Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-16 / 37. szám
(2) 37. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1917. Szeptember 15. A nagybányai 48-as függetlenségi párt választmányi ülése. A nagybányai 48-as függetlenségi párt dr. Miskolczy Sándor alelnök elnöklete alatt választmányi ülést tartott, a mely ülésben elhatároztatott a 48-as függetlenségi pártnak a nagybányai választó kerületben való szervezése szempontjából felhívásnak szerkesztése és szétküldése, amely munkák teljesítésére a nagybányai 48-as függetlenségi párt főjegyzője utasittatott. Hogy a szervezkedés a kívánt eredményre vezessen a pártnak nehány tagja Felsőbányán, Szinérváralján, Misztótfaluban, Láposbányán és mindama helyeken, a hova a függetlenségi párt szervezése céljából meghivatni fog, megjelenik. A helyi sajtó a város anyagi helyzetéről, gazdálkodásáról cikkezett. Ezek a közlemények nemcsak a város polgárságánál keltettek feltűnést, hanem felsőbb helyen is figyelembe vétettek s igy valószínű az, hogy eme közlemények idézték elő Földes Béla képviselőnknek ama kijelentését is, hogy a városok anyagi ügyeit kiváló figyelemben fogja a kormány részesíteni. Miután a város, de a polgárság érdeke is az, hogy a város anyagi administratiója fennakadást ne szenvedjen és minden zavar elkerülhető legyen, ebből a szempontból nem egy pártnak, avagy egyes csoportoknak a véleménye az irányadó, hanem a polgárság egyetemének kell tömörülnie, hogy a város anyagi ügyei olyképen rendeztes- senek, hogy nagyobb terhek az adózó polgárokat ne terheljék és a város törzsvagyona ne cson- kittassék. Ily szempontok által vezéreltetve a nagybányai 48-as függetlenségi párt választmánya — hiszen egy-két tag kivételével valamennyi választmányi tag egyúttal városi képviselő is, — elhatározta, hogy teljes erejével fogja támogatni a város tanácsát, illetve a varos képviselő testületét ebben a város anyagi ügyeit rendező mozgalmában s a nehéz kérdés megoldásában részt kér magának, mert a város anyagi ügyeinek rendezése nemcsak sürgős, [de nagy körültekintést igénylő kérdés is. A párt eme határozatáról jegyzőkönyvi kivonaton a város képviselő testületét értesitendi. Brebán Sándor köszönő szavakat és üdvözletét hozott a nagybányai függetlenségi pártnak Földes Béla minisztertől és a városunkban e hó 8-án megjelent képviselőktől, a kiket Brebán Sándor Szatmárig elkísért. A választmány a magas helyről származó köszönetét, üdvözletét örömmel vette tudomásul. Az e hó 8-án lefolyt ünnepségek rendezése s a nagy vendégek fogadtatása stb. alkalmából Brebán Sándor nemcsak buzgólkodott, de igen sokat is fáradozott a melyért nevezett esperes urat őszinte eismerés illeti meg, ez okból a nagybányai 48-as függetlenségi párt Brebán Sándor esperes urnák köszönetét szavazott s erről őt jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Jól emlékszem erre a napra, mintha csak ma volna, amikor a nagybányai főgimnázium tanáraitól végleg elbúcsúztunk. Te is ott voltál s mint mindig, most is csupa élet, csupa vidámság s örömkönnyek közt búcsúztunk el egymástól, ajkadon e szóval: — Philippinél találkozunk. És most itt nyugszol e mély sírban, te a legjobb barátom ! De itt sem nyugodhatsz békében és csendben, mert fölötted dúl a Xl-ik isonzói csata; ágyú s egyéb fegyver túrja sírodat, lovakkal tapossák és az emberek százával esnek össze ott, ahova téged pihenni tettek, de te daczolsz már mindennel, golyóval, fegyverrel, lelked fenn az égben nem érez fájdalmat. Van itt barát, ember, ki sírodnál keres oltalmat. Én is keresek, de nem oltalmat, hanem téged, magadat, akit szerettelek, akitől sokat várt az élet, akihez mindannyian nagy reményeket fűztünk és te most itt fekszel e hideg földben! Ó átkozott legyen az, aki eltalált, aki oly nagy bánatot s fájdalmat okozott szüleidnek és barátaidnak. Béke poraid feletti Csendes legyen nyugvóhelyed. Barátod. G. A választmány egyben a város közönségének is hálával tartozván az alábbi sorok közlésére kérte föl lapunkat: Köszönet. Földes Béla minisztert vissza- utaztában többen elkísérték Szatmárig, igy Brebán Sándor esperes-plébános is. E hő 10-én este a nagybányai 48-as függetlenségi párt választmányi gyűlést tartott, e gyűlésben adta át a párt választmányának Brebán Sándor Földes Béla és a kíséretében volt képviselők köszönő szavait azért a lelkes, meleg fogadtatásért, melyben őket a párt és Nagybánya város közönsége részesítette. Érne köszönetről midőn megemlékezünk, egyben mi is — a nagybányai 48-as függetlenségi párt választmánya — hálás elismeréssel adózunk e város minden szépért, nemesért lelkesülő közönségének s őszinte köszönetét nyivánitunk a virágdíszben pompázó ablakokért, zászlókért s azért a kitüntető szívességért, melyben nemcsak a minisztert, de a kíséretében volt képviselőket is részesíteni kegyes volt Nagybányának egész közönsége. A függetlenségi és 48-as párt választmánya. Külföldi esetek. Aki az igazság torén hazudozással akart nyerni. H. kezdő ügyvéd egy alperes védelmének bonyolódott ügyét a tárgyalás napjáig nem tanulmányozta eléggé, ezért a tárgyalást el akarta halasztani. Szomorú arccal foglalt helyet a tárgyaló teremben és zsebkendőjét könnyező szeméhez emelve zokogta: — Most kaptam értesítést, hogy édesanyám halálos beteg. Annyira izgatott vagyok, hogy nem volnék képes a tárgyalás menetére megfelelő figyelmet fordítni, ezért a tárgyalás elnapolását kérem. Erre a közönség köréből kiáltás hallatszott: — John ! John! Hát még mindig nem szoktál le a hazudozásról ? Csakhamar köztudomásra jutott, hogy a felszólaló nő az ügyvéd anyja volt. Zajos derültség után az elnapolást megtagadták és az ügyvéd a port elvesztette. Mindazonáltal, mint országgyűlési képviselő hires szc. oka lett az angol parlamentnek. „A művelt francia.“ A párizsi rémuralom idejében Isabey festőművészt egy hölgy kereste föl műtermében és arra kérte, hogy fesse meg arcképét, de azonnal kezdjen hozzá. — Annyira sietős lenne a dolog? — Sietős, mert a nyaktiló halasztást nem enged. Nevem a gyanúsok névjegyzékébe került és arcképemet gyermekeimnek szeretném hagyományozni. Az arckép elkészült és a szép asszonyt nehány nap múlva kivégezték. Bűne az volt, hogy M. Antoinette királyné előtt, mint egy csipkeüzlet árusitónője többször jelentkezett. Akit az élet keservei öngyilkosságra késztetnek. Diderot meglátogatta Rousseaut montmo- renci nyaralójában. A világhírű bölcsész nagyki- terjedésü angolkertjébe vezette vendégét és egy meredek part alatt fekvő tóhoz érve mondta : — Ezen a helyen legalább hússzor akartam véget vetni keserves életemnek. Diderot ismerte házigazdája érzelgős pá- thoszát, nyugodtan kérdezte: — És miért nem tette meg ? — Mert minden alkalommat előbb a kezemet dugtam a vízbe és mindig túl hidegnek éreztem. Heti krónika. Földes Béla tehát itt járt nálunk. Jött, látott és győzött. Fogadtatása szives, az időkköz mérten komoly és meghatóan szép volt. Beszéde pedig olyan, amilyet csak okos, nagy ember mondhat, higgadt, egyszerű, világos és igazságokkal teljes. A különben csendben, nyugodtan hallgató közönség egyszer-egyszer önkéntelenül föl- harsanó éljenben tört ki. A választás ugyan még nem volt meg, de semmi kétség benne, hogy olyan lesz, amilyen Wekerle alatt volt szokásban nálunk, inkább csak alakiság az egész. Diszes kiséret jött Földessel, sok kiváló ember látogatta meg városunkat s a bankettre szerencse, hogy többen nem iratkoztak alá, mert több hely már nem is volt az István szálló tágas éttermében. Ebből az alkalomból abban a szerencsében is részesültünk, hogy hallottuk Kiss Bélát, a deb- reczeni hires czigányt, aki két napig Nagybányának húzta az ő páratlanul szép nótáit. Többen ismerjük Tátrafüredről is, Kiss Béla olyan zenész, aki megérdemli, hogy nevét külön is megörökítsük tudósításunkban. Vannak, akik azt mondják, hogy Földes sokat ígért. Én nem találom. Annyit mondott a kibontakozásról, amennyit eszélyesen várni lehet, sem többet, sem kevesebbet nem. Ő az első miniszter, aki az uj programmot ismertette s ezért nehéz is volt a helyzete. Épp azért inkább tartózkodó és óvatos volt kissé, mint szertecsapongó. Délután azonban már elment. Az a pár óra hamar telt el s mi visszazökkentünk a hét köznapi teendőibe. Szilva, alma szedés (ahol van) lekvár főzés (akinek üstjét el nem vitték), tengeri törés (ahol termett), eféle gazdasági munkák voltak napirenden a szép meleg időben. Sokan már a diót is verik, ami azonban nagyon korai s iukább a lopástól való féltőkben igyekeznek csűrbe takarni a gazdák. Ha még hozzáteszem, hogy villámunk két Ízben mondta fel a szogálatot, legutóbb 11-én d. u. 1 órakor, amikor valami tűz is ütött ki a telepen s egy óráig valóságos párisi francia sötétség uralkodott a városon, akkor kimerítettem közölni valóimat s nyugodtan várhatja az uj hét be- köszönését az uj időszámítással a krónikás. Földes Béla fogadtatásáról, szept. 8-iki Programm beszédéről oly részletesen és kimerítően írtak úgy a fővárosi, mint a megyebeli lapok, hogy mi csak annak a kijelentésére szorítkozhatunk, hogy az általunk közölt programm szerint történt pontosan és szép rendben minden s a fogadtatás vónzóan szép és emlékezetes volt. Földes Béla d. u. 5 órakor visszautazott Budapestre s egész útjában lelkes ovációkban részesült. Kinevezés. A magy. kir. pénzügyminiszter Szellemy László felsőbányái bányafőmérnököt bányatanácsossá nevezte ki. Katonai kitüntetések. Ketney Zoltán hadnagyot a katonai III. oszt. érdemkeresszttel, Rum- pold Károly hadapródjelöltet a nagy ezüst vitéz- ségi éremmel tüntették ki. Kinevezések. A földmivelési miniszter Kovács Ferenc fizetéstelen számtisztet számtisztté, Berényi Ernő gyakornokot számtisztté nevezte ki. Az Ottó hadiárvaházra újabban adakozni szívesek voltak: Lakos Imre 10 K, Isten nevében 1 K, Isten legyen velünk 3 K, Troplovits Márton 5 K, Böröczky Kálmán 5 K, Weisz Samu 2 K, György Mihály 5 K, Izsák Sámuel 5 K, Liebrmann Dezsőné 5 K, Nuszbacher Sámuelné 5 K, Giück Fülöpné 5 K, Oláh László hirlapiró 5 K, Dobró Józsefné 2 K, Wiessner Rlchárdné 5 K. Köszönettel nyugtázza, Nagybánya, 1917. évi szeptember hó 12-én. Soltész Elemérrel, lelkész. A helybeli kir. járásbíróság ügymenetét Papolczy Gyula kúriai biró, törvényszéki elnök a napokben megvizsgálta és legteljesebb megelégedését fejezte ki. Vármegyei közgyűlés. E hó 27-én vármegyei közgyűlés lesz Nagykárolyban, mely alkalommal betöltésre kerül a Jékey Sándor főispán előbbi állása, a fehérgyarmati főszolgabírói állás is. Az állásra mint értesülünk több pályázó van s erős küzdelem lesz annak betöltése körül. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy ez állást nagy többséggel Tóth Tibor szolgabiróval fogják betölteni. A vízvezeték baktériummentes. Dr. Szentmiklóssy Ödön h. városi tiszti orvos, hogy sok mende-mondának és fölösleges aggodalomnak elejét vegye, két mintát küldött föl a sátoraljaújhelyi baktériumvizsgáló állomáshoz és pedig egyet a rák-utcai vízvezeték vizéből és másikat az immunis-
