümölcsöt, egy pár tá­nyér, fazék és dohány. Délután négykor már megunja és bezár. A gyermekek legnagyobb része ordítva cigaretta-papirt árul az utcán. Alat­tomos, jellemtelen, piszkos nép. Az asszony an­nál szorgalmasabb. ' Oly háziállatot nálunk nem tudok elképzelni, mint itt az asszony. Ő hozza be hátán ez erdőből a fát és közben, hogy időt ne pazaroljon, kezében van az orsó és fon, mig a férfi mellette lovagol és cigarettázik. Rette­netes nézni ezt egy jobb Ízlésű európai ember­nek. Emellett nagyon szapora faj. Gyermekeiket a piszok neveli föl; iskolába nem járnak. Állatok! A nők arcát, miután legtöbbje török, sűrű fátyol fedi. Ez a szegény ember élete. Az előkelőségé teljesen elzárt a nagyvilágtól. Házaikból csak a rácsozott és sűrűn elfüggönyözött ablakokat látni, melyekben háremeik vannak. Úgy a sze­gény, mint gazdag albán barátságtalan irányunk­ban. Házaik kapuját a legnagyobb kopogtatásra sem nyitják ki és ha már megteszik, balta vagy valami öldöklő szerszám nem hiányzik a kezük­ből. Mint már említettem alattomos, miből kö­vetkezik, hogy rém gyáva. Kecskehusból, kuko­ricakenyérből, illetve lepényből élnek. A bentlakók és katonák 80%-a rettenete­sen sápadt, rosszul néz ki. Ennek a malária az oka. E betegséget egy bizonyos szunyogfaj tér­

Next

/
Oldalképek
Tartalom