Nagybánya és Vidéke, 1915 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1915-09-05 / 36. szám
I / Nagybánya, 1915. Szeptember 5. — 36. szám. XL1. évfolyam.- 1 N ki f TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE is/iEGcmii/ENiK: íníiinj ideist vasárnap Egész évre Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ TÁLTOS. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Feisőbányai-utca SO. szám alatt. = TELEFON SZÁM NAGYBÁNYA 18: = íOS Egy szén megvalósítása került napirendre a magánbányák tulajdonosai körében. Egy oly gondola: melynek horderejét még ma nem is mérlegelhetjük. Az aranyos bányászok, kik nem csak aranyat termelnek, hanem ezüstöt, ólmot, rezet, antimont és még a jő Isten a megmondhatója, hogy miféle üdvös terméket mosnak, olvasztanak, vagy pláne füstölnek ki a föld méhében termett kövekből egy igazin arany foglalatba illő eszmével állanak elibénk s azt úgy a saját, mint robotoló munkásaik érdekében megvalósítani szándékoznak. Bányaváros vagyunk, sőt a vidék is a szó szoros értelmében bányavidék s mint ilyen, a bányászkodás a fő kereseti forrása ennek a kincsekben, ha nem is dúsgazdag, de még mindig gazdag vidéknek. így tehát, kötelessége úgy a kincstárnak, mely e vidéken több bányát müvei, mint a magánbánya tulajdonosoknak, hogy alkalmazottjaiknak lehetőleg nem csak a napi kenyeréről gondoskodjanak, de arról is, hogy betegség és aggkor esetén ne lásson szükséget, nyomort az, ki életét a bánya dohos levegőjében töltötte el. E célból a kincstári bányáknak társládájuk van, de van még társládája Pokol . oányatulajdonosnak, a »Herzsa« bá- ^ak, mely jelenleg Adámcsik Gyula nők igazgatása alatt áll, azután van •ládája az úgynevezett »Franczia«-bá- nak, mely Paquel Fülöp mérnök igazítása alatt áll. Ennél a három bányánál tehát van gondoskodás a bányamunkásokról ha azok betegek, de arról is van gondoskodás, hogyha munkaképtelenné válnak, mert nyugdijat kapnak. Van még ezeken a bányákon kívül igen tekintélyesszámu munkást foglalkoztató bányatársaság is Nagybányán, ahol a munkásokról betegség és baleset alkalmával a munkásbiztositó gondoskodik. De hol van az aggkori ellátás, hol a nyugdíj? Hát biz az sehol sincs, lóg a levegőben s ennek tulajdonítható, hogy a bányásznép egyrésze vándornép. Ma egyik, holnap a másik társaságnál foglalkozik, ahol jobb fizetést, avagy könnyebb munkát talál, mig ellenben, ha nyugdíjjogosultsággal bírnának a bányászok áll? -dó munkások lennének bármelyik társaságnál és nem keresnék megélhetésüket itt, ott, amott. Ha a társládával biró magánbányák a társládával nem biró, bányatársaságokkal egy társaságba állanak és amint tervezik, egy szövetséget alkotnak, oly sok szép humánus intézményt teremthetnek, mely büszkeségük lehet mindenha. Hiszen a fentebb elsorolt társládával biró három bányának társláda-pénztára meghaladja az 50.000 koronát s ha a Nagybánya-kerületi bányaegylet a szövetség eszméjének szintén meg lesz nyerve (megjegyezzük, hogy e bányaegyletnek is van körülbelül 50.000 koronája) igy tehát az alakulandó bányászszövetség már megalakulásakor is igen tekintélyes vagyonnal rendelkeznék és azonnal az alkotás terére is léphetne a szövetség ezzel a summával. Tömöriteni kell tehát az erőket, mert igy a biztos fejlődés utján járhatunk. Szétforgácsolt erők, kicsi erők és nagyobb, állandó, esetleg örök életű alkotásokra nem képesek. A haladó, rohanva futó kor teltekre serkent, alkotásokra sarkal, de hogy a leltek mezején munkálkodni lehessen a szétforgécsolt erők egyesítésére van szüksége a nagybánya és vidéke bányászainak. Bányászok! tömörüljetek és alkossatok ! o. L. A Rokkant Katonákat Gyámoiitó és Elhelyező Hivatal Szatmárvármegyei Választmánya a rokkant katonák részére, szeptember havában méhészeti tanfolyamot szándékozik nyitni, melyen a rokkant katonák méhészeti oklevelet szerezhetnek. Akik e tanfolyamon résztvesznek, rokkant kórházban teljes ingyenes ellátásban részesülnek. Fölhivatnak a városunkban tartózkodó rokkant katonák, kik e tanfolyamon részt akarnak venni, hogy e szándékukat sürgősen jelentsék be Égly Mihály főjegyzőnél. ÉNEK A NAGY CSIZMÁRÓL. A mi földrészünk nagy csizmáját Tán megnevezni sem kell, Európának régi csodáját Ismeri minden ember, Ismeri régen a világ, Ismeri már a kis diák, Hisz latinul kell megtanulnia: Hogy ez a föld a szép Itália, A csodaszép Itália. Lakói nem vad indiánok, Ók taliánok. Annak is volt egykor hazája, Volt szép virágzó állama, Ha Kolumbus meg nem találja, Talán még ma is állana; De a fehér had bényomult, S a rézbőrü nép elvadult, S erdős vadonban kell bujdosnia. Más a mi nagy csizmánk Itália, A csodaszép Itália. Lakói nem vad indiánok, Ők taliánok. Aki a csizmán végzi dolgát, Azt hívják csizmadiának. Kapós a cikk, vásárra hordják, S jó üzletet csinálnak. A szép derűs Itália. Lakói nem vad indiánok, Ők taliánok. No e nép ezt nem miveli, A munkát ő nem kedveli, Hisz neki nem is kell dolgoznia, Terem narancsot szép Itália, A szép, derűs Itália. Lakói nem vad indiánok, Ők taliánok. Szeret merengni, úgy találja A regg s a naplemente, Őneki régi ideálja A dolce far niente. Munkára kezet se emel, Napestig boldogan hever, Este meg felderíti Thália. Övék a bájos szép Itália, A szép, derűs Itália. Lakói nem vad indiánok, Ők taliánok. Felugrik egyszer a lazaróni, Nagy láng csapott a szivébe, Nem izük már a makaróni, Oly unos lett a béke. Most már — Oh felfordult világ! Ók politikus csizmadiák, S a békepártnak meg kell buknia, Tombol a bájos szép Itália, Pedig sokáig, nem is oly régen Ők jóbarátok voltak. Mivelünk éltek szövetségben, És szépen gyarapodtak. Most hadi lárma kell nekik A szövetséget megszegik. Lovallta angol, muszka, francia. Forrong a bájos szép Itália, A szép, derült Itália. Lakói nem vad indiánok Ők taliánok. Örülnek ők a változatnak, Mulattató a tréfa, Egész vidáman fosztogatnak, És jól esik a préda; De rájuk zudul majd a harc, A pusztulás, a hadi sarc; Halomra hull a müélvek fia . . . S ha rommá lesz a szép Itália, A szép, derűs Itália, Ők lesznek a vad indiánok, A taliánok. ____ Cseugey Gusztáv.
