Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-13 / 33. szám
idén szintén ünnepség keretében akarják megvendégelni a sebesülteket. Sült tésztákkal is óhajtanának nekik kedveskedni, miért is fölkérik a nemes szivü hölgyeket, hogy akik efélét küldeni akarnak, szíveskedjenek 16-án délig Felsőbányai-utca 20. sz. a. bejelenteni. Katonai kitüntetések. Hajnóczy József vezérkari századosnak a király újból legfelső elismerését nyilvánította.-Dr. Moldován Ferenc honvédfőhadnagyot, a katonai egészségügy körül teljesített kiváló szolgálataiért a vöröskerezt II. oszt. hadiékitményes díszjelvényével tüntették ki. Zempléni Árpád koszorús költőnk szívességéből, mai számunkban, egyik kiváló becsű, oroszból fordított költeményét hozzuk, melyre külön is fölhívjuk a figyelmet. B. Syntinis Gyula hosszabb tartózkodásra Krakóba utazott. A ref. templomban ma, aug. 13-án délelőtt 10 órakor Szele Miklós debreceni vallástanár mondja a szentbeszédet. Katonai kinevezés. Ő Felsége a királya be- renczei és járdánházai Kováts Géza 27. számú tábori tarack ezredbeli hadnagyot, főhadnaggyá nevezte ki, 1914. évi november 1-étől számítandó ranggal. Előléptetés. Király ő Felsége fíohatiel Kornélt az 5-ik gyalogezredben főhadnaggyá léptette elő. Jőrgné, Draskóczy Ilma levele Révai Károlyhoz. Révai „Alkonyat“ cimii verses kötetét megküldte Jörgné, Draskóczy Ilmának, a jeles költőnek is, ki a következő meleg sorokban válaszolt: „Nemes, tiszta gondolatokat megörökítő szép könyvedért fogadd meleg köszönetemet. Csak most jutott el hozzám Temesváron keresztül, mert pár hónapja Pancsován tartózkodunk, az uram ideiglenes kiküldetése helyén. S most e rácz fészekben annál nagyobb élvezettel olvasgatom e magyar érzésektől hevített s az Aranyos Erzsiké által inspirált szép verseket. Köszönöm, hogy megtiszteltél vele! Meghivó. Ő Felsége apostoli királyunk születésének 86=ik évfordulóján augusztus 18-án, a helybeli Vörös-Kereszt kórház vezetősége, a sebesült hősök részére hazafias ünnepélyt rendez a kórház kertjében, melyre a város közönsége ezennel tisztelettel meghivatik. Az ünnepély kezdete délután 6 órakor. T. laptársainkat e közlemény szives átvételére kérjük. Jótékonyság. A tiszavidéki ev. esp. gyám- intézet a nagybányai ev. egyháznak fölsegitésére egyszáz koronát adományozott. A gazdasági egyesület közli az érdekeltekkel, hogy a hadifogoly munkások kérése alkalmával óvadékképen letett egyenkénti 30 K, összesen 900 K összeg visszafizetését több Ízben kérte az alispáni hivataltól, de mindez ideig eredménytelenül. Miután többen sürgették az egyesületnél, mint közbenjárónál az összeg visszatérítését, ajánlatos volna az érdekelteknek egyenesen az alispáni hivatalhoz fordulni kérésükkel. A visz- szarendelt 10 hadifogoly-munkás utáni 300 K óvadék visszatérítése iránt is megtette az intézkedést az egyesület. Adakozás. Harctéren küzdő hős katonáinknak szeretetadományokkal való ellátására a nagybányai református lelkészi hivatal 8937. sz. gyüj- ! tőivén adakozni szívesek voltak: özv. Thurzó ' Ferencné 40 f; N. N. 60 f; Heilbrun M. és társa, i Kohn Sámuel, Kunay Edéné, Mandl Mór, Mól- í nár Antal, N. N., Schreiber Kálmánná, Spinetti S. utóda, Szappanyos Jenő, özv. Szőke Albertné, Troplovits Márton, Vass Lajos, Virág Jánosné, Virág Sándor 1-1 K; Bajnóczy Sándor, Balkó Sándorné, Barabás Vilmosnó, Boda Gyula, özv. Czihat Jánosné, György Mihály, Klein Ilona, Kovács Béla, Kovács Lajosné, Kupás Mihály, László Ödönné, Maday Pálné, Miskolczy Sándor csizmadia, Muzsnay Ferenc, N. N., Ajtai Nagy János, Nánásy István, özv. Orosz Lajosné, Prohászka i Antalné, Schuszterits Györgyné, Sipos Lajosné, özv. Smaregla Pálné, Sólyom Ferenc, Stella Sándor, Suba Károly, Székely Árpád, Szűcs Mar- i git, Thordai Imre, Tréger Lajos, Wienerberger Károly, Vojth Géza 2-2 K; Wienerberger Bé- láné 3 K; Bomerszbach Péterné, lovag Csiky Lajos, Glavitzky Károly, Miszti Lajos, Radó Dezső, Tar Károly 4-4 K; Fülep Imréné, Kertész Gyuláné, Smaregla Mihályné, Szűcs Károly ; 5-5 K; Kovács Gyula, Lővinger Géza és fia, I Mladeiovszky Lajos, Zoltán Ákosné 6-6; Egy | (4) 33. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE valaki, Hoffmann Árpád, dr. Makray Mihály, Soltész Elemérné, Turman Olivérné 10-10 K; L. Bay Lajos, Részvény takarékpénztár 20-20 K; Nagybányai református egyház augusztus hato- diki perselypénze: 24 K; Összesen 262 K. Ezt a kétszázhatvankét koronát 7695. sz. befizetési lapon a Magyar Vöröskereszt-egylet címére mai napon beküldöttem. a gyűjtőiv hiteles másolatával együtt. Az eredeti gyüjtőivet és a postai elismervényt a ref. egyház pénztári hivatalához, Szűcs Károly főpénztáros ur kezeihez tettem le. Hálás köszönettel a szives adományokért. Nagybánya, 1916. aug. 9. Soltész Elemér, lelkész. Szendy Árpád zongoraművész, orsz. zene- akadémiai tanár tiszteletére tanítványai a kárpáti falvak egyikében „Szendy házat“ épitenek. E célra eddig 1000 K gyűlt be. A vöröskereszt egylet nagybányai pénztára javára adakoztak: Dr. Csikós Sándor elhunyta alkalmából Margit és Alice sógornői koszorú- megváltás cimen 20 — 20 koronát, özv. Prickné Kosztka Viki, Emil fivére halálozási évfordulójának emlékére 6 koronát. Köszönettel nyugtázza ezúton is az egylet pénztárosa 1. Berks Leó. Drágább lesz a sürgöny. Aug. 15-től vagyis jövő keddtől kezdve táviraton egy szó ára 8 fillér lesz. Legolcsóbb sürgöny 1 K. Adakozás. Augusztus hóra a hadsegélyezés helyi céljaira adakoztak: Mladeiovszky Lajos 20 K, L. dr. Berks Lajos 10 K és Smaregla Mihály 5 koronát. Köszönetnyilvánitás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Jischer Károly m. kir. erdőfőmérnöknek, a helybeli főgimnáziumban teljesített önzetlen és odaadó működéséért köszönetét nyilvánította. A gyermeknap eredménye. Az Országos Gyermekvédő Liga városunk polgármesteréhez a következő levelet intézte: 12955/1916. sz. — Nagyságos Polgármester Ur! Posta utján hozzánk juttatott 1008 K 40 f gyermeknapi gyűjtés vételét köszönettel nyugtázzuk. - Amidőn Nagyságos Polgármester Urnák a gyermeknap szép sikere érdekében kifejtett önzetlen fáradságáért és hazafias buzgóságáért leghálásabb köszöne- I tünket fejezzük ki, tisztelettel kérjük Nagyságo- ! dat, hogy lankadatlan tevékenységünkben és ne- | mes céljaink elérésében a jövőben is támogatni és az Országos Gyermekvédő Ligát mindenkoron nagybecsű jóindulatában megtartani mél- tóztassék. Fogadja Nagyságos Ur kiváló tiszteletünk őszinte nyilvánítását. Budapest, 1916. aug. 2-án. — Széchényi s. k. kormányzó elnök. A „Vasárnapi Újság“ augusztus 16-iki száma megmutatja harcztéri képeivel, hogy még ma, a háború harmadik évében is uj és egyre érdekesebb dolgokat tud kiemelni a háború roppant anyagából: az összes harczterekről közölt képek mindegyike ritka érdekesség. Szépirodalmi olvasmányok : Havas Alisz és Walter Bloem regénye, Szőllősi Zsigmond tárcája. Egyéb közlemények: czikk a háborúk veszteségeiről s a rendes heti rovatok: a háború napjai, irodalom 5 K., „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV , Egyetem-utcza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Születtek: 115., aug. 13. Marosán Miklós erdőmunkásnak „Illés“; 116., aug. 6. Lapsánszky János kapszulagyári munkavezetőnek „Anna“; | 117., aug. 8. Kovács Ferenc borbélynak „Elemér“ nevű gyermeke. Elhaltak: 242., aug. 6. Vida László bányamunkás gyermeke, g. k. 18 hó, bélhurut; 243., aug. 5. Bakó Mára házicseléd, r. k. 33 éves, tüdőgümökór; 244., aug. 7. Mike Erzsébet r. k. 12 hó, bélhurut; 245., aug. 8. Hodorog Pál munkás gyermeke, g. k. 1 hó, gyengeség; 246., aug. 9. Somkutyán Dániel, erdőmunkás gyermeke, g. k. 23 hó, toroklob; 247., aug. 10. Matróna Da- bisa Dömötör bányász, g. k. 70 éves, agyhüdés; 248., aug. 10. Papp Sándor menhelyi gondozott, g. k. 16 hó, bélhurut; 249., aug. 11. Peskán Gergely bányász, g. k. 46 éves tüdőgümőkor. Házasságot kötöttek: 31. aug. 9. ifj. Nagy József géplakatos és Drumár Ilona helybeli; 32. aug. 10. Gyise János ácssegéd és Miklós Anasztázia helybeli lakosok. Kihirdetés alatt állanak : Krupiczer Ferenc és Lang Rozália, Berende Szilárd és Lemenyuk Eudokia helybeli lakosok. 1916. Augusztus 13. A holnap asszonya. Mi magyarok igen büszkék vagyunk ezer , éves alkotmányunkra, melynek eredetét a vérszerződésig tudjuk visszavezetni, ennek alapján aristokratáknak érezzük magunkat az európai népek között. Szabadságtisztelők és szabadságvédők vagyunk és jogainkra igen-igen féltékenyek. Segítettük, bátorítottuk más nemzet szabadságharcát és önérzetünkben nem fogadtunk I el leckét másoktól. Tudjuk, hogy még nincs minden magyar embernek teljes politikai joga, de hisszük, hogy belátható időn belül elérjük ezt is és a különböző politikai pártok közt szinte csak arra az időpontra nézve különböznek a vélemények, amelyben e jogkiterjesztést életbe kívánják léptetni. Sajnos, a magyar asszony jogegyenlőségének szükségére nézve nem oly megértő a köztudat, mint azt a magyar nő múltjával és | jelenével bőségesen kiérdemelte. A „lovagias“ j magyar ember „megbecsüli“ asszonyát, de sohasem ismerte el önmagával egyenrangúnak, j egyenlő értékűnek. Az asszony másodrangu em- ' bér, „ura“ után lépked az utón és sokhelyen csak utána és fiai után nyúl az ételhez. A müveit osztály férfia csupán szórakozásaiban keresi a nő társaságát. Az országházban pedig a karzattal kell beérnie. A közhit szerint az asszony maga sem kíván jobb sorsot, teljesen meg van elégedve helyzetével, hogy ez nem áll, kitűnik azokból a régi okmányokból, amelyek biztosítják, hogy a régi magyar asszony — holott 1848 előtt a mainál több joggal rendelkezett: követet küldhetett az országgyűlésbe és Kossuth Lajos is egy asszony követe gyanánt került oda teljes önérzettel követelte jogainak kiterjesztését. Ma, mikor a mindkét nemre kiterjedő iskolakötelezettség lehetővé tette értelmessége fejlesztését, mikor a gazdasági fejlődés, a háziipar legtöbb ágának gyáriparrá fejlődése, sok százezer asz- szonyt szólított ki otthonából, a magyar nő önérzete fokozódott és tudatossá vált. A háborús kor izzó levegője gyors hajtásra kényszeritette a magyar nő gazdasági önállóságának zsenge növényét és bármily kevéssé örvendetes e fejlődés okozója és hirtelen menete: evvel most már számolnia kell mindenkinek, feministának és a feminizmus ellenségének egyaránt. A háború készületlenül kényszeritette bele a nőt mindenféle munkakörbe, mert fenn kellett tartania önmagát, családját és a nemzet gazdasági életét. A közgazdaság fontos tényezőjévé lett, de minden lépésnél, minden munkájában belebotlik egy súlyos akadályba: saját politikai jogtalanságába. Számtalanszor állott eddig szakképzettség nélkül munkába, most pedig arra ébred, hogy a kiképzés lehetőségét elzárták előle csaknem mindenütt, ahol jól fizetett munkához vezet. Az állam az iskolákra szánt amúgy is csekély ösz- szegnek csupán kis töredékét költi leányiskolákra, a legtöbb szakiskola: gazdasági, erdészeti, bányászati akadémiák, felső ipariskolák, a kertészeti tanintézet, a vidéki gimnáziumok, az egyetem jogi fakultásai stb. csupán fiunöven- dékeket fogadnak be. Kizárják a nőket a szakképzésből még a szakszervezetek is, teljesen érthetetlen, megfoghatatlan elvek szerint, még a legősibb női foglalkozásokból is, mint pl. a cukrászipar szakmunkájából. Szakképzettség híján pedig természetesen rosszabb díjazással kell beérniök, a munkaadók pedig sietnek ezt kiaknázni a férfiak és a csakélyszámu jó kiképzést nyert nő kárára. Ezeken a mindenkit sújtó gazdasági bajokon csak törvényhozási utón lehet segíteni, hogy ez megtörténjék, azt a nők csak akkor fogják kivárhatni, ha választójoguk lesz. Csak ennek segítségével érhetik el, hogy minden iskolát megnyissanak a nők előtt és hogy az az elv érvényesüljön törvény utján : a munkát értéke szerint és nem ahhozképest kell dijjazni, hogy nő vagy férfi végezte-e ? Magyarországon régebben a nő magánjogi helyzete jobb volt, mint más országokban, másutt nem rendelkezett a férjes asszony saját vagyona és keresete fölött, nem ismerték a házastársak közszerzeményét, az özvegyi jog nem volt annyira méltányos, mint nálunk. Annál sajnálatosabb, hogy inig külföldön állandóan javult a nő magánjogi helyzete, nálunk nem haladt a korral, nem módosult a gazdasági viszonyok változásával. Már másfél évtized óta dől.
