Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1916-08-06 / 32. szám

Nagybánya, S55I6­Augusztus S. —- 32. szám ■ XUI. évfolyam. g r . f' __ ■ MSOJZlX.HiM'XISL 3^X3«-X>E5ISr VASÁ?7 ITAP Előfizetési árak: Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. ........... — Fe lelős szerkesztő és íapíalajdcaos régész iáises Főiauakaíárs és h. szerkesztő RÉ¥&I KÄROLY Sae .dőliivatal: szám alatt - BÁNYA, >8. Királyi szózat a nemzethez. A hivatalos lap királyi szózatot kö­zöl a magyar nemzethez a világháború második évének végén. Szózata gyöngéd, vallásos, fenkölt szellemű, megnyugtató. A szózat igy hangzik: Második évfordulóját érjük azok­nak a napoknak, amelyekben ellensé­geink engesztelhetetlen érzülete harczra kényszeritett bennünket. Mélyen fájlalom bár, hogy ilyen hosszú ideig tart az emberiségre súlyo­sodé nehéz megpróbáltatás, fölemelő elégtétellel tölti el keblemet, ha arra a kemény tusára visszatekintek, amely a monarchia megtörhetetlen erejébe ve­tett bizalmamat urja meg újra igazolja. Az ellenséges túlerő folyton meg­újuló támadásait dicső szövetségeseink­kel vállvetve hősiesen visszaverő bátor fiaihoz méltón otthona is azt a lelkesült ! kötelességérzetet tanúsítja a nemzet, ! amely egyedül méltó a mai nagy és komoly időkhöz. A győzelem kivivására irányuló egyetlen nagy elhatározásban egyesülve, férfias elszántsággal hoz meg a dicsőséges és állandó béke ki­küzdésére szükséges minden áldozatot. A haza javára szükséges rendszabályok helyes megértésével viseli el a gazda­sági életnek a háború igényelte korlá­tozásait és hiúsítja meg ellenségeink­nek a békés lakosság létének rendsze­res veszélyeztetésére irányuló gonosz szándékait. Szivem atyai együttérzéssel osztja meg minden egyes hívemnek olyan állhatatos lelki erővel viselt gondjait: a gyászt az elesettekért, a harczban álló szeretteik miatti aggodalmat, az áldá­sos békemunka megzavarását, az összes életviszonyok érzékeny súlyosbodását. De a mögöttünk lévő két hadiév lélek­emelő tapasztalataira támaszkodva, tel­jes bizalommal nézek a lassanként ki­alakuló jövőbe, abban a boldogító tu­datban, hogy derék nemzetem valóban megérdemli a diadalt s a hívőnek avval a reményével, hogy az Úristen kegyelme és igazságossága nem fogja tőlünk a győzelmet megtagadni. Szükségét érzem, hogy ezekben a komoly, de reményteljes emléknapok­ban kifejezésre juttassam, hogy büszke örömmel tölt el a nemzetnek soha nem lankadó hazafiui sJdnzatkészsége és hogy hálás szívvel ismerem el a végle­ges sikert biztositó elszánt magatar­tását. Megbízom önt, hogy ezt nevemben köztudomásra juttassa. Kelt Bécsben, 1916. julius hó 31-én. Ferencz József s. k. Gróf Tisza István s. k. Mély meghatottsággal olvassuk öreg királyunk hálás köszönetét a nemzet ön­feláldozó magatartásáért s szivünkbe zár­í juk minden e i talóan esik a mely vigasz- '& í~ - &Q.U szomor a évei után hősi elszántsággal küzdő nem­zetünk leikébe. S midőn ezt kimondjuk és valljuk, | áldást kérünk Istenünktől királyunk fen­költ személyére és hazánkra ama forró óhajunkkal: Vajha mielőbb a béke áldásos napja derülne reánk! Piaci árak megállapítása. Városunk rendőrkapitánya az ármegálla- pitó bizottság javaslatára, egy nehány élelmi­cikknek legmagasabb árát a következőkben ál­lapította meg: I. Vegyesek. 1. Tojás darabonként.....................— K 16 f. 2. Vöröshagyma termelőnél kilo­gramonként ................................. 1 K — f. 3. Vöröshagyma viszonteladónál . 1 K 20 f. 4. Foghagyma fejenként termelőnél - K 10 f. 5. Foghagyma fejenként viszontel­adónál ..............................................- K 12 f. 6. Tehéntej Tefőlözetlen literenként — K 50 f. 7. Bivalytej lefölözetlen literenként — K 60 f. 8. Tehéntej lefölözött literenként . — K 30 f. 9. Bivalytej lefölözött literenként . - K 40 f. 10. Tejföl literenként ..................... 2 K — f. 11 . Tehéntúró kilogramonként . . 1 K - í: II. Cukorárak a következők: Nagyban: Kicsinyben: Alapár I. finomitvány 120 K 50 f 1 K 30 f. 5-ös süveg finomit­vány ..................... 122 K - f 1 K 30 f. 3-a s süveg finomit­vány ..................... 122 K 50 f 1 K 30 f. A Ze mpléni Árpádnak a világháború második esztendejében, 1916-ban, Mint szikla üregében bérei sas Kit nem szédít se mélység, se magas, Úgy ülsz s figyelsz ki fészked ablakán: Majd csak elhúz e vihar is talán A magyar tájak fölött. Ülsz és neszt vársz, mint kúnod a kövön. Hej! meghalt bennünk a magyar öröm. S ha eddig sírva vigadott a szánk, Most, hogy portánkra átalcsap a láng, Nótánk is mennydörög ! Egy bánat gubbaszt rajtunk és gyötör, Mert fáinkról oly sok szirmot söpör A dermesztő, a fagyasztó halál. S a magyar helyett ő arat, kassái . . . Mi lesz, Uram, velünk ? S te hallgatsz most, búba temetkezel, Mert jaj annak, ki mostan énekel És érző szívvel távolokba hág! . Óh, áldottak most a halk éjszakák, Ha megpihenhetünk. Tudom, ha elzúg majd a förgeteg, Turáni lantod újra fölveszed S úgy fogsz dalolni, mint ős Osszián! ... Mert nagy fájdalom nagy vigaszt kíván, Fénylő, zengő Napot. S mi, akik fújtunk harci trombitát, Mikor megbomlott ember és világ, A veres Múltba eltemetkezünk S halványan fénylik hamvadó nevünk, Mint a kis csillagok. Peterdl Andor. Mende—mondák. A „modern nő.“ A nők szavazati jogának egyes elŐharcosai túlzásba esve, a modern nőt függetleníteni akarják mindama kötelékektől, amelyekkel eddig a törvény, az erkölcs, az illem a nők életét és tevékenységét korlátok közé szorította. Erre nézve egynéhány szemelvény az amerikai suffragettek nyilatkozataiból teljes fel­világosítást fog nyújtani. Marsden Dora az amerikai „The Freewoman“- ban a következőket Írja: „A független nő kell, hogy fentartsa önmagát és gyermekeit, akik felett őt a természet gondviselővé tette. Oly helyzetben kell lennie, hogy tarthasson gyerme­keket, ha akarja azokat, anélkül, hogy gyermek- tartási segélyt kérne bármely férfitől, akárki legyen is az. Az egészséges emberi lényre va­lami lealázó a hosszasan folytatott házasélet. A házasélet egész épületének össze kell dőlnie.“ Egy másik nő ezt írja: „Ha az összes agg­leányok és özvegyek megnyerik a szavazati jo­got, első teendőjük az lesz, hogy megsemmisít­sék az egynejüség mesterséges és önkényes állapotát és behozzák a többnejüséget és több- férjüséget, mint az előhaladott világ törvényes jogát és szokását.“ Madame Veronce ezt mondta: „Én nem teszek különbséget törvényes és törvénytelen anyaság közt.“ Talán nem mind vélekednek igy a női szavazati jog hívei, de az tény, hogy ezeket az eszméket nyíltan hirdetik elbeszélésekben, szín­darabokban, folyóiratokban. Ezzel szemben Willi- ám H. Taft, egyetemi tanár, az allentownai Pa. is­kolás leányok előtt tartott egyik beszédében a régi női eszményt magasztalta, midőn igy szólt: „Siet­tetem önöket a házasságra, mint a boldogság álla­potára. A női szavazati jog kérdését e két dolog dönti el: jobb lesz-e a választás, ha a nők sza­vaznak? Vagy jobbak lesznek-e a nők, ha van szavazati joguk ? Hosszas volna most e kér­désekre felelnem.“ Taftnak igaza van : a házasság, ha mind a két félt igaz és nemes indulatok fűzik eg}'- máshoz, a legboldogabb állapot a nőre nézve. De el kell ismernünk, hogy nem minden házas­ságnál ez az eset, aztán gondoljunk az olyan - egyre növekvő számú - nőkre, akik nem mennek, nem mehetnek férjhez, meg az özve­gyekre s be kell látnunk, hogy a házasságot, a feleség és anya munkakörét ma már nem lehet a nő számára életcélul kitűzni. Ám ettől még igen nagy lépés van addig a teljes függőt­TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖ'V'"V

Next

/
Oldalképek
Tartalom