Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-21 / 8. szám

k' (4) 8. szám.

Magyar művészek a háborúban. A »Magyarország« vasárnapi száma részletesen foglalkozik a magyar képzőmüvézset egyes alakjaival, s beszámol róluk, hogy hol merre vannak.

A nagyobb szabású cikk többek közt ezeket mondja:

Általában a piktorok és szobrászok közül nagyon sokan vonultak be a háború kitörésekor s mint megírtuk, az Epreskert ősz mestere, Strobl Alajos is magára öltötte hadnagyi uniformisát és hősi elszántsággal állott a magyar lobogó alá. A nagy, vidéki müvésztelepek lakói ugyancsak megfogytak s csak itthonmaradt művészek műtermében folyik lázas, intenzív munka.

Nagybányán, mely egyike a legnagyobb és legrégibb magyar müvésztelepeknek, a mesterek közül egyedül Thorma János, a szabad festőiskola vezetője maradt csak otthon, mig a másik két mester, Ferenczy Károly és Réti István pesti növendékeket vezet be a piktura finom mesterségébe. Ennek a régi, szabad levegőjű müvésztelepnek törzstagjai közül bizony sokan rácáfoltak a közvélemény hitére, mely szerint a művészek ki akarják vonni magukat a véres veszedelemből. Komoróczy immár három hónap előtt önként ajánlotta föl szolgálatait a hazának, úgyszintén önként lépett a hadsereg kötelékébe a telep két nagyon tehetséges tagja: Csáktornay Zoltán és Mikola András. Csáktornay, a több ízben ösztöndíjat nyert festőnek ezrede, már a legközelebbi napokban indul a nagy útra, mig Mikola András, ez a nagyszerű magyar karakter sem maradt a többi társa mögött. Búcsút intett a telepnek, otthagyta értékes művészi munkáját és jelentkezett katonának az első honvéd- gyalogezredhez. Réthy Károly már bevonult, mig a kvalitásos Jakab Zoltánt most vitték el katonáék s ezzel a kolónia tagjainak száma ugyancsak kicsire apadt. Pestre jött Ferenczy Valér és Ferenczy Béni is, mig a törzstagok közül Thorma mesteren kívül csak Börcsök Samu maradt Nagybányán.

A vidék legfiatalabb müvésztelepén is elhalt az élet. Kecskeméten csak a vezető mester, a kiváló Iványi Grünwald Béla maradt otthon s mellette a törzstagok közül Perlrott Csaba Vilmos, a kitűnő tehetségű modern piktor, aki, mintha megérezte volna a világ puskaporos hangulatát, jóelőre hazatért spanyolországi síu diumáról. Két ifjú tagja a telepnek még uj sorozás alá esik, ezek között van: Farkas Béla.

Egyik másik adat nem egészen pontos ugyan, pl. Réti Pista, tudtunkkal itthon van mint lábbadozó beteg, ám azért jól esik hirt hallanunk egyik-másik müvészismerősünkről.

f Kállay Kornólnó, néh. Kállay Kornél far- kaaaszói nagybirtokos özvegye meghalt tegnap Szinérváralján. Kállayék gyakran laktak itt Nagybányán is, régente a telet többnyire itt töltötték, jóbarátok, ismerősök körében. Kállay Kornéiné mint müveit, derék magyar háziasszony sokszor látta szívesen a nagybányai kedves kört vendég szerető házánál. Leánya Anna Papp Elemér dr. ügyvéd neje volt, fiatalon halt ol. Itt van eltemetve, valamint férje is itt nyugszik. Most Kái- iaynéi ide hozzák a családi hamvakhoz s holnap délben itt Nagybányán fogják temetni. Lapunk jeles munkatársa, a fiatal törökfalusi Pap Zsigmond, nagyanyját gyászolja a boldogultban. Nyugodjék békében ! A nekünk megküldött gyász- lap igy hangzik: Alulírottak fajdalomtól megtört szivvel jelentjük a feledhetetlen drága jó anyának, anyósnak, nagyanyának, illetve sógornőnek néh. uagykállói Kállay Kornéiné született nagykáüói Kállay Ernesztinnek rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, február hó 19-én, Szinérváralján bekövetkezett gyászos elhunytét. Drága halottunk hült tetemeit Nagybányára szállítjuk s február hó 21 én, délelőtt fél 12 órakor a róm. kath. temetőben lévő Rozáüa-kápolnáböl helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozatot pedig a meg- | boldogult lelki üdvéért február hó 22-én, délelőtt | 9 órakor a szinérváraijai róm. kath. plébánia- j templomban fogjuk az Egek Urának bemutattatni. ! Szinérváralja, 1915. évi f-bruár hó 19 én. Áldott j legyen emléke és könnyű a föld hamvai felett! j Kállay Ödön, dr. Ember Eiemérné szül. Kállay j Paula gyermekei. Kállay Albert sógora, özv. j Kállay Emánuelné szűk Borsy Ilona, Nagy Sán- i dór, Kállay Ödönné szül. Rimanőczy Mariska, dr, Ember Elellér menyei és vejei. Pap Ernesz- j tin. Pap Zsigmond, Nagy Ödön, Kállay Izabella. | Kállay Margit, Kállay Kornél, Kállay Ernő unokái. I

NAGYBANYA ÉS VIDÉKE

1915 Február 21.

LEGÚJABB.

(A miniszterelnöki sajtóiroda hivatalos táviratai.)

Érkezett február 20 án d. e. 8 órakor

Budapest, február 19. (Hivatalos). Oroszlengyelországi arczvonalon tegnap élénkebb volt a harczi tevékenység, mert oroszok harcvonal mögöit folyó mozdu latok leplezésére tüzérségi és gyalogsági tüzelést fokoztak. Ebből több szakaszon harezok fejlődtek, amelyek előretolt orosz osztagok elűzésére vezettek. Nvugat- Galicziában harczvonalunk támadásba ment át és ellenséges lövészvonal egyes előretolt állásait elfoglaltuk. Tiroli császárvadászok saját szakaszukba meglepő rohammal elfoglaltak egy helységet, amelyet ellenség hetek óta megerősített és aka dályokkal vett körül, itt háromszáz oroszt fogtak el. Kárpátokban harezok nagy makacssággal folynak tovább Nadrovnától és Kolomeától északra oroszok előretöréseit csapataink ellenségnek nagy veszteségeket okozva visszautasították. Harezok hevessége fokozódik.

Déli hareztéren szerbek utóbbi időben határunkon ismételten ágyuztak nyílt városokat, igy e hó 10 én nehéz ágyúból Zimonyra körülbelül 100 lövést tettek, ezzel több épületet, köztük a főpostát, megrongálták, polgári egyéneket megsebeztek és két gyermeket meg is öltek, 17 én Mitroviczára lőttek. Erre balkáni haderő parancsnokság Belgrádot rövid időn át nehéz lövegekkel bombáztálta és legfőbb parancsnokot parlamentair utján értesítette, hogy jövőben nyílt városok minden lövetésére hasonló bombázással fog válaszolni. Höfer.

(Miniszterelnökség sajtóosztálya).

Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok, kik felejthetetlen édesanyára elhunyta alkalmával részvétüket fejezték ki, illetve végtisztességén résztvenni szívesek voltak, úgy magam, mint családom nevében hálás köszönetemet. — Nagybánya, 1915 február hó. Janovszkyné Pálek Gizella.

Küldjünk katonáinknak thermosz-üveget, teát, konyakot, likőrt, csokoládét, caces-t.

Az adományokat köszönettel fogadja s a hadtápparancsnokságokhoz juttatja a honvédelmi minisztérium Hadsegélyező Hivatala Budapest,

IV., Váczi utca 38. szám.

Bniwii rural, mi—í >»i.i. ,.iau

Gyászhir. A Buday családot súlyos gyász érte e hóban. özv. Buday Ákosné sátoraljaújhelyi lakos kedves fia dr. csikmói Buday Ákos kir. törvényszéki jegyző rövid szenvedés után meghalt Ujhelyen, édes anyjának, testvérének és az egész rokonságnak nagy bánatára. E hő 5-én temették nagy részvét mellett. Buday Linus és Etelka a boldogultban édes öcsüket sirátják. A gyászlapot ide, a nahéz közlekedés miatt, csak a napokban kaptuk. Á gyászjelentés szövege a következő: Álulirottak mélyen megszomorodott szivvel jelentik, hogy a legjobb fiú, testvér és unoka dr. csikmói Buday Ákos a nyiragvházai kir. törv. jegyzője folyó hő 2-án este órakor rövid szenvedés után életének 26 évében jobb létre ; szenderült. A megboldogult földi porhüvelyét f. hó 5-én d. e. 10 órakor adjuk át Teremtőjónek a ref, egyház szertartása szerint az Erzsébet köz- kórház halottas házából Sátoraljaújhely, 1915. ! február 3. Béke Veled ! özv. Buday Ákosné sz. I Fejes Ilona any ja, ifj Buday Károly, ifj. dr. Buday ; Sándor, Buday István testvérei, özv. Fejes 1st- j vánné nagyanyja. Fejes Ernő és neje sz. Székely j Róza nagybátyja illetve nagynénje. Fejes Ilona i István. Margit unokatestvérei. Buday Karoün, özv- j Harácsek Sándorné sz. Buday Irma, Buday Etelka, ! Buday Károly, dr. Buday Sándor nagynénjei illetve j nagybátyjai.

A hernyóirtást ajánljuk a gazdák figyelmébe. Most kü’önösen korán fejük a természet, azért legfőbb ideje a tisztogatásnak és hernyö- összeszedésnek.

Asszonyi üzenetek. A világ minden részéből érkeznek rokonszenvező nyilatkozatok a j Feministák Egyesületéhez. Asszonyok küldik, j

meleg asszonyi szivek sugallta üzenetek ezek, amelyek a békés jövő reményében a világ asszonyai közötti szolidaritást akarják erősebbé tenni. Ezeket az üzeneteket közli »A Nő« feminista folyóirat februári száma. Hosszú cikket szentelnek ebben a számban a »Nő háború; mérlegétől,« avval foglalkozván, mit veszített és mit nyert a nő a háború következtében Dr. Salgó Jakab egyetemi tanár a gyermekek nyilvános szerepléséről ír, Mrs. Carrie Chapman Catt pedjg az amerikai nők választójogi győzelmeiről. Érdekes cikk jelent meg továbbá a női Röntgenassistensek szerepeiről a háborúban. Mrs. Chariutte-Perkins Gilmao »Magda Margit* cimü regénye sok érdekes, külföldi adat és illustrációk egészítik ki a magyar nőmozgaiom hivatalos lapjának e számát. Mutatvány példányokat bárkinek küld a kiadóhivatal (Budapest, V, Mária Valéria-utca 12.:), ahova az előfizetési dij is (egész évre 5 K, félévre 2 50 K:) küldendő.

Sok kalászost, különösen sok árpát kell vetni. Közéig a tavasz nyílta, kezdődnek a tavaszi munkák, korán kell szántani, vetni, hogy a hadba vonultak földjeit is megmunkálhassuk s elvethessük, meg azért is, mert az esetleges tavaszi szárazság a késői vetésben nagyobb kárt tesz. A világháború nagyarányú kenyérszükséglete nemhogy csökkenne, hanem folyton fokozódik. A szövetséges központi hatalmak kénytelenek kenyérszükségletüket ma területük termékeiből fedezni, mert a tengeri hajózás bizonytalansága miatt Amerikából s egyebünnen a nyers anyagokat s igy gabonafélét is behozni kockázatos. Miután pedig Ausztria, de még Németország sem juthat abba a kedvező helyzetbe, hogy kenyérszükségletét egymaga fedezhesse, Magyarország kénytelen, sőt köteles is szövetségesei szükségletét a maga termésfölöslegéből fedezni. Hogy ennek megfelelhessünk, sok olyan növényt kell termesztenünk, amelynek magva kenyér előállítására alkalmas ; ilyen pedig a tavaszi búza, a tavaszi rozs, főként a tavaszi árpa. Utóbbiból igyekeznünk keli tehát legtöbbet vetni, mert az árpa a legkitűnőbb kenyérpótló anyagok közé tartozik. A drágaság miatt azonban az árpamaggal is takarékosan és előrelátóan kell bánni. A talajt nemcsak jól kell megművelni, de olyan erőállapotba kell hozni, hogy az bőséges árpatennéseket adhasson, ezt pedig, ha már az őszi szántástól elmaradtunk, a még tarlóban fekvő árpaföldek korai felszántásával és ismételt boronálásával fogjuk elérni. A jól felaprózott föld a maga ezidei nedvbősé-