Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-31 / 53. szám
1916. December 31. (2) 53. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE minden erény és minden, ami szent volt, leomlott. Ennek láttára „az ember millióinak szemében gyászkönny ül.“ Jöjj hát ifjú év, hozd meg a lelkek- nek azt a megértését, amelyet várunk, amelyért epedünk, amelynek eljövetele a fájó lelkeket némileg enyhíti, a szenvedések fokozásának gátat vet, a kétségbeesés szélén állókat a szenvedésben való elmerüléstől visszatartja. Mikor az első lövések az ellenségként szemben állók között eldördültek, mikor az ágyú a föld kérgének első feltörését végezte, mikor a tűz az anyaföldnek annyi javát, az emberi alkotásnak büszkeségét s magát a teremtő hasonlatára alkotott nemes embert megsemmisíteni kezdte, elrémitő borzalmait a háborúnak még nem éreztük úgy és annyira mint ma. Most már tudjuk, hogy a háború a szenvedéseknek a kálváriája, a drága emberi életnek megölése, az értékeknek összezuzása. A háború a halálnak borzalmaiban iszonyatos diadala, ahol a győző és a legyőzött milliókat, századoknak a munkáját, ezredeknek a hagyományát, öröklését elveszti, ahol a jajszó, a fájdalomtól őrjöngőknek hördülése, az önkívületben lévők toporzékolása, az észbontó és szivet dermesztő jelenetek zűrzavaros összevisszaságban vijják az eget, ostromolják az istent s könyörületért, megsemmisülésért kiáltanak vagy visszasírják azt az életet, amelyet békében éltek s amelyből az egyének fölött álló magasabb parancs elszakította őket. Miért van az, hogy az embereknek ellenségeskedése ilyen tetőpontra jutott, miért van az, hogy a népek kapzsisága azzal a fenséges erkölcsi fegyverrel, amely a mások javainak és életének megbecsülésétől áll, szemben áll és ellenkezőt tehet?! Azért, mert minden erkölcsi törvénynek felette áll az az ős hajlam, hogy a hatalmas hatalomvágyát, kincsszomját úgy elégítse ki, hogy milliókat is elpusztítson. Jöjj új-év, hozd mielőbb a békét! Hozd vissza mindazt a nemest, ami XIX nagyhoz — vissza küldj em a gyereket az ágyukért ?“ . . . „Kapitány ur, én megyek az ágyukért“ szólt habozás nélkül a másik. A,kapitány ránk nézett s halkan szólt: „Én megyek az ágyukért, mind megyünk értök . . S mindnyájan vissza mentünk . . . Vastag köteleket vittünk, amit hid építéshez használunk, egy-egy kerékhez jó hosszú kötelet kötöttünk, 30 pionier bele kapaszkodott „Hej rukk!“ s megmozdultak a kerekek, s futva gördültek a lejtőn alá, ahol kis domb volt, megint bele kapaszkodtunk s közel volt a jó, elkészített ut, ott már mentek mint a paripák a száraz gebék . . . Elvittük mind az ágyukat! Egy sem maradt ott. Egy gépfegyver sem! . . Mikor az utolsókat vittük, már közel volt az ellenség, lőttek ránk nagyon, de azért nem volt semmi baj ... Mi is ép bőrrel mentünk .. . Ez volt az én karácsonfám, az én „kriszt- kindlim“ s tudja Isten, úgy örültem neki „Úgy sajnáltam volna az ágyukat otthagyni .'. Elhallgatott ... én sem birtam szólani . . . Rágyújtott egy czigerattára s a mai hősöket jellemző kedves, szerénységgel szólt:- „Tudok egy uj nótát, itt a kottája, játszd el kérlek . . . * Az arcképről két komoly barna szem néz rám s önkéntelen felnyitom zongorámat és játszom a dalt, mint akkor: „Rózsa, rózsa, fehér rózsa . . .“ ike. száz esztendő alatt az egymás után élő emberekben megfinomodott s megtisztult formájában a nemzeteket mngértésre, az egymás mellett való békességes életre nevelte. Jöjj, hozd, hogy „legyen a földön békesség és az emberek közt jóakarat !“ Jöjj ifjú év, szelíd tekinteteddel érintsd meg az összes emberiségnek lelkét, hogy legyen megértés, legyen meg a népek testvériessége, béke! Sl4ke,y irpU. Az 1916-ik év krónikája. Január 1. Dr. Almer Sándor hadi kórházi főorvos kinevezése. „ 9. Szeőts Béla erdőmérnök főhadnagyi kinevezése. „ 9. Balajthy Béla postatiszt főtiszti kinevezése. „ 12. A Lovcsen és Montenegró elfoglalása. „ 13. Hosszú Vazul dr. szamosujvári püspök halála. „ 22. A szamosvölgyi vasút Sterba Dezsőben uj igazgatót kap. „ 26. Földrengés, mely Nagybányán is érezhető volt. „ 30. Dr. Lovrich Sándorné halála. „ 30. Zoltán László hadapród hősi halála. Február 3. A török trónörökös öngyilkos lett. „ 6. A Részvénytakarékpónztár közgyűlése. „ 6. A Kaszinó közgyűlése. „ 13. Pethe Lajos és Toperczer Elek mérnökök katonai kitüntetése. „ 13. Behozzák a kenyórjegyet Nagybányán is. „ 13.j Teleki Tibor gróf halála. „ 20. Thordai István huszárőrnagy katonai kitüntetése. „ 28. Durazzo elesett. Március 12. Dr. Wagner József katonai kitüntetése. „ 19. Az éjféli zárórát behozták Nagybányán is. Április 2. Dr. Mázy Engelbert főigazgató iskolalátogatása. „ 2. A főgimnázium hangversenye. „ 9. Tilos a piros tojás készítése. „ 16. Veress László halála. „ 23. Baróti Ede esküvője. „ 23. Halmai Imre alkapitány halála. „ 23. Czárich Ida halála. „ 28. Dublinban az Írek fellázadtak. Május 1. Éjjel 11-ről 12-re tolták az órákat. „ 5. Tarnay”Alajos hangversenye. „ 7. Kende Dániel erdőtanácsos halála. „ 21. Csapataink elérték az olaszok főállását, diadalmasan nyomulunk előre. „ 21. Csaba Adorján főispán a Lipótrendet kapja. „ 21. Geyer Stefi hangversenye. „ 28. Stelláné, Aradi Aranka művészestélye. Junius 4. Nagy orosz oífenziva kezdődött Bukovinában. Az ágyúzás ide hallatt- szott. „ 18. Érettségi vizsgálatok a főgimnáziumban. „ 25. Zsembery Ilona hangversenye. „ 29. Országos vöröskereszt nagy gyűjtés. Julius 2. A vörös kereszt nagy estélye. „ 9. Károly Ferencz József trónörökös keresztül utazott Nagybányán Dor- navatrára. „ 10. A pékeknek betiltják az éjjeli munkát „ 12. Nagy vihar a déli órákban. „ 23. Harácsek László hősi halála. „ 24. Megjelent Révai „Alkonyat“ cimü verskötete. „ 24. Dr. Csikós Sándor halála. „ 30. Bertalan Mariska tanítónő áthelyezése Segesvárra. „ 30. Báró Syntinis Béla hadnagy orosz fogságba esik. „ 30. A Harácsek-üzletet ismeretlen tettesek kirabolták. „ 30. A fernezelyi orosz foglyok közé villám ütött. Augusztus 6. Szűcs Károly adótárnok előléptetése. „ 6. Uj vashuszfilléresek jönnek forgalomba. „ 13. Beyer Jenő erdőfőmérnök áthelyezése. „ 15. A sürgönydijak megdrágulnak. „ 20. Lovrich Gusztávné halála. „ 27. Románia orvtámadása megkezdődött. „ 27. Waldner Zoltán mérnök és Hullán Erzsiké esküvője. Szept. 3. Rusorán József katonai kitüntetése. „ 5. A nagybányai polgárőrség megkezdi működését. „ 4. Nagy tűz Hagymásláposon. „ 10. Jakab Dénes bányakapitányi kinevezése. „ 17. Zoltán Ákos halála. „ 24. Csüdör Gyula és Erdődy István katonai kitüntetése. „ 24. Özv. Bay Józsefné halála. Október 1. Dr. Komoróczy Ivánt főszolgabírónak választották. „ 8. Neubauer Ferencet áthelyezték Budapestre. „ 8. Simay Tivadarné halála. ,, 15. Kettős öngyilkosság, Frits Sámuel és neje halála. „ 15. A két koronások kettévágva forgalomba hozhatók. „ 22. Szmik Lajos udvari tanácsos lesz. „ 22. Smaregla János aljegyző halála. November 12. Az első vaskétfilléresek megjelennek. „ 21. I. Ferencz József királyunk halála. „ 21. Dr. Lakatos Mihály ezredorvossá neveztetett ki. „ 21. Lovrich Gusztáv dr. halála. December 7. Nagy örömünnep: Bukarest bevétele „ 12. A központi hatalmak békekiáltványának kiadása. „ 17. Révait jelölték a Petőfi Társaságban. „ 17. Konczvald Károly halála. „ 20. Révait a Petőfi Társaságba beválasztják. „ 27. Orlowszky hangversenye. „ 30. Országos ünnep. A magyar király koronázása. Külföldi esetek. Amerikai oroszlánketrecben. Pénzem elfogyott. Colorado államhoz tartozó Denves város utcáin fillér nélkül bolyongtam munkát keresve, de senkinek nem volt szüksége reám. Végre találkoztam állatsereglettel, melynek tulajdonosa éppen oly embert keresett, aki nyomorult helyzetében bárminemű foglalkozásra vállalkozik. Feladatom az volt, hogy tigrisbőrbe bujtatva, élőtigris kalitkájába menjek. — A másik tigris — magyarázta a kegyetlen ember — elpusztult és mivel két tigrist hirdettem, helyettesítésről kellett gondoskodnom. Különben élőtigrisem oly vén, hogy a másikat alig veszi észre és feléje sem hederit. Vállalkoztam a borzasztó feladatra, de megvallom, hogy csak azóta tudom mi a félelem. Miután bevarrtak a tigrisbőrbe, betuszkoltak a kalitkába. A nézőtér tömve volt; a közönség tapsolt. A másik tigris eleinte helyén maradt mozdulatlanul, de nehány perc múlva fölállt és megrázta sörényét. Midőn láttam, hogy felém közeledik, szemem behunytam. Kiáltani akartam, de nem tudtam. Rémületem oly nagy volt, hogy nem birtam hangot adni. Nem láttam ugyan semmit, de hallottam mindent. Hallottam, éreztem, hogy a pokoli bestia közeledik. Hallottam, miként érinti mancsa, a kalitka padlóját, pedig lépése nesztelen volt. Feltartóztatlanul közeledik, már leheletét is érezem. Hirtelenül fülembe súgja: — Neked is csak egy dollárt ad a bitang ? Amerikának sok ily intézménye van. Francia kölcsönös életmentők. Saiirt-Preail ezredes, Amiens kormányzója tervet eszelt ki, mellyel az eddig eredménytelenül ostromolt Arras várost elfoglalhatná.
