Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-08 / 45. szám

(2) 45. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1S14. Novembers 1914. aug. 1-ső élőit kiállított váitón vagy ke­reskedelmi okiraton stb. alapulnak, két hónapi halasztást engedélyez. Ezt kiegészítette a szept. 10-én kiadott 6796. sz. rendelet, melynek főrendelkezése, hogy az aug. 1. előtt kötött kétoldalú szerződés alapján pénztartozással terhelt fél a nem pénzbeli szol­gáltatásra kötelezett féltől a moratorium alatt csak úgy követelhet teljesítést, ha sajat tartozá­sát már teljesítette, vagy a nem pénzbeli szol­gáltatással egyidőben teljesíti, vagy pedig lemond arról, hogy saját tartozására nézve moratóriumot vegyen igénybe. A harmadik moratorium okt. 1-én jelent meg, újabb 2 hónapos tartamú, összefoglalja az előző moratorium-rendeletek anyagát, lényegesebb újításai, hogy kamatot a moratorium alatt is kell fizetni, tőketörlesztést az u. n. szellemi munkateljesítmények után járó költségekből és dijakból (25%), fizetni kell továbbá az aug. 1. előtti szállított áruk és ingók vé-elárát és az aug. 1 előtt végzett ipari munkateljesítmények lejárt ellenértékét okt. 15-től s a későbbieket havi 10%-os részletekben. A pénzintézeti beté­tek kifizetése további felszabadítás alá kerül, folyószámláról a moratorium alá nem eső annu­itások és biztosítási dijak, az üzemfolylatáshoz szükségelt anyagok és áruk, beszerzések fizeten­dők. Kétoldalú szerződéseknél vevő a teljesítést csak úgy követelheti, ha ily természetű hátralék- tartozásait kiegyenlíti. Bírói ítéletek, melyek valakit a moratoriumos jogoktól megfosztanának, semmisek. A moratorium-rendeletek módosításai most már oly szövevényes anyagot képeznek, hogy célszerűnek látszik az érvényben álló rendelke­zéseket összesítve népszerű nyelvre lefordítani . Egyik kereskedelmi szaklapunk a következő helyes összesítésbe foglalja a koreskedőket és gyárosokat érdeklő részt. A kereskedő és iparos fizetni tartozik: la­kásának, üzlethelyiségének, avagy műhelyének és egyéb bérelt üzleti helyiségeknek lakbérét. Sze­mélyzetének és alkalmazottainak járandóságát. Vízvezetéki és világítási müvek használatáért járó dijakat, Ha ingatlanai vannak, úgy az ezekre betáblázott jelzálogkölcsönök kamatait és lejárt tőkerészletét, kivéve, ha ingatlana nincs bérbe­adva, mely esetben a nem zálogleveles kölcsönök tőkelörlcszlését nem kell megfizetni. Fizetnie kell továbbá a tüzbiztositási dijakat, valamint a hadi szolgálatban való elhalálozás esetére kötött biztosítás diját, egyéb életbiztosítási dijat csak abban az arányban, az általa fizetendő dijösz- szeghez, amelyben az 500 korona áll a biztosítási összegéhez. Tartozik továbbá fizetni az ügyvéd­nek és az orvosnak, valamint építésznek, mér­nöknek az augusztus elsejéig teljesített munká­latok költségeinek és munkadijainak 25%-át Ugyanannyi jár az ügynöknek is megkeresett jutalékkövetelésére. Az átvett árukért és a ré­szére teljesített ipari munkálatokért tartozó ösz- szegeknek minden hóban 10% át kell fizetni. Fizetni kell továbbá a váltóadósság lejárt kama­tait, valamint minden egyéb pénztartozás után a kikötött kamatokat. Követelheti a kereskedő és az iparos: ve­vőitől az augusztus elsejéig szállított áru és munka árának havonta 10% át. Bankjától, vagy takarékpénztárától a takarékbetétkönyv után havonta 200 K-t, akként, hogy az augusztus el­seje óta kifizetett összeg már e követelhető ösz- szegbe beszámitfatik. Folyószámla betétéből a a kereskedő vagy iparos korlátlanul követelhet kifizetést, ha igazolja, hogy az összegre alkal­mazottai fizetésének, vagy munkabérének, avagy az üzleti helyiség bérének kifizetésére a fizetendő kamatok kiegyenlítésére, áru, vagy anyagbeszer­zés végett, avagy végül az ügyvédi és egyéb fel­sorolt honoráriumok fizetendő 25%-ának, vala­mint árutariozásai előirt 10%-ának megfizetésére szükséges. Követelheti tűzkár esetén a biztosiló­tól teljes kárának megtérítését. A szállítási szer­ződések esetén követelheti, mint vevő az eladótól készfizetés mellett történt vételnél a készpénz ellenében az áru szállítását feltétlenül, hitelre történt vételnél követelheti az áru szállítását az eredetileg megállapitutt fizetési módozatok mellett akként hogy kijelenti, hogy fizetés napján a moratóriumot nem fogja igénybe venni. Ha azon­ban egy régebbi szállítási ügyletből kifolyólag ugyanannál az eladónál régebbi tartozása van, úgy csak akkor követelheti az újabb szállítást hitelbe, ha kifizeti a régebbi tartozást. Viszont a kereskedő szállítási szerződését, mint eladó tar­tozik teljesíteni, ha a vevő kijelenti, hogy a vételár tekintetében a moratóriumot nem fogja igénybe venni. Ha azonban az eladó dacára annak szállítani akar, hogy a vevő a mora­tóriumot igénybe veszi, úgy a vevő köteles az árut átvenni. Nem köteles a kereskedő és iparos fizetni: Lejárt váltótartozásnak tőkéjét. Régebbi pénz- tartozásai közül azokat, amelyek nem esnek fen­tebb felsorolt kivételek alá. Általában véve megjegyzendő, hogy a mo­ratorium csak azokra a kötelezettségekekre áll fenn, amelyek 1914. augusztus 1. előtt jöttek létre. Minden azóta létre jött tartozás és köte­lezettség a megállapodás szerint teljesítendő, azon a moratorium egyáltalában nem változtat. Az uj moratorium által engedett halasztás a le­járattól számított két hónap Az október 15-ike előtt lejáró tartozások, még pedig úgy a tőke­részlet, mint a kamatok tekintetében október 15-én esedékesek. Akinek tehát lejárt váltója van, amely után kamatot kell fizetni, az csak október 15 én köteles a kamatot fizetni, még az esetben is, ha a kamat előbb járt volna le. Ugyanez áll az egyéb tartozások tekintetében is. A moratorium anyagának folytonos válto­zása a pénzügyi élet vergődéseit és kiszabaduláti törekvéseit fejezi ki a rendellenes megbénultság kényszerállapotából. Az anyagváltozásokhoz az impulzust az előző moratóriumok alatt nyilvánvalóvá lett fo­nákságok és panaszok adták meg. Ez összegyűj­tött panaszokat és megkereséseket a kamara a fővárosi érdekképviseletek közös munkabizott­ságának tárgyalásain igyekezett tisztázni. A moratóriumra nézve a kamara egyéb­ként mindenkor azt a tanítást, képviselte és hir­dette, hogy az a száz sebböi vérző gazdasági életnek csak pillanatnyi orvossága, mint a mor­fium, mellyel ha visszaélnek, méreggé válik. A mora'oriumot más ne vegye igénybe, csak akit a hadi szolgálat, vagy annak következménye arra kényszerit, mert a halasztási kedvezmény­nek általánosuló igénybevétele mind több és több ponton akasztja fenn a gazdasági élet vér­keringését. A kereskedő ma mindent készpénzért kap, ő pedig sem lejárt követeléseihez nem tud hoz­zájutni, sem uj hitelt nem tud szerezni. Ez nagy veszély a kereskedelemre s elhá­rítása ismételten képezte tanácskozásaink tár­gyát. Megoldásához oly módon véltünk közelebb jutni, hogy az uj moraforiumrendelet anyagába felvételét kérelmeztek egy uj papírtípusnak (szükségválfó, vagy elismerő okirat), melyet az adós hitelezője felhívására köteles vo!na adni s melyet az leszámilolás utján pénzzé tehet. Kí­vántuk továbbá bevételét oly rendelkezésnek, mely a hitelező követelését a moratorium lejária előtt is biztosíthassa. Szorgalmaztuk a hadi kölcsönpénztárak és városi segélyző pénztárak országszerte való szer­vezését s ez utóbbiak szervezeti mintáit, leg­közelebb szétküldjük. Szántó Győző indítványt tett, hogy az el- szászi kamara példájára adjon ki körlevelet a debrrczeni kamara is s hasson igy morálisán az az adósokra és hitelezőkre. A közgyűlés az intézkedéshez helyeslőiig hozzájárult s Szántó Győző indítványát is elfogadta. i Mertmárhogy az angiiusok félnek a luftbalonnytul oszt’ a muszkákat is kikergettük taliánországba ! A határ meg csendes, most már semmi nevezetes sem történik I A kis szobában mintha oszladozni kezdene a sötétség 1 . . . — Istenem! — szakadt ki a leány leikéből a megkönnyebbülés sóhajtása — hiszen akkor a Lacinak sem esett baja, a mi Lacinknak, mert hogy ő is a határon van és az újság is Írja, hogy semmi baj sem történt! — Látod — kezdi korholni reszkető hangon az anyja — csak sírsz egész nap a bátyád után, pedig semmi baja nincs, talán már haza is jön disznóölésre! Ugye Istók? Istók bá’ pedig nem kíván a tárgyban nyi­latkozni. Csak hümmög, miközben azon mester­kedik, hogy a szemébe férkőző gyanús nedves­séget, valamelyes praktikával eltüntesse! — Hát nem ? — hallatszik az asszony ijjedt aggódó hangja. Rámered az emberre Istók bá’ borostás ábrázatán pedig végigpatakzik a könny. Az asszony eszelős tekintettel nézi . . . — Mi van a levélben? — jajdul fel lázas rettegéssel a leány s erőtlen gyenge karja a kétségbeesés erejével rázza az öreg embert. Istók bá’ belátva a dolgok mibenlétét, már nem is ipar­kodik visszatartani a könnyeit. — Nem Laci irt, hanem a Pisla, a Somogyi Pista, a harangozó fia, azt irja, hogy Laci az uzsoki szorosban ma öt napja . . . hősi . . . Nem tudja kimondani az utolsó szót. A másik kettő dermedten mered maga elé. Látszik arcukon, hogy az ólombetűk s az írott szó, a reménység és az őrjítő valóság vívja egy percre iszonyú küzdelmét! A leány egyszerre felugrik, fehér ökle reszketve csapódik az ablak párás üvegére. Az üvegszilánkok zúgva vágódnak bele az éjszakába. A leáuy megtántorodik. Lehull az ablak elé s pihegó, fulladó melle! szívja az éjszaka beözönlő párás nedves levegőjét. Az asztal mellett könytelen szemekkel ül az anya. A beáramló hideg lassan magához téríti s dermedt teste zuhanva hull a falon függő vásári Krisztus kép elé . . . Istók bá’ vigasztalni szeretné őket, de tor­kán akad a szó. — Hát én megyek — akarja mondani, de azután meggondolja a dolgot s gubáját megiga­zítva lassan kifordul az ajtón. Egyedül maradnak. S most kitör lelkűkből az elfojtott zokogás. Siratják azt a kis rombadölt világot, az életüket, melyről a háború nagy tragé­diájában még csak említés sem történik. A jövő kísértő, rebbenő réme odaviszi őket a festett Krisztus kép elé s egymást átölelve könyörgő, nedves tekintetük mélyen belekapcsolódik az Istenember szomorú elborult szemébe! . . . A hideg, ködös éjszakából zúgva süvít be a tört ablakon a havasi szél, hangja szomorú, fájó, mint egy pusztuló emberiélek utolsó, hörgő só­hajtása . . . * — A határon nem történt semmi! ? . . . Sötét, földalatti gépházában igazságról ál­modik a rotációs . . . A B1KSZÁDI ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatású hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu -------------------uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat.-------------------­Ár j egyzóket kívánatra küld a MIM HÍM ilii. V w ■■ Kapható mindenhol. ■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom