Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-28 / 4. szám
1917. Január 21. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Salamon Bernát 200 K, Mandl Mór 200 K, Frankovits Aladár 200 K, Markbein Tivadar 200 K, Schwarcz József 50 K, Freund Izsák 200 K, Gersch Mór 50 K, Pavluk László 200 K felvételi dij mellett megkapták fölvételüket a községi kötelékbe. 31. Stark Herman illetőségét a város el nem ismerte. Gyűlés vége 3/4 12 órakor. Külföldi esetek. A nagy Napoleon és az egyszerű mérnök. Fulton amerikai gépész I. Napóleonnál jelentkezett és előadta, hogy a francia tengerészeire nézve rendkívül fontos találmánya van. Ugyanis oly hajók előállítását helyezte kilátásba, melyeket gőzerő hajtana és haladásukat a légáramlatok változatossága nem befolyásolná. — Ily jármüvekkel Angolországot tönkre lehetne tenni. — Napoleon közbeszólás nélkül hallgatta végig a gépész előadását, azután mondta: — Ismét egy találmány, amilyenekkel mindennap alkalmatlankodnak és valamennyi hasznavehetetlen. Tegnap is, máskülönben értelmes okos ember, azt ajánlta, hogy az angol tengerpartokat, szeliditett cethalakon lovagoló katonasággal foglaltassam el. Menjen Isten hírével! Ön is csak olyan bolond mint a többi. Fulton önérzetes pillantást vetve a világhódítóra szónélkül távozott. Nyolc év múlva „Belíerophon“ régi szerkezetű hajón szállították Napóleont és csekély számú kíséretét Sz. Ilona szigetére. ....A trónvesztett császár a hajó fedélzetén sétálva messze távolban füstöt pillantott meg. A füst gyorsan közeledett, már az is látszó it, hogy a füst honnan omlik, majd maga a gőzhajó is „Fulton“ fölirattal, Belíerophon mellett elsurrant. Napoleon busán nézett a gőzhajó után és hű Bertrandjához fordulva mondta: — Akkor vesztettem el trónomat a mikor Fultont elutasítottam. A nagylelkűség jutalma. II. Albrecht, Svájcban fekvő birtokai miatt, a bázeli polgárokkal hadilábon állott. A hadi szerencse csillaga a bázeliekre vetette fényét, idáig ők voltak a győztesek. Most azonban iszonyú földrengés látogatta meg Bázelt, a várost védő falak és a házak nagy része romban hevert. Legjobb alkalom nyílt, a várost elfoglalni, de Albrecht, midőn tanácsolták neki, hogy a kínálkozó alkalmat használja fel, kijelentette, hogy azt nem teszi, sőt négyszáz munkást saját költségén küldött, az építkezési munkálatokhoz. Ez a nagylelkűség annyira megindította a bázelieket, hogy rögtön megtették a méltányos békekötéshez szükséges lépéseket. A királyi méltóság. I. Napoleon Jerome fivérét, következő megjegyzéssel tisztelte meg: — Azt mondják, hogy a királyi méltóság az uralkodók homlokára van Írva. Te bátran utazhatsz ismeretlenül, senki sem fogja sejteni, hogy uralkodó vagy. Csípős kérdésre csípős válasz. Chatelet grófné műveltsége folytán jelentékeny szerepet játszott Voltaire idejében. A grófné lotharingiai birtoka, különösen a nyári hónapokban, gyülhelye volt a tudósoknak és művészeknek. De tudományos szereplése mellett háztartásának vezetését sem bizta másra. Már korán reggel talpon volt és a cselédséget megfelelő utasítással ellátva, munkálkodását kellőleg ellenőrizte. A nyári napok egyikén korán reggel az ablakon kihajolva, az udvaron tartózkodó cselédnek kiáltotta: — ne feledkezzél meg a sertésekről és a malacokról. Az egyik fiatal vendégét, akit elnyert ka- marási méltósága elszéditette, a háziasszony kiáltása ébresztette fel. — Ez mégis kíméletlenség, ezt nem hagyom megtorlás nélkül — gondolta magában a kamarás ur. Midőn a vendégek ebéd előtt az étteremben gyülekeztek a vendég kérdezte a háziasszonyt : — Nos méltóságos asszonyom a malacok el vannak-e látva ? — Önnek kell legjobban tudni, hogy reggelijét megkapta-é. A tudós szórakozottsága. Newton Izsák hires tudós, hideg téli napok egyikén, szobájában ülve olvasott és mivel fázni kezdett, megparancsolta szolgájának, hogy fűtsön és székét a kandalló mellé helyezte. A kandalló rövid idő múlva ontotta a meleget, mely a tudósnak tűrhetlen kezdett lenni, azért újból hívta a szolgát. — Majdnem megsülök, vidd el azt a kandallót. — De nagyságos uram — kérdezte mosolyogva az öreg szolga — nem lenne köny- nyebb a széket elvinni a kandallótól, mint a kandallót a széktől ? — Igazad van, arra nem is gondoltam. Heti krónika. Vince és Pál jól viselték magukat. Vince fénylett, mint a Salamon tornya, Pál pedig fordult akár az orsó, pompásan, hogy öröm volt nézni. A Duna zajlik erősen Budánál, talán be is fagyott, mire e sorok napvilágot látnak s a hatalmas, vastag jégtáblákat hordják nálunk is a vermekbe a várva-várt kánikulai meleg részére. Megnyílt végre a jégpálya is. A héten már benépesült az ifjak kedves találkozó helye. Rendbejött, elkészült a világítása is (ha a sodronyt el nem rekvirálja a katonaság) s mától kezdve már az esti órákban lehet „bogenezni“ olcsó helyárak mellett. Ami mégis csak alkalmasabb, mert a rövid nappalt kiki munkára igyekszik fölhasználni. Noha az ifjak azt sem bánják, ha nincs világítás, ők ragaszkodnak az estéhez. Egyszer a hold fénylik, másszor ég a mező, mint égett a múlt szerdán s a nagy kákás táblák világítottak délutántól este 10 óráig is messzire, mintha igazán hadszíntér volnánk. De elég ha csak a csillagok világítanak is. A Nagybánya és Vidékén kívül talán még ez a korcsolyapálya az egyedüli, ami nem drágul, a népszerű elnök, a régi jó népszerű árakat tartotta meg. Nem vesz példát a trafiktól, amely már előre is veti árnyékát s rémes lemondások előidézője lesz. Vagy a piactól, ahol a majorság ára emelkedik rohamosan, mint a héten a lég- sulymérő. Minap egy vadlibát árultak többek között, egy valóságos vadlibát. Csodaszép ára volt annak is, ennélfogva mindenki megnézte, megsimogatta, de nem vette meg, mert békében tengeri fecskefészket, meg kolibri tüdőt is lehetett volna azon az áron venni. De azért a liba nagy szenzációt keltett. Tehát a vadludakra is rákerült a sor, azokat is besorozták. Drágul a ruha, a szövetek szinte megfizethetetlenek. Épp ezért mondja lapunk egy barátja, hogy a hústalan napok mintájára már ezután ruhátlan napok is lesznek, nemzeti takarékoskodás céljából. (Csak ruhátlan hónapok ne legyenek belőle!) Egyébiránt a hadi állapotot valaki ekkép világította meg: — El akarták foglalni ellenségeink Berlint, Bécset, Budapestet. Helyette mi foglaltuk el Brüsszelt, Belgrádot, Bukarestet. Három Bé igy is, úgy is, ami békességet jelent. A békességre pedig azt mondja a jó kereskedő: „Magasra tartja az ántánt a portékát, hogy alkudni lehessen belőle!“ Meglássuk Amerika mit fog tudni csakugyan lealkudni, ' 3. szám. (3) * ■» - ly v— mrr* ■iTH-n-ffr-r -jr— ■ vu .Tr>- -—/!■ "ivr A békesség fehér leple borul a tájra, olyan egyenlő minden, olyan szabadnak látszik a mező, egész nap állandóan esik a hó, de amit hoz tél lesz-e vagy tavasz, a jövő pénteken fog csak eldőlni, mikor a medve kijön a barlangból körülnézni. Visszamegy, egész bizonyosan visszamegy lenézően, ha értesül az emberek dolgairól, ő ilyen vérengző bandába nem akar vegyülni. Ha pedig a maczkó visszamegy, akkor a szánkókat lehet szerelni és elővenni. Legközelebb a ródlisokról fog tudósítást hozni a krónikás. Német vaskereszt. Hüke Kálmán cs. és kir. tüzéríőhadnagyot Veress íőbányatanácsos vejét, ki már kétszer részesült a legmagasabb elismerésben és a III. osztályú katonai érdemkeresztet is elnyerte a galíciai harctéren, a német vaskereszt II. osztályával tüntette ki a német császár. A ref. templomban ma, január 28-án, d. e. 10 órakor Vágó Károly borosbenedeki lelkész mond szent beszédet. A sebesültek táplálását javító pénztár részére e héten névnapi megváltás címén Gálffy Pál és Szűcs Károly 10 —10 K-át küldtek. E szives adományokkal a bevétel 3700 korona 77 fillérre szaporodott. Kedden a vacsorapénztár 50 kg. krumplit és 102 adag vajat küldött a kórháznak s erre 42 K 60 f kiadása volt. A kiadások eddigi főösszege 3570 K 46 fillér. Hadiárva helyi alapja címén csak két hete kezdtünk mozgalmat indítani s íme már 187 K 07 f gyűlt egybe. Múlt számunk óta ugyanis a Senkálszky család koszorú megváltás címén ötven koronát küldött e célra. Szűcs Károly névnapmegváltás fejében 10 K-át, Infanterist Virág Lajos a harctérről 4 K-át. Az összeget a városi takarékpénztárba helyeztük, a képviselet választott 3 tagja fogja az alap kamatait kiosztani, amely alap, reméljük, hamarosan nagyra fog nőni. A református egyház jan. 14-edikén választó gyűlést tartott, amelyen főgondnokká L. Bay Lajost választották meg, gondnokká lett Jég K. újabb 3 évre. Presbyterek lettek a régiek közül: Gálffy Pál, Ineze József, dr. Nagy Gábor, Thordai Imre; uj presbyterek: Nagy Z. Sándor, Virágh Sándor; póttagok: Imre Károly, Kerekes Sándor. A választás az egész vonalon egyhangú volt. A Részvénytakarékpénztár múlt vasárnap tartott közgyűlésén elfogadta az 1916. évi zárószámadást, mérleget és a nyereség felosztást. Aligazgatóul a lemondott Szabó Adolf helyére Molcsány Gábort választották. Az intézet múlt évi nyeresége 28959 K 85 fillér volt. Részvényenként 20 K-t oszt. Érdekes irodalmi eset. Révai Károly, lapunk főmunkatársa a napokban érdekes levelet kapott a kolozsvári ref. főgimnázium önképzőkörének egyik tagjától, melyben az illető fiatal ember azt Írja, hogy báró Bánffy Dezső VII. osztályos tanuló az önképzőkörben fölolvasta a „Wacht am Rhein“ műfordítását, mint a saját munkáját. Révainak nincs kifogása az ellen, ha munkáit mások magukénak vallják. Emberi gyöngeség, vagy mondjuk inkább ifjúkori ballépés, mely komolyabb következményekkel nem jár. De az ellen már határozottan tiltakozik, hogy a fiatal báróur — amikor leleplezték - azzal védekezzék hogy Révai plagizálta tőle a verset. Alig hihető, hogy a magáról megfeledkezett fiatal ember ilyet merészelt volna állítani, amivel a báró Bánffy Dezső nevet beszenyezheti! Reméljük, hogy Kovács Dezső dr. a kolozsvári ref. főgimnázium jeles igazgatója, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja szétüt az ottani önképzőkör műfordítói között. Adomány. Szűcs Károly adótárnok névnapi megváltás címén 10 koronát küldött a vörös- keresztnek. A szétdarabolt papír kétkoronásokat az Osztrák Magyar Bank csak jan. 31-ig váltja be levonások nélkül. Akiknek tehát még volna készletben fél vagy negyed kétkoronás papírpénzük, igyekezzenek jövő szerdáig a város takarékpénztáránál mint O. M. B. mellékhelynél beváltani.
