Nagybánya és Vidéke, 1916 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-23 / 17. szám
Nagybánya, 1916. Április 23. — 17. szám. ________; ■" /_______XLII. évfolyam. TÁ RSADALMI HETILAP. _____ A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HÍVA' -,.,oNYE j^EGKrEixEnsriK: iMriuxrixBisr ~sta. Eldűseíéai árak : évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. = Egyes szám 20 fillér. ===== Felelős szerkesztő és laptulajdonos RÉVÉSZ JÁNOS Főmunkatárs és h HÉV AI ILA .a tos Husvét. Magasztos ünnepet ül ma a keresztény világ: az Isten-ember föltámadásának fönséges ünnepét. A föltámadás ünnepének Allelujája, reménykedő sziveknek a zsolozsmája. Diadalmi ének, amely a halottaiból föltámadott Krisztust köszönti. Himnusz, amely a szent misztérium beteljesülését dicsőiti. Az a sötét, borongó hangulat, ami nagypénteken ülte meg a lelkeket, eltűnik a föltámadás ünnepén. S valóban, ha e világzivatar nem szakadt volna reánk, el is tűnne, mert elűzné azt az öröm szinpompás sugára. A föltámadás napján illik verőfényesnek, bol- dogságos érzésektől duzzadónak lenni, mert minden, ami rideg, kietlen, halott volt e napon, a múlté lesz s előttünk nincs egyéb, mint az Ígéretes, káprázatos jövő. Valami csodálatos, reménykeltő erő dobogtatja meg szivünket ezen az ünnepen. A husvét a hitéletben a beteljesedés szimbóluma; a mi életünkben pihenő állomás, amely a nagyheti msgunkbatérés és elmélkedés áhitatos órái után, egy szebb valóság ígéretének hirdetője. Talán a friss tavasz fuvallata oltja szivünkbe a reményt a jövő iránt, az biztat, kecsegtet minket; az ébredő természet, a bimbózó virág, a csírázó mag, az éltető meleg napfény ringat mámorba, amely mind — magasabb rendelésből — együtt támad a husvét magasztos ünnepével. Föltámadt az Isten-ember! De —fájdalom, — a mi dermedten fekvő életkedvünk nem támadott föl! Szemeink kacagva, boldogan nem villannak össze. A mi szegény, vérző nemzetünk sorsa jár most elménkben. A világ minden tájékáról ellenünk támadtak a Judások, hogy megsemmisítsenek. Bárhová tekintünk, gyilkos kezek emelkednek reánk s a magyar nemzet ezer esztendős fáját baltacsapásokkal támadják. Ám hiába! A föltámadásnak, a beteljesülésnek el kell jönnie! Túl az egyéni vágyakon, a hamis lelkek prédára leső ösztönein keresztül messziről dereng felénk nemzetünk nagy tavasza, egy uj Messiás, egy világot megváltó husvét. Nem késhet sokáig, nem lehet már messze a mi föltámadásunk órája: a győzelmes béke. A reménységnek ezzel a gondolatával kivánunk békességes húsvéti ünnepeket minden jó magyarnak ! A negyedik iiádiköicsön. A legalkalmasabb időben, a legjobb kilátások mellett indul meg a negyedik magyar ha- dikölcsön. Most, amikor annyi a pénzfölösleg, a pénzintézetek bőséggel küzdenek 8 mikor a győzelmes hadjárat tulajdonkópen be van fejezve, mikor a békehírek mind erősebben zörgetnek, sokkal bővebb aláírást lehet remélni, mint ez előtt, Hiszen immár semmi kétség sincs a végső siker iránt. Több mint húsz hónapja annak, hogy megsemmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdították minden idők legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek-o szövetsége T jvőzehAáak iCoügyi Követelményeket támasztván az államkincstárral szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeire a pénzügy- minister ezúttal — úgymint az előző hadikől- csönöknél, azonban a zárolás mellőzésével 6% ka! kamatozó járadékölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 57j%-kal kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminister tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni, Az aláírás időtartama 1916 április 19-től május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adó hivatalok, a postatakarékpénztár és köz-<;> vetítő helyei az összes számottevő hazai pénzintézetek. A bemutatóra 6% os járadékkölcsönköt- véuyek 50, 100, 1000, 5000, és 10 000 koronás, a bemutatóra szóló 51/t°/0-os állami pénztárjegyek pedig 2000 5000, 10,000 és 50,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Tehát a negyedik hadikölcsönnél is a 6%-os járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. A kibocsátásra kerülő címletek aláírási ára a szerint, a mint az aláirt összeg ellenértékének betizetése a kétrészre oszlott aláírási időtartam első vagy második felében történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel külömböző összegekben a következőkép van megállapítva : El; mini Ili' hátorit iólMíríl. — Hangay Sándor Ismertetése. — — Irta; Takács Ilus. — (Befejező közlemény.) Hangayt mindig a hangulat vezeti a költői alkotás lázában; Gyóninál — nékem úgy tűnik föl: ö uralkodik a hangulaton s ezért poémáin a koncepció szabályosabb s a műformák kezelése biztosabb. Hangay ösztönszerübben énekel, megragadja minden élmény, benyomás, hangulat, de látása mindig erősen egyéni, eredeti, szingazdag; hangja téma szerint komor, költői erővel szárnyaló, vagy bensöséggel, melegséggel teli, lendületes, de főként megkapóan őszinte s versei lyrai szépségükkel ékesek. így Pl- »Hirt hozott a posta« cimü lélekbe markoló versében, melyben második fia születése hírének s e hir keltette mély, bensőséges érzéseinek ad hangot, igy szól fiaihoz: Két szép fiam, apátok vérmezőkön Halált arat, tinéktek élet az. Vérázott földön színesebb pompában Bomlik majd ki az uj, a szebb tavasz. Lehet, te csöpp, te most jött apró ember, Hogy nem látod meg soha az apád. Lehet, hogy sírom sem tudjátok merre Borítja be az erdei virág. Mennyi szin, erő, végtelen melegség, jövőbe kutató apai gond ömlik el e költemény nyolc strófájában. Féltő apai szeretet, mely nem tud jobb tanácsot adni fiainak az életküzdelemhez fölvértexésre, mint azt a leikéből jövő intést, hogy egymás iránt való szeretettel védekezzenek az élet támadásai, tülekedései ellen. S mint ebben a költeményében, több másban is csatatéri halál mélabúja, fájó sejtelme vonul végig, de nem keserű csüggedéssel, hanem a szent célért elmúlás fölmagasztositó érzetének megnyugvásával a lelkében. Sőt egyik versében föl is ajánlja életét a hazának — s mi több — négy esztendős kis fiához irt egyik költeményében még dicsőiti Í3 a harctéri halált, szinte végrendelkezésként buzdítja kis fiát, hogy legyen majd ő is katona. Háborús költeményeinek során általában domináló aranyfonálként vonul végig otthonn- maradt családjára emlékezése. Legtöbb verse hozzájok szól — anyjához, feleségéhez, kis fiaihoz, de nem témahiányból, hanem a lelkét betöltő sóvárgás folytán . . . S mig a békeidőn első fiához irt verseiben apai szeretetén keresztül világított be lelkivilágának, életfölfogásának, világtestvéries emberszeretetének gazdag mélységeibe, — mióta a kötelesség messzire elszakitotta családjától, azóta az otthon s az övéi után való vágyakozás tölti be lelkét, de ez nemcsak nem csökkenti kötelességei iránt való érzését, sót fokozza hazafiul s katonai becsületének mindenek fölé helyezését. Hiszen »Imádkozzatok« cimü versében, melyben családját buzditja s tanítja, hogy hogyan imádkozzanak érte, bár természetszerűen értetődik, hogy életéért is könyörögjenek, mégis fiainak ajkára adja a Miatyánk szavait: De legyen meg a te akaratod! Mennyi mélység e gyönyörű, közvetlen megnyilatkozásban: írom Néztek, hogy imádkozzatok! Csendüljön fel a két kis ajakon : »Irgalmas Isten adj sebünkre irt. Hajtson virágba a tarlott vadon, Csillingeljen a futkosó patak És ibolyákkal teljen el a rét, Hogy boldog álmot álmodjon apánk, Bárhol lehajtja fáradtan fejét. Golyó ne járja, — óh vigyázz reá, Golyóknak útját a Ki megszabod. Könyörgő ajkkal kérünk ; Istenünk. De legyen meg a Te akaratod S ha úgy rendelted, nyissa ki szivét Szurony, vagy szálló szürke óndarab, Csermelynek bokros partján, lágy füvön, Hol fürtös ágak rája hajlanak, De lelke álmát őrizd meg neki, Mert oly hivő s mint gyermek, tiszta még. Győztes csatában, nagyszerű csodán Nyíljon ki néki fénylőn majd az ég.« Ugyanebben a versében édes anyja ajkaira is a honleányi megnyugvásnak s anyai büszkeségnek magasztos szavait adja, sugallja, hogy igy könyörögjön : Eléd borulva, kérő ajkamon Szavamban száz és száz anya zokog.
