Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-14 / 46. szám

1915. November 14. 46. szám. (3) NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE a palotaőrök kifogásait figyelembe nem véve erélyesen követelte a b8böcsáttatását. A vila javában folyt, mikor a császár szárny- segédje jelent meg, aki a parasztasszony kívá­nalmáról értesülve, magéra vállalta, a bebocsát- tatés kérdésének megoldását. A császár kegyesen fogadta a 6 katona anyját, aki az uralkodó kérdéseire elfogultság nélkül beszélt fiairól. A liba, gondozójának hangját ismerve idő­szerűnek tartotta a beszélgetésbe erős hangú gágogással bele elegyedni, az asszony el akarta hallgattatni, de nem sikerült neki és a sajátságos duett jókedvű hahotázásra indította Vilmos csá­szárt és környezetét. Az asszony korántsem remélt nagy juta­lommal bocsáttatott el, a liba pedig, a császár rendelkezése értelmében Babelsbergre került, ahol a legnagyobb jólétben érte el, a libakor végső határát. Czigányküldöttség a trónteremben. Romániában régente ajándékot vivő czigány­küldöttség is üdvözölte az uj fejdelmet. Kuzaherczeg trónra lépése alkalmával abban állapodott meg a czigányküldöttség, hogy a vajda az ajándékba hozott vajat következő szavakkal nyújtja át a fejedelemnek : — Isten vegye óltalmába Felségedet ! a küldöttség második tagja közvetlenül folytatja: — és a fejed8lemné ő Felségét! a harmadik: — és a trónörökös ő Felségét 1 a negyedik: — és Felséged egész családját ! A Fejedelem a tróntoremben fogadta a kül­döttségeket. A vajda megbotlott a küszöbön és a kezé­ből kiesett a vaj és a fejedelem lábáig gurult a szőnyegen. A baleset anyira kihozta sodrából a küldött­ség vezetőjét, hogy hollétéről megfeledkezve kiáiltotta ; — Ostoba küszöb, akasszon fel a hóhér! utána a következő : — és a fejedelemné ő Felségét 1 a harmadik : — és a Trónörökös ő Felségét! a negyedik : — é3 Felséged egész családját. Ez volt a czigányok utolsó küldöttsége, többé nem fogadták őket. Az orzzágos nyersanyag gyűjtése. A háborús viszonyok a szükséges nyers­anyagok behozatalát megakadályozzák A gyapjú hiányzik főképp, mely nélkül a hadseregnek a háború folytán többszörösére fokozott posztószük­séglete ki nem elégíthető és a kaucsuk és gummi, mely számtalan oly közlekedési és technikai esz­köz előállítására nélkülözhetetlen, mely nélkül a mai hadviselés egyik alapfeltételét képező fejlő­dött közlekedés el sem képzelhető. Szerencsére csudálatósan fejlődött iparunk uj anyag gyártására a hulladékokat is fel tudja használni; a már hasznavehetetlen rongyokból, jó meleg uj posztót készít, megvédeni hős kato­náinkat a közelgő tél zord hidegétől; a gummi és kaucsuk-hulladékok pedig mint büszke auto­mobilok gummi abroncsai kelnek uj életre. Ezen szükségletek érdekébén indul meg egy nagy arányú uj akció: a gyapjú-, kaucsuk- gummi hulladékok országos gyűjtése. A m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegé­lyező Hivatala az «Országos központi hitelszövet­kezet »-tel együttesen kimeríthetetlen hazafias társadalomhoz, mindennemű ócska ruháknak és gumoai-és kaucsuk-hulladéknak hadsegélyezési célokra való adományozását kérve. Jó hasznát lehet venni mindenféle kötött szőtt gyapjú holminak, mint amilyen a szövet és hulladék, sál, gyapjukendő és kalap, sapka zsinór, keztyü, gyapjufüggöny, gyapjuzubbony, aisóruha, feldolgozatlan gyapjú, szőnyeg, matrác- gyapju, ablakvédő, futószönyeg, kötőpamut, haris­nya, selyem-, pamut- es vászon-czikkek és hul- dékok. Ezenfelül gummi- és kaucsuk hulladé­kokra is nagy szükség van; ilyen az automobil,- bicikli-, és kocsi abroncs, mindennemű gőz-, szívó és nyomó fecskendő, kerti-tömlő, labda, gummicipő és eső köpeny, gummi gyűrű, íechi- kai gummicikkek, gummi lepedő, szivacs és kez­tyü, fésű, gramafonlemezek stb. Semmi sem értéktelen, még a teljesen hasznavehetetlen, állapotban levő anyag sem: mindent fel lehet ujradolgozni. Az egyesek szem­pontjából ez ócska tárgyaknak nincs értékük, vagy nagyon is csekély pénzértéket jelentenek azok, mig milliók adományai végeredményben a hadviselés hatalmas eszközeit, hőseink meleg ruháját, a csapatok szállításának gyors lehetősé­gét és ezzel a biztos győzelmet teremtik meg. A gyapjú-, kaucsuk- és gumraihuiladék gyűjtését végző országos akció szervezési mun­kálata be van fejezve. A vidéken már megkez­dették a gyűjtést az «Országos központi hitel­szövetkezet* kötelékébe tartozó szövetkezetek ás ma-holnap megindul az összegyűjtött holmik Bu­dapestre való továbbítása ama fuvardíj mentes­ség alapján, melyben a kereskedelmi miniszter részesítette ezen mozgalmat. Minden félreértés elkerülése végett megjegyezzük, hogy a fuvardíj- mentesség csakis az említett szövetkezetek által feladott küldeményeket illeti meg, amiért is leg­alkalmasabb az összegyűjtött holmit ily szövet­kezetnek átadni. Hogy mely szövetkezetek vesz­nek részt a gyűjtésben, könnyen tudható meg, mert azok nemcsak közvetlenül fordulnak a kör­nyékbeli hazafias közönséghez, hanem ezenfelül kérelemmel fordulnak a tanulókhoz is, kik kö­zül azoknak, kik a gyűjtés körül kiváló buzgal­mat fejtenek ki, a Hadsegélyző Hivatal külön emlékérmeket fog kiosztani. Heti krónika. Az egész társadalom berendezkedését be­folyásolja a háborús állapot és ennek hatása meglátszik a családok életében is. A háziasszonyok rendkívül nagy lelemé­nyességet fejtenek ki a hús és tojás nélkül ösz- azeállitott ételek feltalálásában és feltálalásában, mert a hús ára hihetetlen magasra szállott fel, to­jást pedig olyan ritkán lehet kapni a piacon, hogyha valamelyik falusi asszony tojást hoz a piacra, körü­lötte egész birkózási jelenetek bonyolódnak le. Hasonlóképen a tej árusításánál is egész mozifel vételre alkalmas tülekedések fejlődnek ki a piacon. A háborús állapot hatása meglátszott az idei szüreten is. Béke idején a szőlőhegy szü­ret alkalmával köröskörül hangos volt a zenétől és a jókedvű dalolástól, az idén azonban a szü­reti hangulat — bár elég sok és jó bor termett mindenfelé — a hangulat meglehetősen mérsé­kelt volt. Nem is volna méltányos, hogy mikor hozzá tartozóink nagy része életével játszva sok szen­vedés között részt vesz abban a viiágkonczertben, ahol a zenét az ágyuk, puskaropogások és gép­fegyverek szolgáltatják: az itthonmaradtak ép­pen úgy mulassanak, mint béke idején. A háborús állapot hatása felismerhető a családok belső életében is. Az általános drága­ság folytán minden vonalon bevezették a takaré­kosságot. A fűtőanyag kímélése czóijából sok család­nál, a konyhát felavatták egyúttal ebédlővé, sőt a kis diákok is a konyhában tanulják leckéiket. A napokban meglátogattam egyik ismerős családot, ahol több gimaázista fiú van. Ezek is a konyhában tanulták latin és német leckéiket, természetesen hangosan. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a szakácsnő jobban megtanulta a leckét, mint a fiuk. Mikor a konyhába léptem, éppen akkor fakadt ki a szakácsáé: — Nem jói van, urfi megint elhibázta. És ekkor a szakácsáé pompásan, szavalta az »Aute, apud, ad, adversus« czimü gyönyörű költeményt. A másik kis diák felé fordulva pedig igy folytatta a szakácsáé : — Maga pedig Pistuka megtanulhatta volna ezt a kis német verset. Lássa, én már tudom: »Oh, wie herrlich, oh wie schön Ist es. in die Schule gehn.« így terjed a háborúban fokozottabb mér­tékben a kultúra olyan rétegekben is, ahova béke idején nem tudott eljutni. A nagyarányú takarékosság és még nagyobb arányú drágaság között roppant kellemesen hatott az állami tisztviselőkre a kormány által kiutalt beszerzési előleg, bár valószínű, hogy ezt az előleget a tisztviselők még a pénz felvétele előtt régen elköltőitek. A háborús állapot hatásaihoz tartozik az utazások nehézsége is. Aki nem kénytelen vele az nem is utazik. Némi javulás azonban észlelhető e téren is, amennyiben ezen a héten aSzatmár és Nagy­bánya közt közlekedő személyvonatok száma megszaporodott. Talán ennek a szokatlan vonat- járásnak az eredménye az a vasúti összeütközés, mely tegnap reggel Szinérváralján történt. Sze­rencse, hogy emberéletben nem esett kár. A háborús állapotnak minden vonalon meg­nyilvánuló hatásával szemben jól esik olvasni a legutóbbi napokban a fővárosi lapokban közölt béketorekvési híreket, amelyeket az olvasóközön­ség érthető okokból nagyon szívesen vesz tudo­másul. Nem volna nagyobb örömem, mintha lapunk jövő számában már a fegyverszünetről és a béketárgyaiásokról számolhatna be a viczekrónikás. Kinevezés, ő felsége a király Somogyi Imre csendőr főhadnagyot, a nagybányai csendőr .szárny parancsnokát századossá léptette elő. Eljegyzés, Néhai Dr. Tóth volt nagybányai főorvos unokáját Láday Clemmit eljegyezte Nagybecskereken Dr. Kern Aurél. A sebesült katonák f. hó 9 én paprikás szalonnát kaptak vacsorára, 25 adag, szalonna osztatott szót. Múlt hét óta adakozott Zsembery Ilona 5 K. evvel az összes eddigi bevétel 881 K. 28 fillér. Mivel a szalonna készletben volt ez alkalommal semmi kiadás nem volt. Eddigi kiadás 776 K. 50 fillér. Gyászeset. Véltük az alábbi gyászjelentést: Aluiiroiíak szomorodott szívvel tudatják hogy a forrón szeretett nagynéni, a legjobb rokon: özv. Gőhel Imréné szül. altorjai Prick Eugenia életének 74- ik, özvegységének 2ik évében hosz- szas szenvedés és a ha'otti szentségek ájtaios felvétele után f. hó 7-én reggel 8 órakor elhunyt. Kedves halottunkat f. hó 9 én délután 3 órakor fogjuk a Kossuth uícza 2. szám alól a kalh. egyház szertartása után örök nyugalomra he­lyezni Az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 10-én déielőit 9 órakor fog a rom. kath. tem- j plombán az Egek Urának bemutathatni. Nagy- ! bánya, 1915. november 7-én. Irgalmas Isten adj j neki örök nyugalmat! Király Józsefnó szül. I Daempf Ilona, Daempf István, Toóíh Kálmánná szü!,Daempf Róza, Árkossy Aurélné szül. Daempf Mariska uuokahugai és öccse, Dr. Toó'ih Jenő, Toóth Mariska, Árkossy Edit, Árkossy Huba, Király József, Toóth Kálmán Árkossy Aurél sógorai. Vármegyei közgyűlés. Novemberhó 18 án vármegyei közgyűlés lesz Nagykárolyban' A 117 pontból álló tárgysorozatban Nagybá­nyaváros csak két tárggyal szerepel: A város szervezési szabályrendeletének módosítása és a város husvágási és husvizsgálati szabályren­deletének bemutatásával. Rendes vonatközlekedós. Végre megindult a Szatmar-nagy bányai vonalon a rendes közle­kedés. Szalmáról érkezik d e 9 óra 12 perckor és indul Szalmára d. u. 3 óra 53 perckor. A fővárosba utazóknak e vonatok nagy megköny- nvebitést, szereznek. Egy U — hajó a cs. és kir. haditengerészet Számára. Az osztrák fioltaagylet (Wien, IX. Schwarzspaniestrasse 15) aktiója. — Becs, ok­tóber 28 1915. — Az igen tisztelt községi elöl­járóságnak Nagybánya. — Az osztrák floítaegy- let a sajtó utján a monarchia összes lakossá­gához fordult azzal a kérelemmel, hogy min­denki hozzájáru'jon az általa indított gyűjtéshez, mely egy tengeralattjáró beszerzését célozza. — Ezen felhívás mindenütt élénk visszhangra talált és a legszélesebb körökből, sőt a nép iegszegé- nyebb rétegeiből is érkeznek adományok ezen magasztos célra. — Az ily módon beszerzendő tengeralattjáró nemzeti ajándék legyen vitéz ha­ditengerészetünk részére, mely remek tengerpar­tunkon hűségesen Őrt áii és hatalmas ellensé­günknek már nehéz veszteségeket okozott. Ezen ajándék Ausztria—Magyarország népűnek a vi­téz cs. és kir. haditengerészet iránt viselt mély hódolata ás szeretető jeleül szolgáljon, egyben pedig bizonyítékul ama erős akaratunknak, mi­szerint el vagyunk tökélve, hogy a világtenger­hez vezető utat egyetlen oldalról sem engedjük elzárni avagy elhelyezni. — Nincsen falu vagy város, mely oly távol esne a tengertől, hogy tengeri utaink szabadsága őt ne érdekek é. Épen ezért legyen szabad az igen tisztelt községi elől-

Next

/
Oldalképek
Tartalom