Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-19 / 12. szám
1916. Március 19. NAOYBÁNYA ÉS VIDÉKE 12. szám. (3) Móra Fereno »A háborús gyerekszobából« c. versében a gyermek leiki világába világit be: »A katonák dolgát sem értem én, Csak a könyüt édes anyám szemén, És reszketek, mint a fiókmadár — Uram, a háborút parancsold vissza már . . . . . . S örömöd abba néked lehet-e, Hogy árvával van a világ tele? Ki azt se tudja, hogy 5 árva már ? Uram, a háborút parancsold vissza már! 8»ás» Károly az isteni Gondviselés fájó végzésében való megnyugvást, az apai örömnek, büszkeségnek fájdalomba átmenő, de megnyugvásban felolvadó érzését örökíti meg »A Túri fiú történetéiben. Kits Menyhértnek legutóbb megjelent kötete Í3 sok szép versét tartalmazza, amelyek közül »A censíochói legenda« Schack Melvin melodramatikus zenéjével már országosan népszerűvé lett. De ki tudná csak megközelítőleg Í3 hü képál adni háborús költészetünknek ? Csak pár jellemzőbbet említettem fel izeütőnek. De érzem, hogy nem volna teljes az áttekintésünk, ha a sok eredetiséget, jóízű humort, dévajgágot, de mély szomorúságot, is rejtő bakanőtákat emliíet- ienű! hagynám. Egyik bakanóta pl. ilyenformán fest: »Puska ropog a csatában, Ágyuk tüze lobban, Én Istenem, jó Istenem, Mikor leszek ottan ? Szerbiába ütjük majd föl Tábori tanyánkat, Petár király legszebb lánya Mossa a ruhánkat!« A másik pedig a baka Ferencz Jóskájáról bzóI: »Ferenc József levelet irt ma reggel, Masérozni szeretne a sereggel. Ne masérozz, édes öreg királyunk, Te csak nézzed, amit majd mi csinálunk !< A magyar bakát nem hagyja el veleszületett humora, naiv természetessége még a lövészárokban sem. A lírának ebben a (nagy) termésében természetesen nehéz most még az eligazodás, az értékelés. Hisz többnyire a pillanatnyi felhevü- lésnek ritmusba szökkenő, rímbe csengő hangja valahány, egy-egy színfolt vonal, vázlat, amelyen a léleknek halk mégrezdülésót, a benyomásoknak frisseségét, üdeségót érezzük. Az értékelést az idő fogja majd elvégezni, megállapítván, hogy mi marad meg mindebből a jövő számára költészetül. Végül a fiatal Szávay Zoltán Epilógusának szavaival fejezem be ifsmertetésemet: »Mindent, mi kedves volt szemünk, szivünknek, Hadúr, te adtál ezer év alatt; Most adj erőt, hogy megtartsuk magunknak . . . S erőt adj népednek, Hadúr, erőt! Hogy megvívhassuk rettentő tusánk A minden poklok minden ördögével! Segits, Hadúr, magyarok Istene, Vezéreld, védd és áldd meg a magyart!«*) *) A felolvasás keretében szavalta e! Mike Gyula VII. oszt. lan. Mezey Sándornak »Ének egy bakához,« Farkas Ernő VII. oszt. tan. pedig Szász Károlynak »A Túri fiú története« cimü költeményét. Külföldi esetek. A meg nem történt merénylet. Monk tehetséges angol festőt, művészi lelkesedése Olaszországba vezette. Úgyszólván éhen- szomjan érkezett Nápolyba, ahol csak nagy nehezen tudta dolgát annyira vinni, hogy képes volt igénytelen kicsi műtermet bérelni és fönntartani. Mőriy lord utazása alkalmával Nápolyban hosszabb ideig tartózkodván, földijét fölkereste. Társalgás közben a nápolyi politika is szóba került. — Itt előbb utóbb, nagy bajok lesznek — jegyezte meg Monk — Ferdinánd királyt gyűlöli a nép. — Abbólsemmit sem lehet következtetni. Csak egy nemzetet ismerek, amely szabadságát, minden körülmények között képes megvédelmezni t. i. az angol nemzet. — En úgy tapasztaltam, bogy más nemzetek sem türelmesebbek. Gondoljunk a francia nagy forradalomra, vagy később Orsini merényletére, aki pedig olasz volt. — Már az igaz, hogy az olaszok között is ördöngős fickók vannak. Rettenthctlen bátorság kell ahoz, hogy világos nappal néptömeg láttára, rendőrök által körülvéve, merényletet kövessen el valaki. — Az én nézetem szerint, elsősorban nem a bátorság, hanem az indító ok. dönt. — Ezt nem hiszem, vagy talán önmaga is képes lenne ? — Igen. — Jól van. Fogadjunk tehát egyezer fontba. Fogadtak. Másnap reggelén következő tartalmú levél érkezett a rendőrség főnökéhez; Kegyelmes Urí Az összeesküvők egyike vagyok. Sorshúzás folytán a királynak mai sótakocsizása közben, élete ellen merényletet kel! elkövetnem. Az orgyilkosságot, minden körülmények között, gonosz cselekedetnek tartom ugyan, de ha a sora által reám mórt kötelességet nem teljesítem, okvetlenül halálfia vagyok éa a király élete sem lenne megmentve, mert a társulat más tagja, minden skrupulus nélkül durrantaná reá piss- j tolyáf. A veszélyeztetett két élet megmentése cól- | jából arra kérem Excellentiádat, hogy a napila- | pókban és azonkívül illetékes közegei által is j közhírré tenni kegyeskedjék, hogy b királyra sé- j takocsizása közben, a tengerparton pisztolylövés történt, hogy a merénylő a tengerbe ugrott és : valószínűleg életébe került a merénylet, mert i nyoma veszett. A levélnek meg volt a kívánt eredménye. Morly lord, a legközelebb megjelenő lapokat ! olvasva, nem tudott eléggé csodálkozni és a jelentkező Mönknak rögtön megfizette az egyezer fontot. A művész anyagi helyzete később annyira javult, hogy tiz év letelte után képes volt az egyezer fontot minden megerőltetés nélkül visszafizetni, mely alkalommal egész eljárásáról fölvilágosította a lordot, akit a művész üzleti szelleme nem lepett meg, mert mindketten ángliusok voltak. Akik brutalitással vádolják a németeket. 1792. évben Verdun-várát a királypártiak ostromolták. Beaurepaire parancsnok, az ostromolt város polgársága által is szorongatva, átadta a várat. A királypárti érzelmű lakosság, nagy örömmel fogadta a győzteseket. A hadsereg élén bevonuló vezérnek, a város legszebb tizennégy leánya virágcsokrokat nyújtott. Hat héttel később Göelhe fordult tnegVer- dunban és az egyik ház ablakában feltűnő szép leányt látva, kérdezősködött róla. Vezetője elmondva a szép leány származását, látható maliéival jegyezte meg: — ő is a tizsnnégyek közé tartozik, kik a bevonuló királypárti&kat csokrokkal fogadták. Ha a köztársaságiak fognak bevonulni, a szép fejecske aligha fogja a nyaktilót elkerülni. A gonosz jövendölés teljesült. Még ugyanazon év október 14-én bevonult köztársaságiak, a királypárti lakosság legnagyobb részót és ezek között a tizennégy szép leányt is kivágeztették. Hol van a földrajzi tévedés ? Japán rendkívüli követeket küldött Párisba, hogy kikötők kölcsönös használata iránt tárgyaljanak. A föltételekre nézve hamarosan megegyeztek, csak a kikötők megnevezése volt még függőben. — Szíveskedjenek előbb választani — mondták előzékenyen a japániak. A francia külügyminiszter Jokohamát Nago- sakit és Fusant választotta. A japánok tudomásul vették a kívánalmat és azzal távoztak, hogy külön tárgyalás után fogják az igénybe venni kívánt kikötőket megnevezni. Néhány nap múlva Írásbeli válasz érkezett, mely szerint Japán készséggel megengedi, hogy Franciaország a megnevezett kikötőket használja. Ezzel szemben Japán a havrei, marseillei és sout* bamptoni kikölők használhatását kívánják. Midőn a francia külügyminiszter Suthampton nevet olvasta, saját szemének sem akart hinni, majd hangos hahotában tört ki és vele együtt kacagott az egész minisztérium, mert a Southampton! öböl nem a franciáké, hanem az angoloké. Az ázsiaikat nagy tévedésükről föl kellett világosítani és ezt a hálás feladatot a külügyminiszter személyesen kivánta elvégezni. A japániak legközelebbi megjelenése alkalmával, a miniszter ünnepélyesen adta elő, a francia kikölők használatának előnyeit és hatásos beszédjének a végén leereszkedő mosollyal jegyezte meg — de a kikötők megnevezésénél földrajzi tévedésben leledztek uraim, mert Southampton Angolországban fekszik — — Azt mi nagyon jó! tudjuk kegyelmes ur — válaszolta nyugodtan a japániak szószólója — de az önök által megnevezett Fusan szintén nem Japánban, hanem Koreában fekszik. Tableau. Gazdálkodás, Az alább felsorolt zöldségféléket már most el lehet vetni, amint a talaj felmelegedett és művelhető állapotba jutott. Mielőtt azonban részletesen felsorolnám ezeket, reémutatok b talajművelés fontosságára, mert jó terméseredmény eléréséhez nemcsak jó mag és kellő gondozás kell, hanem elsősorban jól megtrágyázott és mélyen megművelt (szántott, ásott) ős apróra, egyenletesre elgereblyézett föld. Ásni közvetlen a vetés előtt szoktunk, lehetőleg úgy, hogy a délelőtt felásoít és lépásről- lépésra felgereblyézett földet délután bevessük. Ha az ásást nem követi azonnal vetés, úgy a föld felülete megcserepesedik, hamar kiszárad s a későbbi yetésnál a talaj újbóli megporhanyitása válik szükségessé. A korábban elteregetett trágya teljesen eltakartassék és egyenletesen osztassék el a földben. Kövek, cserepek, káros rovarok, évelő gyomok gyökerei kiszedendők. Az ősszel mélyen felásott és rögösen hagyott talajt most csupán kapálni és gereblyézni kell. — Gyökérfólék atá mélyebben ásunk, mint leveles növények alá. — Tökéletes ásás és gereblyé- zés megkönnyíti a vetést és később a kapálást. A sárgarépa, petrezselyem és peszternák vetéséről a* előző Bzámban Írtam. Pótlólag annyit, hogy a késői — tehát nem nyári — használatra vetett hosszabb és nagyobb növésű fajták 40 cm. gortávolra vetendők éB ezek részére mélyebb rétegű, mélyebben megmunkált földet juttassunk. — A maggal takarékoskodjunk, a tulsürün kelt vetést úgyis ritkitni kell, ami fáradsággal és időpazarlással jár. A borsóról is megemlékeztem, mint korai köztes veteményről zöldségsorok közé. Ez a leggazdaságosabb módja a sorközök kihasználásának. Egész táblába külön 30 cm. sor- és 10 cm. szem- távolságra vetjük egyesével. Későbbi használatra futóborsót vetünk jövő hónapban 60 cm sor- és 30 cm. fászaktávolságra 3 szemenként és kikelés után két bokor közé száraz gályát tüzünk. Tápláló értéke mindkét fajtának igen nagy. Mennél többet vessünk 1 Művelésük gyonalálás és kapálásból áll. A saláta kövér földet szeret. Vetését mostantól kezdve májusig kéthetenként megismételjük. — Vethetjük sűrűn, későbbi szétültetésre való palánta nyerése végett és 25—30 cm.-nyire sorokbz. Utóbbi esetben a ritkítás alkalmával kiszedett salátát szétüitetjük, a megmaradt tövek, mivel több levegőhöz, táplálékhoz jutnak és rendes kapálásban részesülnek, hamar fejesednek. — Mint köztes növényt ültethetjük hagyma- és káposztasorok közé. Bő öntözést és gondos talajmunkát kíván. — A nyári vetés nem ajánlatos, mert nagy melegben felmagzik, mielőtt megfeje- sedstt volna. — Vannak sárga, zöld és pettyes fajták. — Főzeléknek kitűnő. A spenót állítólag igen tápláló főzelék. Csak igen tápdu* földben nő nagyra ée nem magzik fel korén. Fajták szerint 30—40 cm. sortávolra vetjük sekélyen húzott barázdába ritká3;sn szórva. A vetést többször megismételjük. Kikelés után tenyérnyire ritkítjuk. — Van sárga é3 zöld spenót. — Gyakori kapálást és bő öntözést kíván. Legjobb főzelékeink egyike. A vöröshagyma meleg fekvést és jól megmunkált tápdus földet kíván. Frissen trágyázni aiája nem szabad. Legismertebb szaporítási módja az apröhagyma elduggatása, de mivel az idén a dughagyma megfizethetetlen, kénytelenek leszünk
