Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 11. szám

(4) 11. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1914. Március 15. A márc. 19-iki vármegyei közgyűlésen a hivatalos meghívó szerint nemcsak az árvaszéki elnöki és ügyészi állásokat, de az esetleg meg­üresedő állásokat is befogják tölteni. Az érdek­lődés igen nagy. Várhold Jakab volt kapniki kereskedő, ki évek óta Nagybányán élt, mint magánzó, e hó 10-én 82 éves korában meghalt rövid szen­vedés után. Szerdán d. u. temették r. k. szer­tartás szerint. Nyugodjék békében! A szatmári ref. egyházmegye f. év április 1., 3. napjain tartja Szatmáron tavaszi köz­gyűlését. Szalmafonó háziipari tanfolyam. A helybeli gazdasági népiskola szalmafonó háziipari tan­folyamára 10 felnőtt növendéket veszünk fel, kiknek tanítása e hó 18-ikától kezdődőleg jú­nius hó végéig tart. A tanfolyam látogatása ingyenes. Jelentkezni a gazdasági népiskolában hétköznap délelőttökön lehet. Az iskola igaz­gatósága. Az iparos ifjak önképzőköre által március 15-ére tervezett társasvacsora közbejött akadá­lyok miatt f. hó 22 én, vagyis a jövő vasárnap este 8 órakor lesz megtartva. • A templomokban holnap márc. 15 én d. e. 10 órakor lesznek az istentiszteletek. Nagy Sándor, utolsó 48-as honvéd köz­vitézünk március 15-re sokkal jobban érzi ma­gát. Fel-felül az ágyban és olvasgat is. Lapunk szerkesztője a takarékpénztárban kezelt letétből 10 koronát adott át kezéhez a nagy nap alkal­mából. A ma esti bankettről pedig vacsorát küldtek a vitéz öregnek, akinek ünnepi olvas­mányul »Ike« »Apróságok nagy időkből« cimü művét ajándékozta március 15-re. A főgimnáziumi »Petőfi« önképzőkör márc. 15-iki diszgy ülésének műsora: 1. Hymnus. Énekli a közönség. 2 Megnyit) beszéd. Mondja Krizsán Sándor VIII. o. titkár. 3. Kreutzer: Részlet az »Éjszakai szállás Granadában« cimü operából. Énekli az ifjúsági vegyeskar. 4. 'Talpra magyar /« Szavalja Bánhidi Géza, VII. o. t 5. Oláh Károly: Fohász. Énekli az ifjú­sági vegyeskar. 6 »A mai ünnep jelentősége«.. Beszéd. Tartja Búzási Albert, VIII. o. t 7. Kuruedalok: Jaj, régi szép magyar nép . . . ; Most jöttem Erdélyből . . .; Baritonsoló, zon- gorakisérettel énekli Olsavszky István, VIII. o t. 8. Tóth Kálmán; »ElőreI« Szavalja Syn- tinis Béla, VIII. o. t. 9. Szózat. Énekli a kö­zönség. Az ünnepély d. e. 11 órakor kezdődik. Brutalitás. Varga Illés 54 éves nagybányai ember azt állítja, hogy őt a csendőrök a város­házán megverték, gúzsba kötötték. Az inqui- zició nem a mi századunkba való. Szigorú vizs­gálatot kérünk ez ügyben s ha valaki visszaélt volna hatalmával, az bűnhődjék. Ha pedig nem igaz a Varga állítása, akkor ne terjesszenek ilyen rágalmakat a csendőrségről. A polgári leányiskola márc. 15 én d. e. 11 órakor tartja a hazafias ünnepséget a torna­teremben. Hamis pénzek. A »Szamos«-nak egy 13-iki hosszabb cikke szerint Nagybányán hamis 5 és 2 koronásokat készítenek ólomból. Ezekből egy láda került Budapestre s a nyomozás ez alapon megindult városunkban és a környéken. Figyel­meztetjük a közönséget, hogy az ezüstpénzt előbb pengesse meg és csak azután fogadja el. A vizsgálat jó nyomon van Az áll. elemi iskolákban a felsőbányai- utcabeli épületben d. e. 8 órakor, a veres- viziben ugyanakkor, a Kossuth-utcaiban holnap vasárnap d. u. 2 órakor lesz az ünnepség, ahol a Szabadság ünnepe és a Hazaáruló cimü szini- müveket adják elő a gyermekek. Belépő-dij felnőtteknek 40 fillér, gyermekeknek 20 fillér. A jövedelem a kirándulás alapját illeti. Felvétel az iglói állami tanitóképzőbe. Az intézet I. osztályába 40—45 növendék vétetik fel, részint ben-, részint künnlakóul. A jó bi­zonyítvánnyal folyamodó tanulók mind ellátási kedvezményben, vagy pénzbeli ösztöndíjban részesülnek. Folyamodhatnak oly éptestü, egész­séges növendékek, akik a középiskola, vagy polgári iskola 4 osztályát elvégezték. A kér­vények a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úrhoz cimzendők és az intézet igaz­gatóságánál kellően felszerelve, május hó vé­géig benyújtandók. A részletes pályázati hir­detés a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlönyében, a Néptanítók Lapjában meggyőződhetik mindenki, ha Fabriczky Lipóifőzelék-conserv különlegességi gyárának pedánsán tisztán kezelt és ízletesen készült uborkáját, papriká­ját, savanyu káposztáját és befőtt para­dicsomát, valamint gyümölcs-izét meg­kóstolja. Ne mulasszon el senki egy----------próbarendelést tenni. . Cz im : Fabriczky Herman Budapest, VI., Csata-ut 25—27. Telefon internrbán 77-27. ::: Árjegyzék ingyen! Helyi képviselőket akceptál. V: rJ és a Szepesi Lapokban közzététetett és meg­keresésre mindenki megkapja az intézet igaz­gatóságánál. Igló, 1914. március 10-én. Az igaz gatóság. Egy szemüveg e héten ott maradt a színház egyik páholyában. Igazolt tulajdonosa átveheti Gönczy Károly városi hajdútól. Vakmerő lopás történt e hó 12 én fényes nappal, délben 12 óra tájban, Gitta Jusztin ke­reskedő Felsőbányai-utcai üzletében. A tulajdo­nos az üzlet belső helyiségében a raktárban volt elfoglalva s igy a boltban senki sem tar­tózkodott. Ezt meglátta egy 35—40 év körüli ember, belopózott s a pénzes fiókba belemar­kolt. Már el is menekült volna zsákmányával, ha a fiók csapdosásra ki nem rohan az üzlet tulajdonosa. A tolvaj futásnak eredt, azonban ez nehezen ment neki, mivel fél lábára bicegett, úgy hogy a károsult kereskedő utói is érte a szomszéd háza előtt. Természetesen nyakoncsipte s a csendőrség megérkeztéig pártfogásba is vette a megijedt kellemetlen látogatót. A csendőrök megmotozták s 3 korona néhány fillért találtak nála, mit bevallása szerint a fiókból vett ki. Beszállították a kir. járásbíróság fogházába. Nedves lábakat az esős időszakban nem lehet elkerülni. Ha azután a lábak hideg na­pokon órákig nedvesek maradnak s beáll egy nátha vagy hurut, mely nem ritkán komoly tüdőbajra vezet. Ezt gátolja meg legjobban a »Sirolin Roche,« mely kellemes izü és minden gyógyszertárban kapható. Egészségügy. A városházán a következő ragályos betegeket jelentették: márc. 7. Man- del Margit 5 éves, Kossuth-u. vörheny; márc. 4. Veres M. 9 éves, Rákóczi-tér vörheny; márc. 12. Szentpétery Margit 472 éves, Hunyadi-u. kanyaró. A szatmárnémeti református főgimnázium ifjúsága március 21-ikén a tanulmányi kirán­dulás alapjának javára az Iparos Otthon disz termében műsorral egybekötött táncmulatságot rendez. Belépő-dij: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. —Felülfizetéseket a jóté­konycél érdekében köszönettel fogad és nyug­táz a rendezőség. Kezdete este 8 órakor. A máramarosi áll. tanítóképző-intézet első osztályába a jövő tanévben 40—45 tanuló ve­hető fel a polgári iskolák vagy középiskolák IV. osztályáról szóló bizonyítvány alapján. Jó előmenetelü tanulók az intézet internátusában egészen ingyenes vagy féldijas kedvezményre számíthatnak. A folyamodványok május hó folyamán adandók be. Érdeklődőknek részletes felvilágosítást szívesen nyújt az igazgatóság. A sok esőzés következtében a patakok erősen megduzzadtak s itt-ott a gátakban és hidakban kárt is tettek. A Zazar már tegnap­Elkomolyodva hallgat a nö , . . — Akarod-é tengerem gyöngyét, országaim aranyát, kelet minden selymét ? Akarsz-é gyé­mántot, gyémántnál tündöklőbb éket nyakadra ? akarsz-é rubintot rózsás kis füledbe ? Mindenem, amim van tied s mindent, amit kívánsz, meg- szerzek számodra . . . Csendesen szól a nö: — Igen, gyöngyöket szeretnék . . . — Meglesz -— felel örömmel a férfi. — Cyöngyöket, — folytatja az asszony — igaz gyöngyöket, fájdalmas anyák, élő férjek özvegyeinek, apró gyermekeknek könyét akarom letörölni; ezek a rósz álomként eltűnt köny- cseppek lesznek legdrágább gyöngyeim. Igen, gyémántot akarok, gyémántnál drágábbat, mosolyt helyökbe s rubintnál égőbbet, fényesebbet, sze- retetet szivökbe. Te tudod császárom, mi a kí­vánságom i A férfi fölegyenesedett, komoran végig si­mította sápadó homlokát s rekedten szólt: — Megint a lázadókból bocsássák szabadon? — Te tudod uram, ma is az az óhajom — szólott szelíden a nő — mi a másik két böl­csőnél volt . . . Az ifjú végigment a szobán, itt-ott öntudat­lanul megfogott valami tárgyat, odébb tette, szemei között két mély redő látszott. Halk nesz hallatszott, fölsirt, vagy talán fölnevetett a gyermek f A férfi gyorsan visszatért hozzá, a redő eltűnt arcáról s boldog mosoly jött telt, piros ajakára, amint a jövő reményét nézte szeme, szive, lelke. — Hány apa nem hajolhat gyermeke böl­csőjére és hány anya nem látja ura mosolyát — szólt halkan a nő . . . Az ifjú megfogta felesége kicsi kezét: — Jó . . . úgy lesz . . . Sokat? — Mind! felelte az asszony. Csend lett a halványkék szobában, két ajak összeforrásának titkos, boldogságos csendje. * Künn az utcákon hullámzott a nép, vártak valamire . . . Egyszerre megdördült az ágyú, valahol a hegyen . . . Mindenki figyelt. S szólt a vasszörnyeteg egyre, sokáig, folyton. Az emberek számoltak: egy . . . kettő . . . három . . . Mikor a tizenegyen túl volt, feldobták ka- lapjokat örömükben. S megnem állott az ágyuszó százegyig. Laxemburgban trónörökös született 1858 augusz­tus 27-én. * N. városában a nemes ur az ambituson pipázott és nézte, mint itatta Andris a csikókat. Göndör, fekete haja már őszbecsavarodott, de délceg testtartása, vas akarata a régi. Elgondolkozva szívta a török megyfaszárat és észre sem vette a nagykapun befordult csoda­szép, barna, karcsú ifjú hölgyet, csak mikor az átölelte őt, akkor rezzent föl. — Te vagy az Iza ? szólt nyájason — már haza jöttél? — Igen atyuska, félbehagytam sétámat, mert örömhírt hozok neked. — No mi az? szólt az öreg ur és meg nyomkodta pipáját, mert rosszul égett. — Képzeld, hazajött Dombay bácsi 1 szólt leánya. , — Dombay!? Kufsteinből!? Nyolc év után . ? Nem lehet az, életfogytig volt elitélve. — De igen — erősködött Iza — Gyurika mondta, találkoztam vele. — S mit mondott a gyerek — érdeklődött a nemes ur — hogy szabadult ki apja ? Izácska pajzánul nevetett: ■— Bohó gyermek, azt mondja, egy kicsi fiú hozta haza . . . — Kis fiú? álmélkodott a nemes ur, majd nevetve folytatta szeretném tudni, hogy hívják azt a kis fiút, aki egy olyan nagy erős embert haza birt hozni ? Izácska hozzá hajolt s valamit súgott apjának... Egymásra néztek . . . s eltűnődve dörmögte az öreg ur : Derék asszony . . . hm . . . hm . . . derék asszony . . . áldja meg a magyarok Istene. * A magyar földön, az országutakon — hol gyalog, hol rozoga szekeren — siettek haza tűz­helyeikhez megviselt, kopott alakok, meglett és öreg férfiak egykori hősök, most megtört bús- emberek. Az a kicsi fiú vitte őket haza, aki csip­kés vánkoskáin fekszik messze, a laxemburgi kas­télyban aki gőgicsélve nevet boldog szüleire, a magyar trónörökös. Erzsébetnek, a mi nagy­asszonyunknak a fia, Ike.

Next

/
Oldalképek
Tartalom