Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-24 / 39. szám
(2) 39. szám. pedig fúrásokat is eszközölt. A fúrások száma 9 és a íurlyukak mélysége 45-90 méter között volt és a szén mindegyik fúrásban észleltetett. Ezen kutatások mintegy 12 km2 területre terjedtek ki. Az utolsó fúrást a tárgyalt év szeptember havában fejezték be. Az adományozási eljárás folyamatban van. A kutatási munkálatok kibővülése, illetve újra való felvételének eseteiből fel kell említenünk, hogy a Magyar Kárpáti petróleum részvénytársaság jelentette, miként az általános mozgósítás alkalmával beszüntetett mélyfúrásokat részben ismét munkába vették és a félbehagyott fúrási munkálatok folytatását felvették. így tehát ismét folyik a magyar államnak külföldi tőkével szövetkezett erélyes működése, mely vállalkozás most már a m. kir. Pénzügyminisztérium kizárólagos rendelkezése alá került és amely kutatás a kárpáti petroleum ezen vidéken való előfordulásának kérdését lesz tisztázandó. A kolozsvári m. kir. kutató bányahivatal a Szilágymegyében, Czigányi községben megindított, de háborús okokból beszüntetett mély fúrás üzemét a tárgyalt év október havában szintén ismét felvette és a fúrási munkálatok azóta erélyesen folynak; az eddigi eredmény még csak gáznyomok és bő sósvizben jelentkezett. A tárgyalt év folyamán a háborúnak hatása a bányatermelésre mindjobban ki kezd alakulni és fejlődni és megállapítható, hogy a bányászat a megfelelő üzemágazatokban mindinkább a hadiszükségletek kielégítésének szolgálatába szegődik. A hadi érdekhez igazodik az általános forgalom és fogyasztás is és ez az érdek befolyással van a bányaművek belső viszonyainak alakulatára. így például az ólom és rézérceket termelő, ezelőtt szünetelt bányák ismét erőhöz jutnak, az életre kelt baukszitbányászat pedig fellendülni fog. A bányavállalatok sorra panaszkodnak már, hogy a háború okozta munkáshiány miatt a feltárási munkálataikat meg kellett szorítani, avagy teljesen be is szüntetni a termelés javára és mert a hadbavonultak képezik általában azt a jobb munkaanyagot, amelyet elővájásokban alkalmazhatnának. A kisméretű fémbányászatnak, mely a kerületbeli bányászat javarészét képezi a construc- turája noha más értelmű, mint pl. a szén- és vasbányászatnál, azért itten nem lehet géperő alkalmazásával azonnal és oly mértékben helyettesíteni a hiányzó munkásanyagot, mégis mindinkább tapasztalható, hogy a kisüzemi fémbányászat is törekszik belterjesebb gazdálkodásra s a célból nagyobb áldozattól sem riad vissza, ha fémárakban ő is, miként az egyéb őstermelők megtalálja üzleti számadását. Erre ugyan most is, a háború 3-ik évében megvolna az alkalom, de hiányzik még a kellő szervezkedés, hiányzik a munkás és az ércfeltárás előkészülete. A háború után is még sokáig tartó pon Fred Neuen munkaközben lezuhant az épület tizedik emeletéről a mélységbe és valóságos csoda, hogy csak a hátgerinc második bordáját zúzta össze a borzalmas esésnél és még csodálatosabb, hogy a hátgerinc veleje érintetlen maradt és a súlyosan sérült ember tovább élhetett. Az orvosok különös készüléket konstruáltak testéhez, mely nagyban hasonlít ahhoz a vaspántszerkeszethez, amellyel Amerikában az elitélteket a villamos székre helyezik. A szerencsétlen ember, akinek felesége és három gyermeke van, a legcsekélyebb mozgást sem teheti: egy orvos füröszti, öltözteti és borotválja : a ruháját havonként csak egyszer változtatja, mert a legcsekélyebb, hevesebb mozgás feltétlen halálát okozná. Távol kell tőle tartani minden komikus jelenetet, minden ingerlő tréfát, mert a nevetés is veszélyezteti életét. Szomorú életének egyetlen fénypontját az képezi, hogy a new-yorki törvényszék fáj- dalomdijnak 25.000 dollárt, vagyis 125.000 koronát Ítélt meg neki kárpótlásul a balesetért és az épitési vállalat humánusan minden ellenvetés nélkül kifizette az összeget. * Miért kopaszodnak a férfiak? Csudálatos jelenség, hogy mig a férfiak között olyan sok a kopasz vagy egészen tarfejü, addig a nők között ritkán találni ezt a bajt. Egy orvosi kongresszuson, ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkoztak és Barendt liverpooli bőrgyógyász ezzel kapcsolatban igen érdekes elméletét ismertette. ] NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1916. Szeptember 24 fémszükséglet kell, hogy eme bányászat számára is jobb jövőt jelöljön ki s hogy az meglesz, ahhoz kétség nem is férhet. A nemes fémbányászatra már is kezdenek nagyobb tőke vállalkozások alakulni s az elegendő pénz, mint legjobb erőtényező feltétlenül kellő szakértelmet és megfelelő segédeszközöket fog állítani az elhanyagolt fémbányászat szolgálatába is. Ami az üzemhez szükséges anyagokat illeti, ezek beszerzése körül a tárgyalt évben már nehézségek, fennakadások is érezhetők. Midőn a hadvezetőség a veresvizi m. kir. bányamű dyna- mit raktára készletének egy részét a bukovinai előretörés céljaira rekvirálta, a robbantó anyagban való szükség kezdett beállani különösen a magán műveknél, amelyek szükségletüket a kincstári raktárból fedezik. A Máramarosvárme- gyétől Sárosvármegyéig terjedt kárpáti harcok miatt a vasutak a tűzvonatokat beszüntették és igy dynamitot szállítani nem lehetett. Reá kezdtek tehát térni a biztonsági robbantó szerek, a titanit, dynamon használatára, amely robbantó anyagok egyszerűen is szállithatók. Ezen robbantó szerek használatára való áttéréstől azonban meglehetősen idegenkedtek, hogy a brisan- sabb erejű dynamit szállítására az engedélyt mégis sikerülni fog kieszközölni. Minthogy azonban ezen reményük nem vált valóra, kénytelenkelletlen a beszerezhető dynamon alkalmazására tértek át és amint a robbantószerekről összeállított kimutatás is igazolja ezen robbantószer a dynamiténál többszörös mennyiségben lett bányászati célokra felhasználva. Az általános drágulás a robbantó ayagok áránál is éreztette hatását. Különösen a gyujtó- kupakok és gyujtózsinórok voltak tárgyai a nagyobb drágulásnak. Nehézségek merülnek már fel a szükséges bánya- és tüzelőfa beszerzése körül is, egyrészt a fatermelésnek munkáshiány miatt való korlátozása avagy megadása miatt, másrészt, mert a fuvarozáshoz szükséges állaterőben is hiány mutatkozik különösen a mezőgazdasági munkák: szántás, behordás idején. Különösen a tűzifa beszerzése vált nehezebbé, melynek ára is a kereslet miatt és drága termelése folytán aránytalanul felszökött. Külföldi esetek. A menyasszony jó ötlete. Első Ferenc meklenburgi uralkodó herceg szenvedélyes vadász volt. A szép vadállománynyal ellátott nagy kiterjedésű erdeit nagyon szerette, de különösen a herboldit, melynek árnyékában, a vadászra nézve minden kincsnél becsesebb nemes vadnak legszebb példányai vonultak meg. A herboldi erdőnek kellő közepén fekvő, hasonló nevű község fiatalkorú lelkésze kitűnő szónok volt, miért is a püspök a fővárosba való áthelyezését minden felmerülő alkalommal javaslatba hozta. Az uralkodó herceg gyakori vadászata alkalmával örömest vette igénybe a nagy képzettségű fiatal lelkész társaságát, ez volt oka, hogy a püspök eme javaslatait következetesen tagadólag intézte el. A fővárosban a lelkész! állások egyike megüresedvén a javaslat és a tagadó válasz ismétlődött, ami ez alkalommal a püspököt annyival is inkább bántotta, mivel legfiatalabb leánya, a szép Éva jegyet váltott a fiatal lelkésszel. Természetes, hogy Éva is boszankodott az uralkodó önző eljárásán, de a szellemes leánynak kellemetlen gondolatai közben ötlete támadt. „Ily módon aligha nem mondana le a vőlegényem ^társaságáról.“ És gyakran sétált a várkertben és a herceg, ha találkozott vele, mindig megszólította. így történt a következő napon is. Örülök, hogy láthatom herboldi lelkészem fiatal menyaszonyát, remélem, hogy rövid idő múlva szintén ottani lakos lesz, nemde pompás lakóhely lesz ez az én herboldi erdőm ? — Igazán pompás, úgy örülök neki, mint a gyermek a karácsonynak. Azok a szarvasok, őzek, fácányok. Rajongok a vadsültért. Az uralkodó herceg arca hosszabbodni kezdett és csudálkozva kérdezte: — Szeretném tudni, hogy Herboldon miként tesz szert vadsültekre. — A közmondás szerint „a nádban ülő, sípot könnyen szerezhet.“ — Aki pedig Herboldon lakik, sütni valót könnyűszerrel puffant. Jó hogy tudom jövendő tiszteletes asszony, rögtön gondoskodom, lábasainak légmentes elzárásáról - és búcsút intve sietett a várkastélyba. A püspököt magához kérette és a csakhamar megjelent püspöknek ezt mondta az uralkodóherceg : — Úgy tudom, hogy a herboldi fiatal lelkész kitűnő szónok, azért alkalmasnak tartom az itt üresedésben levő lelkészállásra. Herbold- ról különben is el kell távolitanom, mert nagy kedvelője a vadpecsenyének. Szíveskedjék a kinevezési okmányt még ma előterjeszteni. A szép menyasszony ötlete használt. Furcsa parancs. Berthon francia tábornok, az ingerlékeny, heves parancsnok rendelkezései gyakran nagyon furcsák voltak. A tongkingi hadjárat alkalmával az egyik csata sikere a haladást gátló sáncnak előzetes elfoglalásától függött, azért parancsolta a mellette álló századosnak : Véleménye szerint a férfiak között azért van több kopaszfejü, mint a nők közt, mert nem növesztik meg hajukat a természetes nagyságra, hanem idő előtt lenyiratják. A férfiak átlag csak 2-3 centiméter hosszúra engedik nőni a hajukat, holott annak 30 -35 centiméter hosszúra kellene nőnie. A gyakori nyírás árt a hajnak - mondja Barendt dr. — mert ezáltal száraz és erőtlen lesz. A kongresszus más tagjai vérkeringési zavarokkal próbálták magyarázni a kopaszodást, sőt szívbajjal is próbálták összefüggésbe hozni. (Megjegyzendő, hogy sok szívbajosnak van dús hajzata.) Hogy vérkeringési zavarok folytán a hajgyökerek táplálkozása hiányossá válhatik és ennélfogva a haj kihullhat, azt laikus ésszel is be lehet látni; nem mondható ugyanez azonban Barendt teóriájáról. Amely legalább is különös. Mert ha a sok nyírás a hajat gyöngitené, akkor ugyanezt kellene tapasztalni a sok borotválkozás nyomán a szakáinál és a bajusznál is, holott itt ép az ellenkezője áll fenn. Igaz azonban másrészt az is, hogy az arcszőrzet táplálkozása egészen más tényezőktől függ, mint a hajé. * Egy amerikai küiönc. Mrs. Clifford Harmon, az amerikai Connecticut állam Greenwich nevű városában egyike a világ legnagyobb macskabolondjainak. Mrs. Cliffordnak ez idő szerint huszonnyolc nagy macskája van és huszonöt kicsiny. Az amerikai hölgy legutóbb elhatározta, hogy gyönyörű bérkaszárnyát éppittet az ő doromboló cicái számára. Mrs, Clifford Harmon, akinek férje dúsgazdag amatőr aviátor, nem holmi bódét üttet össze a macskái számára, hanem tizenötezer dollár költséggel elegáns, modern házat építtet, amelyben keleti kényelemmel heverhetnek a kandúrok, a macskamamák s boldogan játszhatnak a cirmos cicák. A macska bérkaszárnyában tizenkilenc szoba lesz. Mindegyik macskacsalád számára egy-egy külön lakás. A szobák padlója keményfából készül, a legmodernebb gőzfűtésre szerelik föl az egész házat, a szobákban az öreg macskák számára puha ágyakat, a cirmos cicák számára pedig pelyhes bélésű bölcsőket állítanak be. Mindegyik macskacsalád szobája erkélyre nyílik, ahol függő ágy várja a család tagjait délutáni pihenőre. A ház tetején tágas sétány lesz, ahol a macskapárok a hold fényénél boldogan dévaj- kodhatnak, ábrándozhatnak a maguk módjára. A macska bérkaszárnya minden szobájában asztal is van, amelyen hideg és meleg ételek kínálkoznak a boldog lakóknak. Persze, ezeket az Ízletes étkeket nem a macskamamák főzik, hanem a bérház két emberi lakója: a házmester és felesége, aki véletlenül magyar asszony s odahaza állítólag grófi háznál szakácsnéskodott, ami megmagyarázza, miért nem panaszkodnak a főztje ellen Mrs. Harmon elkényeztetett macskái. *
