Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-01-31 / 5. szám
(4) 5. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1915. Január 31. LEGÚJABB. (A miniszterelnöki sajtóiroda hivatalos táviratai.) Érkezett jan. 30. d. e. 9 óra 30 p. Budapest, január 29. (Hivatalos) Erős havazás állott be Nyugatgalicziában és Lengyelországban csak felderítések, járőrcsatározások és ahol azt a kilátási viszonyok épen megengedik, ágyuharcok folynak. Kárpátokban uzsoki szorostól nyugatra oroszok támadásait visszavertük, súlyos veszteségeket okozva ellenségnek Vezérszállásnál és Volócznál harcok véget értek. Ellenséget hágók magaslatára visszaüzliik és újból négyszáz embert elfogtunk. Bukovinában nyugalom van. Höfer. Miniszterelnökség sajtóosztálya. Levelek a harctérről. Egy nagybányai had- nagy igy ir: »Itt vagyok az északi harctéren. A helyzet most sokban különbözik a nyáritól, — minden tekintetben előnyösebb, mint először, legközelebb egy hosszú levéllel örvendeztetlek meg, most azonban levélpapír hijján csak ilyen szűkösen tudok életjelt adni.« — Mezőkövesdről meg a 66 ik regimentbeli »nagybányi fiuk« azt írják /jan. 24-iki kelettel hogy útközben ezt dalolgatták: Most mennek a bányi fiuk a tűzbe, Fegyvert forgat mindegyik a kezébe. Fut a muszka, galuskát kap belőle. Most már fiuk, rajta fiuk egy sorba, Muszka fejből lesz a finom vacsora. Megtisztul a magyar haza határa. Visszajövünk édesanyám husvétra. üdvözöljük a nagybányai közönséget la R. Sz -bői pedig egy láposhidegkuti román fiú igy irt haza: Édes apám és anyám: Búcsúzni akarok ebben a levélben ; mi készen vagyunk, hogy lakodalomba, menjünk Szerbiába. Mert a szerb király férjhez adja a lányát a muszka fiúhoz. Meghívták ami királyunkat is a lakziba \ és a király úgy akarja, hogy mink is menjünk ; a lakodalomba. Készen is állunk 800 szekérrel, j katonával, amennyi fűszál a földön. El is megyünk és jó mulatságot csinálunk neki. Az északi harctérről vig hangulatú levelet ir J , . . nagybányai fiú. »írj naponta egy tábori lapot, melyen a keltezés és aláírás is nekem már nagy örömet szerez, Hogy minden lev. lapomat megkaptad, nem hiszem, mert lehetetlen, hogy azokra csak egy levelező lapon válaszolj. Karácsom ajándékul levélpapírhoz jutottam, meg ragadom tehát az alkalmat és referálok neked lakásomról és tábori életemről. A szoba a bakák által földbe épített ház, melynek fala szalmával diszitett. Három föld- lépcső vezet a szalmából font ajtóig, kilincsül egy fegyverszij szolgál. A bútorzata: kályha egy kilakoltatott faluból, lámpa, mely hajdanában a falu iskolájában a tanító ur asztalán világitolt. Egy ágy, melynek uj volta feltűnő A párnát sajnos elvitték és igy párna gyanánt kenyérzsákom szolgál. Modern toalett tükör, melyben eddig a falu jegyzőjének leánya gyönyörködött szépségében. Két csinos szék, jobbmódu falusi gazda házából. Az egyik szék avanz3Írozott, t. i. asztal lett. Kávébögrék, tányérok, evőeszközök, a papilakból kerültek elő (finom borok a pincéjéből). Konyak, vutkí, rum, seprő és szilva pálinkák, egy zsidónak hátrahagyott korcsmája. Hidegről szó sincs, mert a méterszámra nem vett fa nagyon jól melegít kivül, belül pedig a fentnevezelt italok. Napi étlap : Reggeli 7 órakor: Sült szalonna és kakaó. Tiz órai: Sajt. Ebéd 12-kor: Leves, stb. Délután 3 órakor szalonna, csokoládé. Este 8 órakor vacsora. Utána jó forró tea, vagy forralt bor. Ebben a házban élek én szeretett század- parancsnokommal 0. A. hadnagygyal, a harctér nekem nem pokol, hanem paradicsom. A fentnevezett ételeket Feri, a tiszti szolga szolgálja fel, pincéri avaiottsággal. Esténkint a harctereket bérlő r. t. a Dunajec folyó kies partján nagy zeneestélyeket rendez, a zenét a hires 42-es zenekar szolgáltatja. Nagyhírű Gránit és Srapnell urak közreműködésével. Fényszóróval Fényes kivilágítás. Ezeken az estélyeken naponta résztveszek s mondhatom neked, nagyszerűen elszórakozik ember. Sokszor mégis elkeseredek s akkor ily formán nótázgatok: (»Hosszú volt a legénybucsu« dallamára) Hosszan tart már a háború, Lenne egyszer vége. Megjön-e már nemsokára A várva várt béke. Krakkó körül szörnyen komisz, Hideg idők járnak Fázik is már kezt-lába a szegény bakának. Refrén: Most amikor mindig mi ránk lőnek, S az oroszok nagy rajokban jőnek. Mikor hullnak a nehéz gránátok. S repülnek fejünkhöz a szilánkok, Vagy amikor ropognak a puskák, S a földből is kinőnek a muszkák, Most szeretnék szép Nagybányán lenni, Tartalékként veled dominózni. Ö el Ft b. A vörös félhold javára gyűjtés indult meg városunkban. Török testvéreink hadi vállalkozása úgy emberi, mint kulturális és politikai szempontból is nagy jelentőségű Átérezzük az <3 küzdelmük igazságát, kiválóan becsesnek tartjuk hadrakelésüket. Ami barátságunk, szövetségünk erősítésére fog szolgálni ez a mozgalom is, amelynek Magyarországon és igy városunkban is meg kell hogy legyen a maga eredménye. A város e célra a gyüjtőiveket Lázár Bertalan és Sólyom Ferenc v. képviselőknek adta ki. Áldozzunk erre a célra is, amennyit csak lehet, úgy tekintsük a derék törököket, mintha ők is ami katonáink volnának. Iparosok és kereskedők segélyezése. A külön segélyző bizottság elbírálta a dolgokat s bizony sok iparost és kereskedőt talált segélyezendőnek. Az iparosok segélyezése havi 2700 koronát tenne ki, ami tekintve pl. az állami hadsegélyezés összegét, elenyésző csekélységnek mondható. Mindazáítai, sajnos, nincs rá remény, hogy a segélyezés ilyen nagyméretű lesz, mert a kamara mindig szükebbre és szükebbre vonja a vitorlákat s mig első lelkes és nagyméretű felhívásában keresve-kereste, hogy kit is kellene mindenkit segélyezni, addig most már csak annak akar adni, akinek nincs betevő falatja. Azok tehát, akiknek van egy kis keresetök, vagy valami vagyonkájuk, ne nagyon reménykedjenek, hogy segélyt kapnak, mert a dolgok fejlődése úgy látszik oda vezet hogy nagyon kis csoport részesül majd anyagi támogatásban. Przemyslből Kovács Arthur, Schvartz Sámuel, Balkó Sanyi, Markovics Márton, Burján szíjgyártó Nagy Jani, Török Ferenc szabó, Román erdészlegény, Krupiczer ács, Lázár Márton Petky cukrász, Zelenszky József ács levelet írtak ide Nagybányára a repülő postával s tudatják, hogy jól vannak. Szentmiklósy József kir. vezető járásbiró- nak orvos fia hetekkel ezelőtt eltűnt a harctéren, ahol mint tábori segédorvos teljesített szolgálatot. A héten nagy öröm érte a járás- bírót, amennyiben fia, dr. Szentmiklósy Ödön levelet irt az orosz fogságból. Jrkuczkban van, egészséges, semmi baja nincs. Dec. 15 én tette föl a levelet s az mintegy 6 hétig jött ide. A karácsom ünnepek alatt szép képes levelezőlapot kapott a vezető járásbiró Majláth püspöktől, amikor fia felett való bánatában vigasztalta őt. »Habár szomorú nagyon az idei szeretet ünnepe, de mégis boldog a karácsony, ha a megváltás, a szabadulás erős hite pihen vigasztalóig ez alapon. Fakad abból még feltámadás, megújulás!... Jelen megpróbáltatás között is mily vigasztaló lehet az édes atyai szívre, hogy fia oly boldogan volt elkészülve mindenre. Bizalom továbbra is a jó Istenben, én imáimban, miséimben fiáról szeretettel megemlékezem. Szívből üdvözlöm Gyfvár. 1914. dec. 27. Gusztáv Károly püspök. A Vörös Kereszt Egylet helybeli fiókjának hölgybizottsága köszönetét mond a kórház számára küldött ajándékokért: Veress Józsefné 12 : alsó nadrág, 4 ing, Jeremiás Jenőné 3 ing, 3 alsónadrág, Galló Antalné 2 trikó, 2 ing, 2 nadrág, özv Zsembery Tivadarné 3 nadrág, Hoffmann Arpádné 5 nadrág, 1 ing, Kovács ! Gyuláné 6 ing, 4 alsónadrág, 6 zsebkendő, La- 1 jós Györgyné 2 nadrág, 6 zsebkendő, 1 térdvédő, Kremnicky Albert 3 uj alsónadrág, bor, kukorica-liszt, Müller Sándorné 4 ing, 4 nadrág, Kende Erzsiké 6 drb ing, Wienerberger Ká- rolyné 12 kanál, 6 villa. Eperjessy Mihály gyűjtése Giródtótfalu közönségétől: 14 törülköző, 3 ing, 2 lepedő, 5 lábravaló. Kóczi Dánielné 2 ing, 2 nadrág. Virág Istvánné 3 ing, 12 zsebkendő, Hanzulovits Kristófné 6 ing, 6 lábravaló, Német Béláné bor, gyümölcs, tészta. Gyászhir. Fájdalommal közöljük a szomorú hirt, hogy dr. Olsavszky Viktor Máramaros- és Szatmármegyék tb. főorvosa, járásorvos, kórházi igazgató, Máv. orvosi tanácsadó, vármegyei bizottsági tag tegnap, 29-én délután */é 6 órakor, 44 éves korában meghalt. Temetése jan. 3l-én lesz Nagysomkuton. Neje Husovszky Kornélia és fia István gyászolják. Olsavszky hosz- szabb ideig volt városunkban is körorvos, itt is kiterjedt rokonsága van. A tudós, lelkes doktor elhalálozását Őszintén sajnáljuk. Fehérneműt adjunk a vöröskereszt kórháznak. A vöröskereszt kórházban jelenben 54 sebesült van. Nagy a hiány ingben, zsebkendőben és lábravalóban. Szíveskedjenek adományaikat a kórházba küldeni. Sok házból elmentek a harczba a férfiak s fájdalom, nem egy oda is maradt örökre, de meg másutt is akad fehérnemű tartalékban. Segítsük ezzel most a szegény sebesülteket. A »Vasárnapi Újság« január 24 iki száma ismét folytatja ama harctéri képek közlését, melyek e lapot nevezetessé, a mai nagy idők leggazdagabb és legteljesebb krónikájává tették; az összes harcterekről ad most is érdekesnél érdekesebb képeket. Közli ezenkívül az olasz • országi földrengés képeit és báró Burián külügyminiszter arcképét. Szépirodalmi olvasmányok : Szemere György regénye, Sztrokay Kálmán, a harctéren küzdő írónk cikke a tűzről, Binder-Kriegelstein elbeszélése. Egyéb közlemények : irodalmi cikk s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világ króniká« val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság* kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4). Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Wernóczy István nyug. m. kir. számtanácsos e hó 28-án, reggel hosszas betegeskedés után csendesen jobblétre szenderült. A boldogult a kir. bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél volt évtizedeken át alkalmazva s évek óta csendes békében töltötte a szorgalmas munkával megérdemel nyugalom napjait. Valami gyomorbaja keletkezett, amitől nem tudott szabadulni s végre i* ez okozta halálát. Temetése ma délután 3 órakor volt általános nagy részvét mellett A család gyászlapja igy hangzik: Wernóczy Victor fia, Wernóczy Vic- torné menye, Pfeilmayer Gábor veje. Kozma Jánosné Wernóczy Juliánná testvére, Wernóczy Géza, Irénke, Pfeilmayer Gáborka és Géza unokái, özv. Kemper Emilné sógornője és gyermekei, valamint az összes rokonok nevében és a pótolhatatlan veszteség nagy fájdalmával tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó apa, szeretett
