Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-13 / 7. szám
1916. Február 13. NAQYBÁNYA ÉS VIDÉKE 7. szám. (3) megrázott terület előzetesen megállapított határa északon: a Radnai havasok, az Ilosvai hegység, a Szilágyság, Szatmár vm. déli része, Bihar vm. Arad, Temesvár é3 Versec városok. A rengési területnek itt vázolt határa rámutat arra is, hogy a földrengés átterjed Szerbiába, Oiáhországba, mint azt a bukaresti jelentés már megerősítette. A fészek helyét még nem állapíthatjuk meg, mindenesetre azonban a vöröstoronyi szoros tájékán a legtöbb kárt szenvedett területnek kösápső vidékein kell keresnünk. Nagyon emlékeztet ez a földrengés az 1862, október 16 ira, amelynek itt volt a fészke s most is erről a vidékről kaptunk híreket utólökésekről A felvetett első kérdésre földrengési katalógusom alapján adhatjuk meg a választ. Főleg azokat a földrengéseket sorolom fel, amelyeknek epicentrális területe, nagyjából egyezést mutat a mostani földrengéssel mert hiszen az erdélyi földrengéseknek száma több százra megy. 1528 nov. 19 Húsz ház omlott össze Nagyszebenben. 1530 .aug. 20, Este 8 és 9 óra között Negyszenbenben, Brassóban és Megyesen földrengés volt. 1637. febr. 1. Négyszer ismétlődő fö!drengés: Nagyszebenben harangok kondultak meg. 1738. jun. 11. Délben Erdélyben és 0 áh- országban erős föld rengés, Nagyszebenben és Ssp«iszenfgy0rgy0n is megszólaltak a harangok. 1748. máj. 22. Reggel kettőkor erős földrengés Nagyszebenben. 1778 jan. 18. Félórát tartó földrengés Nagyszeben és Brassó városokban, sőt Moldvában és Oláhországban is. 1802. okt, 26. Hatalmas földrengés volt. Erdélyben, egyike a legerősebbeknek, amelyet itt észleltek. Délután 1 — 2 óra között és közvetlenül 4 óra előtt Nagyszebenben az összes templomok és tornyok összerepedeztek. Erdélynek egész déli része nagy károkat szenvedett. Botfalun 50 ház bedőlt. A Barnaságban sok helyütt repedések támadtak a földben, Fogarason és még Déván is károk történtek. Oláhországban sok helyütt emberek pusztultak el, Bukarestben is több épület bedőlt. Erezhető volt Widdin. Kra- jova, Ruszcsuk, Várna, Konstantinápoly Varsó, Jassy, Csernovic, Kiev, Ore), Toula és Moszkva városokban is, sőt állítólag még Szent Péter- várott is. 1829, nov. 26. Reggel 4 órakor Nagyszebenben falak repedeztek meg, Medgysesen és Oiáhországban is eléggé érezték. 1838. jan. 23 Este 729 órakor újból hatalmas földrengés volt egész Erdélyben és Magyar- ország délkeleti részein. A földrengés határvonala : Konstantinápoly, Ismail, Reni, Cboíin, Sebastopol, Nicols, Volhynia, Lemberg és Tarno- polon átvonult végig. Segesváron valamennyi képzeld én is annyira megsajnáltam kliensemet hogy 400 koronát ajándékoztam neki útiköltségül Amerikába. — Hát váljon az én Togyerikámmal mi lesz ? Halkan, félénken kopogtatnak az ajtón, a »szabadira a megtört Togyerika sompolyog be alázatosan köszönve a szobába. — No kartárs farkast emlegettél s már a kert alatt kullog, most már tőle magától megkérdezheted, hogy mi lesz véle. Togyerika : bocsáss meg uram, hogy zavarlak, de kérlek segits rajtam valahogy, mint tudod egészen tönkre mentem s a faluba maradni is restelek; adjál valami szolgálatot. Fejes: Hát felfogadom irodaszolgának, jó lesz ? Togyerika : Áldjon meg érte a Dumnezeó, jó lesz bizon, nagyon jó lesz. Fejes: No hát akkor holnap beköltözhetsz, addig is piszkáld meg egy kicsit a tüzet a kályhában, olyan rosszul ég. Togyerika a kályhához megy s megpiszkálja a tüzet, az vígan ropogni kezd, de az ügyvédek megborzongnak, mintha a tüztől még jobban megfáztak volna. * Ma már Görbédén mintha a házak is megváltoztak volna. Fehérre meszelt falai ragyognak a tisztaságtól. Az údvarokon pajíák, épületek, melyekből tehenek bőgése hallszik ki az útra. A férfiak nagy része a harctéren van, de az itthon maradtak, öregek, gyerkőcök és asszonyok, jól kiöitözve tisítán, sürögnek, forognak a korcsma előtti téren, kezökben könyvecskével, várják a jegyzőt a hadi segély kiosztása végett. Addig épületnek fala megrepedezett és még a befagyott folyóvizeknek jege is összevissza repedezett. Igen szigorúan hideg januárius volt 1838-ban, ép ellentétben a mostanival, amelyik egyike a legenyhébbeknek, Bukarestben 42 ember lelte halálát a romok alatt. 1862. okt. 16. Reggel 2 óra 20 perckor Nagyszebenben, a vöröstoronyi szorosban és Bukarestben erős földrengés volt. 1880 okt. 3 án volt a középerdélyi földrengés ; a megrengetett terület közel 65.000 km2 és a fészke Szókelykocsárd tájékán volt. Ettől az időtől kezdve ismételten voltak Erdélyben erősebb földrengések, de leggyakrabban a háromszéki medencében és a Barcaságban. Legjelentősebb volt közöttük a már említett 1908. okt. 6 iki. Ekkor Kézdiesztelne'k tájékán volt a fészek. Mintegy 600.000 kai2 területen volt a mozgás emberileg érezhető, a műszerek pediglen valószínűleg a fö’d területének legnagyobb részéről megörökítették az innen kiindult hullámok előidézte végtelenül finom talajmozgást, A legújabb erdélyi földrengés, — hazánkban mintegy 80.000 km2 területen vált érezhetővé. Magyarázatához ne keressünk semmiféle kapcsolatot sem a háborúval (!) sem az enyhe időjárással, mert ezek egymástól teljesen független események, de a nép szereti a misztikust, természetfelettit és sokan lesznek, akik ennek a földrengésnek nem tektonikai okokból eredő magyarázatot akarnak adni. Földrengés a főid kerekségén mintegy 4000—5000 van, majd minden második órájára jut egy-egy. Ilyen nagy gyakoriság mellett jut nekünk is elég annál is inkább, mert Magyarország földrengésekben aránylag gazdag terület. Az eddigi megfigyelések azt mutatják, hogy ha a földrengések igen erős lökéssel veszik kezdetüket, akkor u ülőkések már arra mulatnak, hogy a veszély elmúlt s a megzavart rétegek uj egyensúlyi állapotba helyeződnek el. Gazdálkodás. Dolgozzunk I Olvasom, hogy a francia kormány, ha a gazdálkodók földjeiket idejére meg nem művelnék, két heti várakozási idő után föld jeik megmunkálási jogát elveszi tőlük s kerüle t8nként felállított gazdasági munkáltató-bizottságokra fogja bízni az ilyen területek megmunkálását. Az a termés azonban nem marad a gazdáé, hanem ingyen az államé lesz. íme, nemzetek sorsa függ a megmunkált földterületektől. Pedig Franciaország helyzete sokkal könnyebb a miénknél, hiszen oda a tengereken át lehet szállítani élelmiszereket. Mi ellenben csak a magunk erejére vagyunk utalva. De ná;unk fölösleges is a serkentő szó a földjét és hazáját szerető gazdához, mert miként a múlt évben, úgy is pipálgatva, cigarettázva vigan diskurálnalc egymás között. Majd a domnu Dászkál is oda kerül, lappal a kezében s büszkén újságolja; no a szerbekkel végleg elbántunk, a taljánok közül ismét elküldtünk jó pár ezret üzenettel a másvi- lágra; győznek a miénkek hál’ Istennek mindenfelé de nem csoda, a magyar erő és német ész ha össze fog, az egész világtól se fél. Most a bérlő közeledik sietve a csoport felé, nagyot köszön, egy darbig ő is kedveskedve beszélget vélök s csak azután, mintegy félve kérdi. — Nem kapnék közületek egy párat napszámosnak, ma igen sürgős dolgom van? Az öreg Juon ; Én már ezután nem megyek, hát’ Istennek ^már a sajátomon dolgozhatom. Pétru: Én se vagyok már rászorulva, tegnap adtam el két tehenet háromezer koronáért s hál’ Istennek még mindig bőg kettő az istállómba. Mitru: Mire most napszámba menni? Csak négy tyúkot és busz tojást vigyen feleségem eladni, már uriasan élünk árából egy hónapig. A tömegből egy gyerkőc csupa kíváncsiságból mégis megkérdi: — Hát aztán mit fizetnél egy napra ? A bérlő: Ma adnék öt koronát is, csak gyertek. Gyerkőc gúnyosan: Öt koronát is? ha tizet adsz és kosztot, akkor megyünk vagy tizen, A bérlő : Megtörli verejtékes homlokát s nagyot sóhajtva mondja, mit tegyek ? ha muszáj hát megadok annyit is. Erre nehányan lassan kiválnak a tömegből s méltóságos lassú léptekkel követik a bérlőt a mező feié. ez idén is megteszi kötelességét az ország termelő eleme, bár sokkalta több akadállyal kell megküzdenie. Az ország ösazeségének keli most összefognia a termelés érdekében, szegénynek, gazdagnak egyaránt, mert a nagy háború sorsa a katonai helyzet mellett gazdasági helyzetünktől is függ. »A tavaszi gazdasági munka vár reánk, melynek sikere elé érlhetö érdeklődéssel néznek barátaink és ellenségeink egyaránt — mondja a föidmiveiésügyi miniszter ur a napokban kiadott körrendeletében. Jól iudom és ismerem azon nagy nehézségeket, melyekkel ma meg kell küzdeni. Mindazonáltal egy pillanatra sem szabad, hogy kishitűség fészkelje magát sziveinkbe, hanem számolva a nehéz helyzettel, erős akarattal kell neki indulnunk az előttünk álló feladatnak. A községi intéző bizottságok állapítsák meg a gazdasági munkák tervét, vessenek számot, mi hiányzik még, van-e munkaerő az egyes kisgazdaságokban, van-e vetőmag, mit kel! vetni és ültetni, elvógzi-e mindenki a maga dolgát.« »A lakosok segítsenek egymáson kézi- és fogaíoserővel; akik elvett lovaikért pénzt kaptak, igásállatokat szerezzenek be.« »Remélem, minden munkaképes férfi, nő vagy gyermek ott lesz a nemzeti termést biztosító munkánál. E tekintetben kiemelem, hogy a gazdasági intéző bizottság erélyétől és lelkiismeretességétől függ, hogy a közérdekű munkából senki magát ki ne vonja«. A miniszter rendeletéhez csupán azt teszem hozzá, hogy a helybeli gazdasági egyesület saját hatáskörében, mint a gazdasági intéző bizottság működik sa lehetőséghez képest igyekezni fog a hozzáfordulóknak útmutatással szolgálni, a vetőmagbeszerzéseknél eljárni, de ahol nemtörődömséget avagy bűnös mulasztást, tapasztalna, ott a hatósági közbelépéstől sem fog visszariadni. Higyjük, hogy erre nem lesz szükség! Dolgozzunk ! Várady József. Heti krónika. Megérkezett 1 megérkezett! Mint a villám- csapás a tiszta égből, úgy jött a régen várt esemény hire városunkba, De kicsoda, micsoda érkezett meg ? Nem a német császár, ki mindenütt jelen van, sem a muszka cár, ki sehol sincs jelen. Ezeknél nagyobb ur érkezett meg! a kenyérjegy ! Holnaptól kezdve, akinek nincs kenyérjegye, az koplal; sőt még akinek jegye van, az is koplal, mert csak bizonyos dekagrammok erejéig adnak kenyeret. Dupla porció — mint a katonaságnál — nem létezik. Minden ember érje be annyival, amennyit a törvény megenged. Sebaj! A hazáért mindent áldoznunk kell! Vért, életet Juon: Ennek se szeretnék a bőrében lenni, drágán veszi meg azt a kis termésit, oszt napi gond, haszonbér és adó. Pétru: Inkább csak két borjut nevelne évente s ne gazdálkodjon, sokkal több haszna volna Mitru: Hát még a béreseknek milyen nagy fizetést ad s még úgy se kap, aztán a nagy napszámok s micsoda napszámosok ? Juon: A lermésit pedig szépen rekvirálják olyan árban, hogy neki sokkal többe van, ráadásul mindenki szidja, hogy ő csinálja a drágaságot. Mitru: Én könnyebben élek mint ő, az már bizonyos, a minap is eladtam két borjut a tehenek alól, hatszáz koronáért, igaz, a vevő adós maradt ötven koronával, de ha neaf fizet beperelem. Most megérkezik a jegyző, véle unokaöccse a fiatal kezdő ügyvéd, ki a Mitru beszédéből halva a pör szót, hozzá szalad s bemutatkozik. — Dr. Nemes Adorján ügyvéd vagyok; perelni tetszik? kérem szolgálataimat igénybe venni. Mitru: Dehogy perelek, dehogyis, csak nem vesztegetem drága napjaimat törvényre járással rongyos ötven koronáért, ha megadja magától jó; ha nem, több is veszett, meg aztán én úgy se érzem, ha nem is adja meg. Az ügyvéd keserűn sóhajtva: Ssnki se perel már, miből élünk meg mi ezután, hej elmúlt a régi jó idő! Mind mosolyogva: Dehogy is múlt, csak éppen hogy változott, mert az uraknak igaz, hogy elmúlt, de nekünk meg bezzeg csak most kezdődik.
