Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-07 / 10. szám
10 szám. (3) 1915 Március 7. Háborús nófa. — Megy a gőzös, megy a gőzös dallamára. — Vígan mennek a katonák háboiuba, Megverik az ellenséget igaziba; Adjon Isten segedelmet, A magyarnak, a magvarnak győzedelmet. Ott fekszik a magyar baka az árokba’ Ott lövi az ellenséget garmadába. És a huszár, meg a tüzér Meghal, ha kell hősiesen hazájáén Dörg az ágyú, zúg a srapnel 1 a határon, Jön az orosz, veszélyben van szép Magyar- De a muszkák mind elvesznek, [hon. Vagy reszketve meghódoinak a honvédnek Nemsokára mind elhullnak mind elmennek Ád az Isten a magyarnak segedelmet. Egészséget, békességet, A magyarnak, a németnek győzedelmet. Kandó Katalin. Heti krónika. Ezt a hónapot magyarul úgy hívják, hogy »tavaszelő«, benne a nap 1 óra 44 perccel nő s már most is 6 óra előtt főikéi és mégse látjuk, hogy ez a hónap a tisztes magyar nevet megérdemelné. Sőt mióta március beköszöntött, azóta kemény fagyok kegyetlenkednek éjjel s megjelennek alkalmatos helyeken »a tél apó« kristálytiszta jégcsapjai. Itt a tavaszi vásár, József napja meg március idusa és ime, most kezdődik igazán a tél. Hát még milyen lehet odakint messze a méteres hóban, az ezer méteres magaslatokon?! Bizony kemény próbát áil ki a nemzet. Ki is hitte volna, hogy mindez lehetséges, ez a felfordulás, ez. a kegyetlen tatárdulás a könyvnyomtatás föltalálásának 475 ik, a burgonya behozatalának 330 ik, a gőzgép fölfedezésének 216 ik esztendejében. Ki hitte volna, hogy téli hadjárat is lehetséges és lám egész télen át folyt a küzdelem szakadatlanul, talán még hevesebben mint nyáron. A cigányasszony jóslata nem teljesült, a ki februárra tette a befejezést s most meg már hu.véíta! biztatnak csak azért is, mert az összes felekezetek ünnepei egybe fognak esni. Ezek majd meghozzák az egyetértő békességet. Ma csak annyit tudunk, hogy háború dúl és hideg van És ez nekünk elég. Várjuk mind— Nincs itt semmi komoly baj — szólott az öreg ur, látva az értelmes beszédei, tekintetet. Ebben a pillanatban ismét elhomályosult a kis leány szeme és Méltán borult anyja vállára. FeldörzsöKék s morogva kiáltott a doktor a szegény asszonyra: — Akkor hozza amikor már haldoklik? — Tüdőgyuladás — szólott a fiatal orvosoknak . . . Azért irt és adott orvosságot, kanalas orvosságot s a kis Vilma maga kérte mind untalan, olyan jól esett az neki. Felült a kopott ágyban és játszott bábujával, húzogatta a Máriskó néni Jánoskájának kocsiját. — Nem ennél valamit leánykám? kérdezte anyja az anyák szerető, lágy hangján. — Nem ehelnéra, aztán sietek is — felelt halkan a gyermek. — Hova sietsz? — kérdezte Máriskó néni. — Várnak . . . Mártonka hiv, játszani . . . — De egy crémes bélest — biztatja anyja. — Az bizony jó lesz. Szaladt az anya, bő szoknyája ráncából, babos zsebkendő sarkából előkotorla a hu3z fillért a nagy, cifra cukrászdába a bélésért. Puccos nagyságák elmosolyodtak s a kiszolgáló lány fitymálva szolgálta ki . . . — Mind megetted leánykám? örült az anya. — Mind édes anyám, de jól esett, vegyen az ölébe . . . NAGYBÁNYA ÉS VIPÉKÉ nyáján a béke meleg napiát. Vájjon mikor fog kisütni ? A közélet pang. Egy-egy intézeti gyűlés, csöndes városi közgyűlés vagy egyesületi felolvasás a hét minden eseménye. A hétfői vásár már szörnyen kimagaslik, mint a Csimbora- j szó a köznapi egyhangúságból s alig várom, I hogy 30 év óta itt rekedt, saját külön nagybányai dródosíóíunkon kívül, a sarki orditnokot, j meg a drezdai mézeskalácsost és a létrás székelyt lássam. Hogy debreceni perecben nem lesz részem, azt eiőre is tudom és hogy debreceni sertvés sem dugja be az orrát most a nagyba nyai piacra egyetlen egy sem. abban is egészen bizonyos a krónikás. Március tizenötödike csak 1849-ben virradt, a nemzetre ilyen nagy, zavaros idők keretében, aminők a mostaniak. Akkor is eljött a kibontakozás, most is reméljük, hogy jobb idők derülnek a nemzetre. Az ünneplésnek természetesen más színezete, más hangulata lesz, mint az utóbbi évtizedekben, de azért a magyarság megtartja most is az egész országban, már amennyire a távollevő fiatalság nélkül mi öregek megtarthatjuk ezt. az ünnepet. Lobogózzuk fel házunkat és keressük föl a templomokat. A népies előadások — melyeket az ipar- testület rendez — nem min! más lapokban jelezték i/2 4 órakor, hanem mindig d. u. 4 és y2 Órakor lesznek és pedig a po!gán kör nagytermében. Márc 7-én »Háborús gondolatok« címmel Soltész Elemér fog felolvasni. Srinta fölösleges külön is hangsúlyoznunk, hogy a felolvasásokon a hölgyközönséget is szívesen látják, úgyis bizonyosra vesszük, hogy városunknak minden szépért, jóért lelkesedő hö'gyei megjelenésükkel emelni fogják az összejövetelek értékét. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Jánszkyné, Obetkó Izabellát az ungvári po!gári leányiskolába rendes tanítónővé nevezte ki. Eljegyzés. Szeöes Béla kir. erdőmérnök, erdőgondnok, tartalékos zászlós, e hó 4 én jegyezte el Bálint ldnkát, Bilint Imre városi eidőtanácsos leányát. Szeócs Béla az északi harc térről hazautazott, tegnapelőtt volt az eljegyzése s ma visszautazott ismét a távoli harctérre. Kinevezés. A király Erdödy István és Ka letsky Árpád zászlósokat hadnagyokká nevezte ki. Városi közgyűlés volt szerdán, március 3 án d e. 11 órakor következő tárgysorra!: 1. Szat- márvármegye törvényhatósági bizottsága által Rónai Géza volt várori közgyám nagybányai lakos nyugdíjazás iránti kérelmét elutasító kgy határozat eilen beadott l'elebbezésére hozott 1237/1914 bjkv. sz. véghatározat bemutatása. 2 Ugyanannak 1005/1914. sz. bjkv. véghatározata Nagykendőjébe takargatva ölbe vette gyermekéi a fáradt asszony. — Hol a bábum? — Itt van leánykám. Szeretettel vette a fakó babát didergő karjaiba Vilmácska; majd Jánoskához fordult: — Isten veled Jánoska, már nem ringatlak többet! — Ugyan nrár miért nem ? — kérdezte Máriskó néne. — Mert elmegyek . . . várnak . . . Jójsze- kát Máriskó néni, kijednek sem mondok több jój- szakát. — Hát holnap? — óvődött szorongva a jó asszony. — Holnap ? ón már holnap nem leszek itt... hívnak . . . — Isten áldja édes anyám! Mit fog csinálni, miből fog élni, nem kap segélyt utánam . . . Az anya félre fordította arcát, hogy könyeit n8 lássa a gyermek és szorította magához a lázas, reszkető kis testet . . . A kis Vilma pedig erőtlen karocskáival a szőkehaju babát . .. Sejtelmek szárnyán suhant az éjfél, titkos hangok nesztelen zaja kélt, mintha kalitbó! szabadult madárka halk szárnycsapása lenne . . . vagy egy halk, fojtott sóhaj, az utolsó, a legutolsó, mit bucsucsókként ád az elröppenő lélek a testnek. a rendőrség fejlesztésére 1914. évre kiutalt 10.000 K államsegély felhasználása ügyében hozott 1753/51. kzgy. sz. határozat jóváhagyásáról. 3. Ugyanannak 1315/1914. bjkv. sz. véghatározati Mostis Lajos v. pénztárnok és társának bélyeg- hiány megtéritése tárgyában hozott tanácsi határozat ellen beadott feiebbezáse. 4. A város tanácsának javas'ata a rendőrség fejlesztésére 1915. évre kiutalt 10 000 K államsegély mikénti fel- használása tárgyában. 5. Ugyanannak javaslata Ntusch’oss Testvéreknek a közlegelő bérletről való lemondás iránt beadott kérelmére s ezen bérletre vonatkozó árverési feltételeknek bemutatása. Ezeket formálisan és rövidesen elintézték A gyü!ésnek egyedül az kölcsönzött érdekességet, hogy a polgármester nyilatkozott a gabonaküldésről. Jelentette, hogy a kormánytól 60 vsggon búzát fog a város kapni s ezt utalványokra 14 helyen fogja a város, a közönségnek megfelelő keverékben kiszolgáltatni. Az izr. Nö- és Fiiléregyiet ma, 6 án este 8 órakor, a Gyöngyössv cukrászatában tea-estélyt, rendez. Országos vásár lesz március 8,9, 10. napjain városunkban, melyre nézve semmi zárlat nincs. Stoil Béla a helybeli Részvény takarék pénztár igazgatója 30 nyomtatott oldalra terjedő füzetet adott ki a Vidéki pénzintézetek reformjáról. Igen érdekes és megszivlelésre méltó dolgokat mond el a töke hivatasáró’, a takarékpénztárak és bankok hivatásának határozott és szigorú elválasztásáról, ez ellenőrzés szigorításáról, a mobilizálható vagyonról, a pénzintézetek központi biztositó alapjáról, a takarékpénztárak közérdekű feladatairól stb. A füzetben hangoztatott eszmékről Földes Béla, Kosutány Ignác. Szmik Lajos, Wekerle Sándor szép elismeréssel nyilatkoztak. Mutatványul mai számunk vezető helyén részletet hozunk belőle, A mü ára 50 fillér. A pénzügy iránt érdeklődő minden magyar embernek megvételre ajánljuk. Külső csinossága Nánásy István nyomdáját dicséri. A felsőbányái takarékpénztár a múlt évben 2 millió forgalmat, csinált. Betétje 1.728.276 K. Vállőhitei 753 948 K Hitelkötvény 1,427 883 K. Tiszta nyeremény 8 640 K. Ez idén részvényenként 20 K-át szándékozik fizetni. Közgjű’ését március 13-án délelőtt 11 órakor tartja. A vörös-kereszt egyesület gyűlése. A Ma gyár Szent Korona Országai Vörös kereszt Egyletének nagybányai fiókja márczius holnap 7 én, vasárnap délelőtt 1/g 11 órakor a városháza ta ! nácstermében választmányi gyű est tart Tárgy - ! sor: 1 Elnöki megnyitó. 2 A műit év novetn- ' bér hó 12-én tartott ülés jegyzőkönyvének fel- | olvasása. 3 Folyó ügyek s a közgyűlés előkészi- j lése. 4. Indítványok. A választmányi gyűlés í után délelőtt 11 órakor ugyanott, a városháza I tanácstermében farija a fiókegylet rendes évi I közgyűlését a kővetkező tárgysorrai: 1 Elnöki bejelentések. 2 Titkári jelentés. 3. Pénztáros | jelentése. 4 Zárszámadás és költségelőirányzat i tárgyalása 5. Választmány megújítása. 6 Indi} | ványok. A közgyűlésen vendégeket is szívese, I látnak. Egy jóravaíó serdüiö fiút keresek, aki mint egyházi kifutó gyerek és eljáró volna nálam alkalmazásban. Jelentkezés személyesén. Négy bánya, 1915 március 6 Révész János ev. lelkész. 0. L. nek tájékoztató sorok. »A férfiaknak és u férfiakhoz« cimü cikkemmel azt akartam elérni, hogy e cikk az arra érdemesek előtt feltűnjék . . . Talán el is érte célját! . . . Ami személyemet illeti, tévedésben van, ha azt hiszi, hogy én egy »részeges férjtől« szenvedek és nem tudom leszoktatni. Én magános nő vagyok. Férjem sohasem volt. Szenvedni nem szenvedek, sőt inkább azt mondhatom, hogy boldog vagyok. Én cikkemben, mely 0. L. urnák szemel szúrt, csak a más érzését és a más fájdalmát juttattam kifejezésre. Az én nézeteim mindenben tárgyilagosak és mindenben csak az igazságot keresem. Azt hiszem, hogy a mélyen tisztelt olvasó közönség is igazat, ad nekem, annál inkább, minthogy a cikk csak azokhoz szól, akik megérdeaílik; tisztelet a számtalan kivételnek! ... Ha pedig férjem volna, akkor sem biznám megjavítás vé- g<-tt 0. L. űrre, hanem a régi közmondást tartanám szem előtt: »nem bízzuk kecskére a káposztát !« . . . Soraira örömmel válaszolok T. E. A vörös félhold Javára Gárich Ida áll. tani tónő 4 koronát adományazott. Illetékes helyére juttattuk.
