Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-08 / 6. szám

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 5. szám. (3) 1914 Február 8. mar), dr. Homoia László, Kováts Gyula, Kováts Géza, Kovács Lajos kereskedő, dr. Moldován Ferenc . (Felsőbánya). Nagy Z. Sándor, Németh Béla, Smaregla János, Sólyom Ferenc, dr. Stoll László, Széchenyi Pálné, Szőke Béla, Torday Imre, X Y. 3—3 K, dr. Barna Jenő, lovag Berks Lajos (Nagysomku1), Bocsa Pál, Boda Gyula, Bommersebach Péter, B. S. Déssy Jenő, Égly Janos, Gurszky Jánosné, Gyalai László, Harácsek Károly, Jánky Béla, Kerekes Sándor, Kiss József, Kupás Gyula, Marosán Gyula, Csécsi Nagy István, Negrei Jenő (Szatmár), N N., dr. Papp Dezső, Rád Ruben, Simon és Válent, Szeghy Sándor 2—2 K, György Mihály, Magyar Géza, Sárkány Lajos (Egrespatak) Schuszter Ferenc, Suba Károly, Szilágyi István, Ürmösi Zoltán, Virág Bálintné 1—1 K. Jegyüket megváltották: gr. Degenfeld Sán­dor (Erdőszáda), Kovács Gyuláné, Mórágyi István, Robellyné Thaisz Fanny (Budapest), Stoll Béla, Szabó József főerdőtanácsos, Wienerberger Béla és neje 20 — 20 K, Két család 12 K, Bradofka Frigyes (Felsőbánya), Fülep Imre, Kürthy Mihály, Lakos Imre, Maday Pál, dr. Makray Mihály, dr. Mis- kolczy Sándor, Neubauer Feréncné, Szerencsy Jó­zsef, Szűcs Lajos (Szatmár), Wenk Gyula 10—10 K, özv. Kunay Edéné, dr. Vass Gyula 8—8 K, Csiky Lajos (Debreczen), Nánásy István, Zoltán Ákos 6—6 K, Abaházy József. Barabás Vilmos' és neje, Csordás József, özv. Czihat Jánosné, özv. Horváth Pálné, Jármy István, Kertész Gyula, özv. Kiss Józsefné, Korcsog Mihály, László János (Boldogkeresztur), Mladeiovszky Lajos, Muzsnay Ferenc, dr. Weisz Ignác, dr. Winkler Jenő 5 — 5 K, özv. Bittsánszky Edéné, Boczor János és neje, Csiszár József, özv. Deák Károlyné, özv. Dobi Ervinné. Dobró József, özv Iblauer Jánosné, Jancsovits József, Kádas Juliánná, Martiríy István, Múzsái Károly, dr. Rencz János, Rumpold Gyula, özv. Schusterits Györgyné, Szappanyos Géza, Thurzó Ferenc (Makó) Wiessner Richárdné, Zsembery Ilona 4 — 4 K, Lerch Ignác, özv. Szin- csán Lászlóné, Szőllősi Ferenc 3—3 K, özv. Balogh Gyuláné, Beregszászy Kálmánné, dr. Buday Sándor (Técső), Daubner Ferenc, Dergáts Sándor, özv. Gergely Károlyné (Máramarossziget), Gönczi Károly, Kiss Antal, özv. K. J.-né, Kovács Károly (járásbirósági), özv. Lajos Györgyné, Lajos Ilon, Megyesi György, Molnár Antalné, Syntinis Ray- mund, özv. Smaregla Pálné, Sváb Kálmán, Svedák Antalné, Szilvásy József, özv. Tóth Sámulné, özv. Tóth Sándorné, Tömöri Bálint, Váradi Gyula, Vas Gyula, özv. K. Virág Jánosné, Zalai Edéné 2—2 K. Azonkívül Bay Lajos 150 1. bort adott, 90 korona értékben, Virág István 2 láda ásvány­vizet, 16 korona értékben, X Y. 5 liter bort 6 K értékben: szivar és borárusitásnál felülfizeté­sekből: dr. Nagy Gábor 8 korona 80 fillért, Kondor Adél 5 korona 20 fillért. Mindezekért a szives adományokért, vala­mint azért a valóban nagyszerű áldozatkészségért, amelyet az estély sikerén buzgólkodó hölgyek az asztalok megtérítésében és a vendégek kiszol­gálásában kifejezésre juttatni ezúttal is kegyesek voltak: a presbyterium nevében mély hálával mond köszönetét az Elnökség. Heti krónika. A batyubálról annyit beszéltek egész hé­ten át, hogy már valami újat bajos mondani felőle. A táncoló párok közül, hírlik, 22-en törték föl a lábukat a sok tánctól. És hogy az asztaloknál is jól mulattak a poharazgató ven­dégek, annak bizonysága az én kedves X ba­rátom, aki reggel 7 órakor azért nem tudott hazamenni, mert nem volt képes a kapukulcscsal a zárba beletalálni. Hasztalan próbálgatta, végre is újra visszajött, Egy másik ur télikabát nélkül indult haza a 10 fokos hidegben, nem érezte ő a telet a belső hevüléstől, úgy futott utána a ruhatáros az utcán kétségbeesve: — Nagyságos ur, ne tessék itt hagyni a kabátját, mert már be akarnám zárni a boltot. Nem megvetendő élvezet volt az sem, hogy valakinek a vendégei elvitték a kapu- kulcsát, meg az előszobája kulcsát Felsőbányára, úgy hozta vissza 11 órakor lelkendezve Petru- sánné. De nem volt rá valami nagy szükség, mert a háziak még mindig mulattak Mikor a kannibálok és diakonisszák meg­jelentek úgy reggelfelé a teremben hogy min­den báli hagyatékot összerájmoljanak, akkor javában járta a korhelyleves, ez a feniciai ta­lálmány, mely annyira szükséges mint a pont az i betűn s Karcsi komám éppen azt magya­rázta, hogy ilyen téli hideg időben jobb fűteni sokkal háromszor, mint kétszer, tehát igyunk. Meg hogy azért ment múlt szombaton a mo­ziba, mert a mérnök bűnét adták s ő azt hitte, hogy a Gründbök bűneiről lesz szó. De csaló­dott testületileg. Helyette a szatmáriakat látta, mint nége­reket, az urakat fekete kráglival, a parasztokat fekete gyolcsruhával, mindenki ősz volt, csak a negyvennyolcas honvédek voltak szigorúan olasz-feketék. De megérdemlik a szatmáriak, hogy igy kipellengérezték őket nálunk, mert egy szál katonatisztet sem vezényeltek ki a batyubálba. Tehát igyunk. Pali barátom meg azt bizonyítgatta, hogy én anyagi kárt okoztam neki s beperelt a bi róságnál, mivel kiírtam az előléptetését s tö­mérdek gratulációt kapott. Lám, milyen jó, hogy a színészek hama rább nem jöttek, milyen jól mulathattunk és minő szerencse, hogy a kath. bál is megtörtén­hetik még a színi évad előtt. Hiába, a való élet a színházteremben mindig kedvesebb szokott lenni, mint a színi előadás. Kihúztuk szerdáig a mulatságok, pót teá­zásokkal és repete uzsonnaestélyekkel. Szerdán meg egy nagy farsangi felvonulás hozta izga­lomba az utcát. Rengeteg szekéren vonultak sötét tekintetű emberek, kelet felé fordított arccal. Mi lehet ez? Kiderült, hogy abrudbányai munkások mennek Firizára fát vágni. Mily különös s pár nap előtt m#g egyik itteni ügyvéd előcsarno­kában nem lehetett mozogni, annyi ember csoportosult össze, hogy aláírja a rendelést, miszerint Lengyelbe viszik az ittenieket szintén fát vágni. így meg az A mi embereinket elviszik, s ide másokat hoznak és mindenki azt hiszi, hogy ő boldog már most idegen országban. Mi azonban hívek maradunk csendes ta­nyánkhoz s nem megyünk Szatmárra bálozni a vasutasokhoz szombaton, hanem itt leszünk a második batyubálon, amelynek még nagyobb sikert kiván a krónikás. Eljegyzés. Bugesch Zoltán február hó 1-én jegyezte el helyben Rákóczi Irénkét, Rákóczi István leányát. Házasság. Kolozsvári Kiss Ferenc halasi földbirtokos febr. 9-én tartja esküvőjét Kunha­lason Pázsit Irénkével, dr. Wagner Józsefné nővérével. Városi közgyűlést nem lehet tartani. Érde­kes akadálya van ennek. Azok, akik értékkép­viselői megbízottakat jelentenek be, e bejelen­téseiket megtették. Az alispánnak most le kel­lene küldeni a megbízottak névsorát és azt, hogy kik nem jelentettek be ilyeneket, mert ezek helyére értékképviselői póttagok lesznek behivandók. Az alispán értesítése azonban mind­eddig nem érkezett meg s ha nem jön még egy pár hétig, akkor a képviseletnek téli szün­ideje lesz az egész farsangon Gyászhir. Wagner Józsefné főorvosnét gyász érte, unokatestvére Babó Vilma, eg^* viruló fiatal asszony halt meg hirtelen a fővárosi kli­nikán. Január hó 31-én temették. A temetésen Wagner doktorék is ott voltak. Iskolalátogatás. Dr. Adler-Rácz József min tanácsos, gazd. háziipari megbízott a földmive- lésügyi miniszter részéről dr. Csiszár Károly min fogalmazó kíséretében a napokban hiva­talosan megtekintette a helybeli gazd. népisko­lában folyó szalmafonó háziipari tanfolyam mun­Ballag lassan, úgy észrevétlen; Nincs más célja, csak hogy folyjon. Azt hiszed sors, hogy az én életem Egy fa a nagy rengetegben. Melynek nincsen más életcélja, Mint: felnőjön faválasztéknak A többivel egyvelegben. Azt hiszed sors, hogy az én életem Olyan, mint a barom-élet, Amely végig igában telik, Bár szénát kap, de ütik-verik, Amig el nem pusztul végleg. Csalódd sors, hogyha ezt gondolod, Mert egy sem az én életem. Még olyan se, mint más emberé, Ki dolgozik, csak azért, mert él . . . Enyém: futó zápor leszen. Orkán lesz majd az én életutam, Mely végigfut a lelkeken, Piszkot, szennyet magával viszen, Amit lát az emberiségen": S itt . . . megszűnik, vége leszen. Csak azt látja majd az emberiség, Hogy meteor van az égen, Gyorsan lefut egy sötét éjjel, Egybevegyül a föld testével. Lái’d sors, ez a célom nékem. Ha már tudod, mi az életcélom, Ne tedd rám az életigát. Legyen szabad kezdettől fogva Életemnek rövidke útja. Szelje lelkem (a) végtelent át. A szivbeli igaz vágyak. A szivbeli igaz vágyak Épp úgy járnak, Mint tavaszi szellő: lágyan, lopva, titkon, Vagy miként az árnyék, mely kisér nyomunkon, Az igazi szív érzelem : A szerelem Úgy jelenik meg, mint tavasszal a lepke : Hirtelen csak látjuk, előttünk repkedve. Az igazi szív virága Olyan fácska, Mely bimbót hajt és nyit egész életen át, Tavaszi virágként nem öli meg magát. Az igazi szív érzelem Ha megjelen, Nem hagyja el helyét, mint gólya vagy fecske, Mely ősszel délre megy más helyet keresve. Az igazi szív érzelem Nap az egen, Mely ha akadályra, felhőre nem talál, Folyton folyvást küldi meleg fénysugarát. Évszakok. Mikor a gyermekség gyönyörű tavasza Megjelenik az életünkben, Csevegni kezd az erdő kis patakja. Tarka virág lesz a réteken, Csalogány, pacsirta szól, pillangó repked: Mily szép álmokkal telt gyönyörű élet ez. Lassan elhallgat fülemile, pacsirta, Elnyilnak mind a szép virágok. Forrón süt alá az élet tüzes napja, Férfit érlel az ifjúságból. Gyermekálmainknak patakja kiszárad, Virágot kaszálják szénakalangyának. Jön az ősz; megérik a gondterhes férfi, Báncok gyűlnek homlokára. Küzd, fárad, gyűjt, hogy majd jól töltse a telit, Mert már nem elég gyűjteni mára. KOLOZSVÁRI Túlvállalja fehérnemüek mosását és vasalását, női és Csomagolás és c szállítás KRISTÁLY férfi ruhanemüek vegyileg tisztítását és festését. gfözmosógyár Kapnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. üllullcill __________________-J cl

Next

/
Oldalképek
Tartalom