Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-01-22 / 4. szám

(2) 4. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1&16. Január 22. Bánásmód a hadifoglyokkal. A belügyminiszter végre megsokalta egyesek túlkapásait a hadifoglyok dédel- getésében, amiből aztán sokszor nagyon szomorú dolgok fejlődnek és keletkeznek. Egyik újabb rendeletében figyelmez­tet arra, hogy a foglyokat sértegetni sem szabad, de nem szabad becézni nem és bizalmaskodni velük. A helybeli gazd. egyesület tájékozá­sul közli itt az egész rendeletet, melyhez való szigorú atkalmazkodást mindenkinek melegen ajánljuk. Maga a rendelet igy szól: valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A cs. és kir. hadügyminiszter úrtól kapott értesülés szerint a nép és főleg kis­korúak alsóbb rendű elemei az utcán át­vonuló hadifogoly munkásokat kigunyolták és a legotrombább módon, sőt becsület­sértő kifejezésekkel illették. Minthogy a hadifoglyok a hadi jog ol­talma alatt állanak, amelynek követelmé­nye, hogy velük emberségesen bánjunk, bárminő túlkapást, amely emberi méltósá­gukat a legcsekélyebb mértékben is sérti, elnézni, illetőleg tűrni nem szabad. Ez okból s a hadifoglyokkal való bá­násmód tárgyában folyó évi december hó 3-án 41480. ein. szám alatt kiadott kör- rendeletemre utalással, felhívom polgár- mester urat, a legerélyesebben hasson oda, s az elsőfokú polgárhatóságok által hirdet­mény utján is figyelmeztesse a közönsé­get, hogy a hadifoglyokkal szemben, bár­hol is találkozzék azokkal — mindennemű sértő magatartástól tartózkodjék és ettől az ifjúságot is tartsa vissza. Kötelességévé teszem az elsőfokú ren­dőrhatóságoknak, hogy a hadifogoly mun­kások sértegetéséről tudomásukra jutott eseteket azonnal a legerélyesebben vizs­gálják meg és a tetteseket, illetve kisko­rúaknál, törvényes képviselőiket a törvény teljes szigorával vonják felelősségre a bün­tető eljárás alá vont ilyen esetekről pedig polgármester ur utján azonnal tegyenek hozzám jelentést. Ugyancsak a cs. és kir. hadügyminisz­ter ur közlése szerint a munkára kiadott hadifoglyok és a lakosság közötti érintke­zés némely helyen túllépte az erkölcs és a családi tűzhely tisztessége által megsza­bott korfátokat. Minthogy azonban a távoli harctere­ken tűzhelyeik oltalmáért küzdő katonáink családi életének tisztaságát mindenképen meg kell óvni a magukról megfeledke­zett női családtagokat pedig a rendelke­zésre álló társadalmi és hatósági eszközök alkalmazása mellett meg kell büntetni: ebben az irányban a I. fokú rendőrható­ságok — ha kell, nyilvánosan is — tájé­koztassák a lakosságot, egyben pedig kü­lönös gondot fordítsanak arra, hogy a ha­difogoly munkások munkájuk végeztével elkülönített helyiségeikben tartózkodjanak, a lakosság pedig velük semmiféle bizal­masabb barátkozást ne kezdjen. Budapest, stb, a miniszter helyett Báró Perényi Zsigmond s. k. államtitkár. Külföldi esetek. Az egykori szépség balesete. Du Plessis tengernagy amerikai útjáról ne­hány indiánust hozott magával. A Párizsban nagy feltűnést keltett indiánu- soknak óriási nagyságú főnökét vörös kígyónak nevezték. Miután a tengernagy érdekes csoportját be­mutatta XIV. Lajos királynak: a főúri körök minden fogadó termében kívánták az indiánu- sokat látni és megfigyelni, hogy a culturáüs in­tézmények, mily benyomást gyakorolnak a vad­emberekre. Poussin festőművész az udvarnál találko­zott a tengernagygyal és megszólította — Indiánusairól sokat hallottam, legújabb müvemet, a bretontájképet szeretném nekik meg­mutatni, hogy véleményt mondjanak róla. Nem lenne oly szives a vörőskigyót hozzám küldeni ? — Örömmel. Magam is kiváncsi vagyok, hogy geniaüs művészete mily hatást gyakorol reá. Holnap délelőtt nem lennénk műtermében alkalmatlanok ? — Korántsem csak arra kérem, hogy ne tiz óra előtt jöjjenek, mert nyolc és kilenc kö­zött Condé herceg lesz nálam. A tengernagy következő napon tiz órakor Gyorsított léptekkel igyekszik a közeledő postakocsi láttára a park bejárata felé — a ked­ves, színtelen tábori-lapok egy idő óta elmarad­tak — hátha ma jön — hátha ma jött — szive szinte hallhatóan dobog — hirtelen megáll — gyönyörű asszonyfeje bágyadtan hajlik alá — a postakocsi elhaladt a bejárat előtt — és ez igy tart már közel két hónap óta . . . A nap-nap után átélt csalódások egy pil­lanatra sem csüggesztik bizó lelkét — hisz — bár maga sem t dja miben — talán a reá Sű ő ra­gyogó, sokat Ígérő tavaszi napsugárban . . . Egy hirtelen felröppenő kis madár rezzent! össze . . . * Öt hónappal később a két szép orosz mé n ü KI IL »MHB JJi-JIILMffi újra ott áll a Petrograd környéki kis villa széles kőlépcsője előtt. A bakon ülő kocsis ép oly türelmetlenség­gel tekint be a pazar fénnyel berendezett ebédlő nyitott szárnyas-ajtaján . . . Benn, a meghitt kis szalóaban Szergey Kons- tantinovits kapitány átölelve tartja Anna Pavlov- nát, szenvedélyes csókkal inti csendre a pana­szos kis száját — nem szól, nem védekezik — a lelkét befelé fordítva viseli . . . Apró szürke szemei nem árulnak el sem­mit . , . A kapitány homlokán egy magyar golyó ütötte seb — már heggedöben . . . Anna Pav­lovna széphajlásu, finom kezét azzal a végtelen gyöngédséggel huzza végig azon a csúnya seben, a vöröskigyóval Poussin háza felé közeledvén Gondé herceggel találkozott, akinek kérdésére, idejövetelének célját elmondta. — Tréfás ötletem támadt — jegyezte meg a herceg — az indiánusnak bemutatandó tájké­pet az imént láttam, és midőn észrevettem, hogy Poussin Ítéletemet várja, mondtam: «na­gyon szép, csodálatraméltó festészet, de a piros túlsók.» Ugyané szavakra kellene betanítani az indiánust. Sokért nem adnám, ha magam is lát­hatnám Poussin meglepetését, midőn az indiánus az én szavaimat ismételi. De jelenlétem elront­hatná a tréfát, mert összebeszélésünket gyanit- tathatná. A tengernagy vállalkozván a tréfára, a her­ceg távozása után indiánusával beült a gyalog­hintóba, mellyel őket idáig hozták és az utcán föl s alá vitette magát mindaddig, a míg az in- diánustakérdésesszavak kimondására betanította. Időközben más látogató érkezett a festő műtermébe. Biremont grófné annak idejében hires szép ség volt, arcán azonban a szépítő szerek hasz­nálata mellett is látszottak már az öregedés jelei. Midőn a tengernagy az indiánussal a mű­terembe jött, Biremont grófnét találta ott. — Engedje meg grófné, hogy kísérőmet be­mutassam : Vörös Kígyó indiánus főnök, Biremont grófné. Az indiánus, gondolva, hogy most kell a betanult szavakat elmondani, merően nézte a grófné arcát és híven elmondta. — Nagyon szép, csodálatraméltó festészet, de a piros túlsók. A tengernagy zavara annál nagyobb volt, mivel a grófné arcán, valóban túlsók pirosító volt látható. A grófné haragjában rögtön távozott. Pous­sin nagyon jól mulatott a tréfán, midőn a ten­gernagy tartózkodás nélkül felvilágosította az egészről, de a herceg is meg volt elégedve a váratlan fordulattal, a király nagyot nevetett az egykori szépség balesetén. A sakk Játszma és a miniszteri tárca. II. Fülöp spanyol király azeuvedólyea sakk- játékos volt. Állandó játszótársa d‘ Espinola gróf mi­niszter, játékközben ügyesen színlelte mennyire törekszik a győzelemre, pedig ismerve a király gyengéjét, éppen az ellenkezőt t. i. azt kívánta, hogy ellenfele győzzön; nagy megerőltetésébe ke­rült oly sakkhuzásokat kieszelni, hogy a játsz­mát elveszítse, de végre mégis mindig sikerült. A király dicsekedett, hogy tiz óv óta egyet­lenegy játszmát sem veszített. — Valamennyi játék között azárt szeretem legjobban a sakkot, mert annál nem a szeren­cse szeszélye, hanem az értelem hatalma idézi elő a győzelmet. BBBBHHBBHB9BBBB&SB9BBE9BBÍ9 Kizárólagos egyedárusitás Nagybánya, Felsóbánya és vidéke részére: GlavitzkyKároly NAGYBÁNYA, Rákóczi-ter. gyomorra ■ zsigerekre a légzőszervekre kitünően hat :: Borral vegyítve pompás bbbbbrhb Üdítő ital shhsbhbib Erdély gyöngyéül amelyre csak a nagyon szeretni tudó asszonyok képesek . . . Múltját megfutó gyöngéd asszonylelke fájdal­mas egykedvűséggel egy pillanatra megáll s szo­morúan érzi, hogy belefáradt a szenvedésbe . . . A nyitott ablakon nyárvégi illatterhes szellő suhan be . . , * Ködös szürke reggel. Napok óta szakad az eső. Az aranyos napsugár képtelen áttörni a nehéz felhőket, amelyek az eget elborítják. Köd és köd. Nehéz a levegő, elzsibbasztja az idegeket. E csúnya ködös reggelen Anna Pavlovna halálosau fáradtan fekszik hófehér, csipkés ágyá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom