Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-05-07 / 19. szám
(2) 19. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1916. Május 7. felelő vidéki akciót előreláthatóan ez irányban is előmozdítsák. Az áldozatokban kifogyhatatlan közönségjó- akaratu támogatásába ajánljuk ezt a mozgalmat is. A nagybányaiak a háború óta többször megmutatták* hogy náluk a hazafias érzelem nyomában hazafias tettek is járnak. Egy pillanatig sem kételkedünk benne, hogy ezt a gyűjtést Í3 eredményesen föl fogják karolni. Külföldi esetek. Anglius aki — állítólag — sohasem hazudott. Portens angol főbíró Essex vidékén kocsin utazva kisebb városba érkezett, melynek piacán a lakosság apraja-negyja összegyűlt. Fogatát megállítva kérdezte, hogy a nagy gyülekezet mit jelent ? A rendezők készségesen fölvilágosították, hogy ősi szokáshoz képest, minden évben megtartják a hazugságok versenyének ünnepét és hogy a jutalmat, a közönséges köszörükövet, az nyeri el, aki a legnagyobb hazugságot mondja el. A főbíró megbotránkozva emelkedett föl kocsijában és fulminans beszédet tartott a hazugság ellen. Nagy hévvel magyarázta, hogy a hazugság a pokol találmánya, lesújtó ítéletet mondott a hazugságok versenyéről. Kiemelte, hogy tisztességes ember ajkán hazugságnak nem szabad elhangzani, ő büszkén állíthatja, hogy soha sem hazudott. A szónoklat hatásán őmaga csodálkozott legjobban, mert alig mondta el hogy sohasem hazudott, az egész gyülekezet éljenzésben tört ki: »Éljen a mai verseny győztese.« Nagy lelkesedéssel vitték a jutalmat Portens főbíró kocsijába, mert az ő állításánál nagyobb hazugságot a jelenlevők nem tudtak elképzelni. Az angol igazság erényhőse bosszankodni akart, de célszerűbbnek látta a rósz tréfához mosolygó arcot vágni és köszörükövestől tovább kocsikázni. Furcsa parlament. Mahómed Ali egyiptomi khedive, alkotmányos kormányzást kivánt létesíteni. Mindenek előtt nagyszerű képviselőházat épittetett, azután kinevezte a képviselőket és kitűzte a napot, melyen az országgyűlésnek megnyílni kellett. Nagy meglepetésére valamennyi képviselő a ház jobb oldalán szorongott, ellenben az ellenzék által elfoglalandó baloldal egészen üres volt. Az alkirály ellenzéknélküli parlamentet nem tartván helyesnek, elővette a képviselők névsorát és azt egyenlő nagyságú két részre vágva, le minket, ha már a kard oly könnyen kapott csorbát. De a föld, a haza szent földje megint erősebb. Egy falat kenyér se jusson nektek abból, ami a mienk! Virágos május beköszönt vérvörös vi- rággal: Gorliczénél megtörik a bálvány varázsereje. A föld inog a lába alatt, győzünk, győzünk! És egyre gyorsabb tempóban menekül az ellenség. Prsemysl felszabadul, Lembergbe bevonulnak győzedelmes hadaink. A Szán, a Visztula, a Dnyeszter, a Bug eh ad futó oroszt lát. Varsó, Ivangorod, Brest-Litcwsk, hány mértföldnyire vagytok a Kárpátokból f S most tanuljunk neveket! Mint a Jehova lángoszlopa, úgy tündököltek azok nőseink előtt és erőt öntöttek beléjük a harcok irtózatos forgatagában, a télnek sorvasztó, dermesztő kimondhatatlan szenvedései között. E neveket a törté* nelem majd a legnagyobbak mellé fogja odajegyezni: Szurmay Sándor és Pflanzer Baltin, az uzsoki szoros és az Ung völgyének felszabadítója, Boroevics Szvetozár, Böhm-Ermolfi, Pflanzer-Baltin a mi vidékünk őrző szelleme, mert Bukovina felszabadítása az ő müve, Muhr ezredes, a limanovi vértanú hős, Kuzmanek, Prsemysl önfeláldozó védője. Felséges urunk rokona, Frigyes k. herceg, a hadsereg legfőbb intézője, Hötzendorfi Konrád- dal, Molnár S. tábornagy, Hoffmann, Puchalla Pál. Hát a sok névtelen hős, az a sok százezer ifjú, akiket szerettünk volna megsimogatni, mikor kipirult arccal, lobogó, pántlikás zászlókkal megszállták az észak felé siető vasúti kocsikat — pedig egyetlenegynek sem tudtuk a nevét! — az egyik felére »jobb oldal,« a másikra pedig »baloldal« íratta. A képviselők megkapták a parancsot, hogy ily értelemben helyezkedjenek el. De a baloldalra rendelt képviselők nem engedelmeskedtek. Botbüntetóssel fenyegették azokat, akik a parancsnak nem tettek eleget. Ez sem használt. A kilátásba helyezett botbüntetés végrehajtása után kijelentették a baloldal áldozatai, hogy inkább szenvedik el a botbüntetést, semhogy ellenzőkeskedésükért lefejeztessenek. Ez volt oka, hogy Egyiptomban alkotmányos kormányzást nem lehetett létesíteni. Francia eljárás. Hieronymust vestfáliai uralkodásának rövid ideje alatt, anyja Bonaparte Laeticia meglátogatta Kasselben. A király anyjával, meg nejével Wolfradt miniszter kíséretében a múzeumba ment. Az ékszer és drágakövek szekrényének tartalmát nézegetve, megszólalt a tisztességes mama: — lei il faut voler. Hieronymus, az engedelmes fiú, élénk beszélgetéssel kívánta a felügyelő figyelmét elterelni és lekötni, annyi mindenféle össze nem függő dolgokról kérdezősködött, hogy szegény feje alig volt képes a kivánt felvilágosításokat megadni. Az előkelő látogatók távozása után eszközölt gondos szemlénél kitűnt, hogy a legértékesebb gyűrű hiányzik. A muzeum igazgatója a furcsa esetet haladék nélkül jelentette a kormánynak, honnan az a válasz érkezett, hogy a kérdéses szám törlendő a leltárból. »Aki lop, az tolvaj.« Heti krónika. A madárka vig dalával, A virágok illatával Telve minden völgy s erdő, Ha hozzánk a május jő. Ah, mi jó, bájoló, Ah, mi szép a május hó. így zengedezték ezt hajdanában lelkes ifjak és leányok. Ha a vers és dallam nem is volt valami nagyon szép, a május bizony akkor is szép volt, sőt igazán szebb, mint a mostani. Hasztalan igyekezett Jóska az ő andalító zenéjével egy kis lelket önteni belé, bizony a május fiatalság nélkül semmit sem ér. Ezt nem csak én mondom, hanem még inkább panaszolják a hölgyek, olyan mint a másik »május« rizskása nélkül. Hogy a sociálisták vörös májusa helyett a És hálás szeretettel gondolunk hü szövetségeseinkre, akiknek törhetetlen bizodalma, megalkuvást nem tűrő fegyelmezettsége vezetett, akiknek lángoló hazaszeretete nem volt kisebb a miénknél. S köztük a vezérek vezére: Mackensen. Aztán az itthonmaradottak csendes, szótalan hősiessége, az anyáké, a feleségeké! Az ótesta- mentom talán fenségesebb alakot nem tud felmutatni a Makkabeusok anyjának alakjánál. Hat fiát már elpusztította a kérlelhetetlen ellenség, lelkének büszkeségét, öregségének reményét, szivének mindegyik drága kincse. És mégis habozás nélkül küldi a hetediket is, a iegkisebbiket, a legkedvesebbiket, hadd haljon meg 6 is a haza szent nevében. Nem bírtuk eddig megérteni ezt az áldozatkészséget. A fenségesnek oly nagyszerű megnyilatkozása ez, hogy arányait elpuhult lelkünk nem bírta áttekinteni: S most se szeri, se száma a magyar Makkabeusok anyjáinak I Ez mindennél nagyobb hazaszeretet, ily nép nem hukhatik el soha! A vetés fejet hányt, a kalász érik, sárgul, fehér kenyeret Ígér nekünk, amilyet csak nagyon nagyon régen, még a háború előtt ettünk. Te áldott kenyér ! — Amilyet csak a mi hazánk földje terem. S rólad is lemondtunk szívesen panasz nélkül, azért a földért, mely téged hordoz. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, mi atyánk I Mennyire megértjük most ezt a könyörgést. Igaz, valóságos kenyeret kérünk, olyat, ami valóban étel nekünk, nemcsak szimbolikus jel mindarra, amit szükségesnek, nélkülözhetetlennek vélünk. Imádkozó lelkünk végigszáll az kárpáti ünnep jött szokásba, az általános tetszéssel találkozik, de hogy a kapzsiság harca még mindig tart, az nálunk senkinek sem tetszik. Ezért volt szomorú a május elseje. Ám egy kis élénkséget vegyitett belé az óraszámitás változása. így pl. a napszámosaim ®/4 7 órakor jöttek be, holott ők azt hitték, hogy korán jöttek, 6 óra előtt. Persze nagy fölénynyel kárpáltam őket (tekintettel a kárpáti ünnepre is). A cseléd nem egy háznál későn dagasztott, nem takarított, mert szokás szerint kélt föl és egy órát mindennel elkésett stb. Némelyek duzzogva ellenállának az áramlatnak (renitenskednek). Van iparos, aki a régi óra szerint dolgozik, sőt olyan is akad, aki aszerint eszik. A hetivásárosok késve érkeznek ‘/a 8—8 felé kezdődik a vásár, igy 9 óra hamar beköszönt s akkorra »a viszontelárusitók« (régi nyelven kofák) összeszedik a csirkéket drága áron. (Ugyan kinek tudják eladni még drágábban 1) Nekem azonban csak hasznom van az uj rendszerből. A feleségem ugyanis régóta nyakga- lott, hogy vegyek egy függönyt a verandára, mert éppen ebédkor oda tűz a nap. S ime csodák- csodája az uj óraszámitás óta, mivel egy órával hamarább ülünk asztalhoz, árnyékban ebédelhetünk hollandi rendszer szerint. A függöny tehát lekerült a napirendről. így teljesedett az a régi vágyam is, hogy a kőmivesekkel ebédelhetek pont 12 órakor. De mi lett azokkal, akik az órákat elfeledték megigazítani ? azok kapkodhattak igazán, jobb nem is beszólni szörnyű helyzetükről. Persze vannak olyan debreczeni civis-forma emberek, akik fütyülnek an egész uj rendszerre. A civis ugyanis egy Ízben ünnepi hangulatban jóllakottan igy nyilatkozott: — Nagyobb ur vagyok én komé, mint a debreczeni püspök. — Má mié? — Hát mert annak vasárnap is van dolga, nekem pedig vasárnap semmi dolgom sinc3. Az ilyen nagyobb urak miatt akár a világ is felfordulhat, ők nem hederitenek rá. őket nem bántja a drágaság sem, vagy az hogy nincs aprópénz. Ez az utóbbi különben már minket sem bánt, mert az árak oly szép magasra felszöktek, hogy aprópénz hiányt már nem érez a m. t. közönség, sőt inkább nagy pénzhiányt érez ____ a krónikás. Sz emélyi hir. Csaba Adorján főispán múlt vasárnap városunkat meglátogatta. Kinevezés. A vallás és kőzokt. miniszter Odky Lajos ny. theol. akad tanárt, a Ferencz József-rend lovagját a csurgói főgimnáziumhoz, az érettségi vizsgálatra kormánybiztossá nevezte ki. Ismételve kérjük a hátralékok befizetését. alföld búza tengerén, ahol a vetés, az »élet« sar- jadozik, szárba hajt, érik és a sarló alá hajlik. Ha Te, Uram napsugarat és esőt adsz a maga idején, akkor kenyerünk is lesz bőven, és akkor gonosz ellenségeink ármánya nem árthat nekünk többé. Amienk akkor a jelen, amienk a jövő I Ha szerettük eddig is drága hazánkat, nem csoda. De most öntudatosabban, mélyebben, forróbban szeretjük azt, tápláló Föld anyánkat, s az azt védelmező, átölelő Kárpátok ércfalát, ott kenyérrel, itt kősziklával és aczéllal győztünk, s a Föld a mienk maradt. Legyen áldott érte a Mindenható szent neve 1 S megmaradt a Hit, Remény és Szeretet, ez a három : ezek között pedig legnagyobb a Szeretet .... mely mindeneket elfedez, mindeneket reményi, mindeneket eltűr. S ez a szeretet győzni fog idővel az egymást most meg nem értő nemzetek, indulatján. Évezredek óta szól a legfenségesebb dal a szeretetről, bajban és bánatban, gondban és boldogságban, szól a dal az embereknek egymást megértő, egymást segítő szeretetéröl. Szól ünnepélyesen, mint térden álló hívők sokasága fölött az orgona búgó hangja. Néha halkabb is lett a dal, azt hinnéd, hogy fenséges zenéje megszűnt. De nem, csak csendesebben szólt, mert keveseknek adatott, hogy meghallják. A nagy szenvedések, a kimondhatatlan, világokat átható szerencsétlenségek idején az a dal tú'harsogja a vihar ordító, üvöltő, tomboló hangversenyét, — tisztán hallhatóan lebeg a hangzavar fölött s végre a dal győz. A gonoszság, gyűlölet, irigység,
