Nagybánya és Vidéke, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-26 / 34. szám

Nagybánya, 1917. Augusztus 26. — 34. szám XLIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE A NAGY»'" TÁRSADALMI HETILAP. " ."HASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MÉGŰUiENIK MINDEN VASÁRNAP. E!őfi2 Egész évre 8 K. Fé ■ Egyes-e 2 K Felelős szerkesztő és laptulajdonos RÉVÉSZ JÁNOS Főmunkatárs és h. szerkesztő RÉVAI KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felsőbányai-utca 20. szám alatt Telefon szám: 18. Nagybánya. A Szatmármegyei Gazdák a hadi özvegyekért és árvákért. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület megalakította a Szatmármegyei Gazdák Had- segélyző Bizottságát, mint a Gazdák Had- segélyző Országos Bizottságának helyi szer­vezetét, melynek célja, hogy a mezőgazda­sággal foglalkozók köréből hősi halált haltak gyámolitásra szoruló özvegyei és árvái segí­tésére alapot gyűjtsön s ezt rendeltetésének megfelelően használja. A vármegyei bizottság működése egy­előre 3 évi időtartamra van tervezve, mivel ez idő alatt remélhető, hogy a kormány az általános, rendszeres segélyezést megkezdheti; addig azonban feltétlenül szükséges, hogy a társadalom nyújtson segítő kezet az elhalt hősök gyámolitásra szoruló özvegyeinek és árváinak. A segélyezés mérve és módja olyképpen lett megállapítva, hogy a jelzett nemes célra minden gazda, minden bevetett 1 (egy) kát. holdnyi terület után fizet három éven keresz­tül évenként 1 koronát; oly csekélyre álla­pították meg a járulékot, hogy nem hisszük, nem hihetjük, hogy a magasztos célt tekintve akadna vármegyénkben gazda, aki ennek fizetése alól kivonná magát, de nem is sza­bad engedni, fölkeli világosítani s erkölcsi szempontból kötelezni kell őket. Be kell lát- niok, hogy éppen vármegyénket 1915-ben, a muszka betöréskor a háború borzalmas szenvedéseitől a mi hőseink mentették meg; mennyi özvegy és árva fájdalmas könyzápora folyt össze a mi örömkönnyünkkel, mikor a muszka hordákat hőseink a máramarosi bércek közül véres csatákkal kiverték. Azo­kat a fájdalmas könyeket felszántani köteles­ségünk. De az imént felhozott példa csak egy a sok közül, mindenütt ott vérzenek fiaink. Hány özvegy, hány árva szorul sürgős segélyre, hányán vannak, kiknek igazi sze­génységük csak most, a kereső fél elhuny­téval tűnik ki. Ezekre s hasonlókra hívjuk föl a gazdák figyelmét s hisszük, hogy a mozgalom azzal az eredménnyel fog járni, amelyet épp úgy elvárhatunk Szatmármegyé- ben, mint felmutat hazánk igen sok várme­gyéje gazdaközönségének áldozatkészsége. A gyűjtés munkáját a megalakított vá­rosi, járási és községi bizottságok veszik ke­zükbe olyanformán, hogy a körzetébe eső községeket bizalmi férfiak gyüjtőivekkel be­járják és aláírásokat gyűjtenek, a rögtöni adományok szintén a gyüjtőivek megjegy­zés rovatában „fizetve“ szóval jelölendők meg. A községek a gyűjtött pénzt a várme­gyei központi bizottság pénztárnokához (Szent-Iványi Sándor Szatmármegyei Taka­rékpénztár R. T. Szatmár) küldik. A köz­ponti bizottság által rendelkezésre bocsátott gyüjtőiveket a gyűjtés befejeztekor vissza­szolgáltatják, ugyanakkor megejtik a leszá­molást. A gyüjtőiveken felajánlott adomány összegek kifizetése minden évben az őszi betakarási munkálatok után legkésőbb no­vember 30-ig válik esedékessé. A befize­tésre vonatkozó felhívást az egyes közsé­gekben megválasztott bizalmi férfiak eszköz­ük, ugyanők vannak hivatva a hátralékok sürgetés utján leendő behajtására; meg kell azonban jegyeznünk, hogy a bizalmi férfiak­nak minden lehetőt el kell követniük, hogy az amúgy is csekély összegű segély befize­tésénél hátralékok ne forduljanak elő. A gyűjtött összeget egy bizonyos kulcs szerint osztják szét, amely kulcsnak megál­lapításánál a segélyre szorulók anyagi és egyéb körülményei lesznek figyelembe véve. Ismételten kijelentjük, hogy ennek a bizott­ságnak a működése előre láthatóan 3 évre van tervezve, azonban a törvényhozásnak ez irányú intézkedése esetén a bizottság mű­ködését előbb is beszünteti. A segélyezés iráni való igények meg­állapítását a községi és járási bizottságok véleménye alapján a vármegyei központi bi­zottság fogja eszközölni. A vármegyei gazdák nagy elismerésre és tiszteletre méltó mozgalmát a legszéle­sebb körű pártolásra ajánljuk. Agyümölcsvédekezés 12 szabálya. Jablonovsky József áll. kertészeti felügyelő múlt vasárnap városunkban értekezett a gazdák­kal a gyümölcsészetről. Megemlítette azt a 12 sza­bályt is, ami a védekezési, kísérleti telepen állan­dóan ki van függesztve s amit minden gyümölcs­gazdának könyv nélkül kellene tudnia. Ez az oka, hogy a telepen most is igen szép a termés, mig másutt alig van. Hogy mindenki megtanulhassa és eltehesse magának az aranyszabályokat, közöl­jük azokat egész terjedelmükben: Figyelmeztetés. (Az állami gyümölcsösökben kötelező.) Rovar és gomba kár védekezésre. 1. Paizstetves, zuzmós, mohás gyümölcsfák télen, február előtt, vizes Gyümölcsfa Carbolineum- mal (15 kgr. karbolineum, 100 liter viz) megper- metezendők (J. 60. o.*) Tiszta, egészséges fa nem permetezendő e szerrel. 2. Március folyamán az öregebb fák hámló héjjá lekaparandó (J. 76. o.). 3. Március közepéig a hernyófészkek, a to- jásgyürük, a petecsomók, a rothadt gyümölcs le- szedendők, a levágott korona-részekkel és a száraz lombbal, törmelékkel együtt elégetendők. 4. Fakadásuk előtt a fák, kivált a vértetves almafák előzetesen kivágott sebei melegített kát­ránnyal bekenendők (J. 27. o.). 5. A fák fakadás előtt 2% rézgálic oldattal megpermetezendök. 6. Az alma és körtefák elvirágzás után 2% (nem maró) rézgálic oldattal és 100 literenként 80 gr. sveinfurtizölddel megpermetezendök. * J. vonatkozik Jablonovsky J.-nek „A gyümölcsfák és a szőlő kártékony rovarai“ cimü munka Ili. kiadása 1912. 7. Ugyanígy és ugyanilyen anyaggal meg­permetezendök az alma- és körtefák az előbbi permetezés után 12—15 nappal másodszor és 12—15 nappal utána harmadszor. 8. A lisztharmatos almafa (kivált a Jona- thán) megpermetezendő nyári kénes mészfőzettel {Kertészet 1. iv 159. old.). 9. A lehullott alma-, körtegyümölcs napon­ként felszedendő, a rothadt gyümölcs leszedendő a fáról is. 10. A felszedett férges almát, körtét nem szabad semmiféle helyiségbe vinni, hanem az a kertben szalmára hordandó össze és ez az alma feldolgozása vagy eladása után minden 8—10 na­pon elégetendő és mással cserélendő ki. 11. Julius elejétől rajta legyen minden termő alma- és körtefán a hernyófogó kötés, mely min­den 8—10 napon ujjal cserélendő fel (J. 135. o.). 12. A gyümölcsös kamara, vagy az e célra szolgáló helyiség ablaka júliustól kezdve szúnyog­hálóval legyen felszerelve; ajtaja pedig csak a déli órákban legyen nyitva (J. 134. o.). Az 1914. évi 60.900. miniszteri rendelet ér­telmében közli a G. E. Külföldi, esetek. Többet ésszel mint erővel. 111. Napoleon uralkodásának elején, etiquette kérdés, majdnem európai háborút idézett elő. Ugyanis az a kérdés merült föl, hogy a többi uralkodók, leveleikben miként szólítsák Napoleon császárt. Az orosz czár kijelentette, hogy a „Mon­sieur mon írére“ megszólítás, csak az „Isten ke­gyelméből“ való uralkodókat illeti meg, ellenben a más utón trónra jutott uralkodót csak „Felsé­ged és jó barátom“ megszólításra tarthat igényt. Napóleon azzal a szellemes megjegyzéssel vágta ketté a gordiuszi csomót, hogy a „Sire et bon ami“ tulajdonképen megtisztelőbb, mint az eddig szokásos „mon írére“, mert az csak vélet­len dolog, hogy bárkinek testvére kicsoda, ellen­ben jó barátunk csak az, akit barátunknak válasz­tottunk. Európa örült, hogy a kilátásban volt nagy háború okát sikerült elhárítani. Mac Ádám utódainak idomtalan nagy szája. Skócziának Angolországgal való kényszer- egyesítése után, a harczos skótok elkeseredett csa­tározásokat folytattak a határon. Mac Ádám ily portyázó csapatot vezetett Lord Murray birtokaira, ahol azonban a skótok pórul jártak és vezetőjük fogságba került. Murrayné kérdezte férjét, hogy mi sors vár Mac Ádámra. — Még ma felakasztatom. — Kedves Gideon, én ezt a szigorúságot nem tartom célszerűnek. A csinos fiatalember va­lamennyi rokona, örökös ellenségünk lenne. Va­lami okosabbat kellene kieszelnünk. Például ha Margit leányunkat vétetnénk vele feleségül. A lord örömmel fogadta ezt az indítványt, mert Margit olyan csúnya volt, hogy szokásos módon való férjhez menetelre nem volt kilátása. A boldogtalan fogolynak választania kellett vagy csúnya feleséget, vagy pedig akasztófát. Eleinte az akasztófára szánta magát, de később kijelentette, hogy hajlandó Margitot nőül venni! Margit kiváló háziasszony volt, de rútságát és különösen idomtalan nagy száját nemzedékről- nemzedékre öröklik Mac Ádám utódai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom