Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-11 / 41. szám
(2) 41. szám. 1914. Október 11. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE den ügy teljesen rendben lesz és nem tehetnek szemrehányást távollevő véreink, hogy mi idehaza henyéltünk, mig ők fáradtak érettünk Dolgozzunk tehát magunkért és a távollevő szeretteinkért, ez becsületbeli kötelessége mindendinek, ki itthon maradt, mert a visszatérőket egy elhanyagolt, züllésnek, pusztulásnak indult otthon látása talán kétségbe ejtené. Dolgozzunk! dy. Polgári őrség Nagybányán. A polgári őrség megalakítása tárgyában kiadott rendőrkapitányi hirdetményt midőn közzé- tesszük, örömmel jelezzük, hogy már eddig polgári őrökül többen, mint százan jelentkeztek. Nagybánya sz klr. r. t város rendSrkapItányi hivatalától. 3791-1914. kp. sz. HIRDETMÉNY. A közrendnek és a közbiztonságnak, de különösen az esetleg itt is fellépő kolerajárvány fokozottabb és állandó elleuőrizhetése végett illetékes helyen a polgári őrség szervezését kértem. Addig is, amig az erre vonatkozó javaslat a m. kir. Belügyminiszter úrtól megerősítést nyer, a Nagybánya városi polgári őrség szervezését utólagos jóváhagyás reményében ezennel megkezdem. Ennek előrebocsátása mellett felkérem a város közönségét, hogy közismert hazafias érzelmétől vezéreltetve, úgy magánérdekből, mint ezen város iránti vonzalomból is a létesítendő polgári őrség tagjai közé minél számosabban beállani szíveskedjenek. Az erre vonatkozó jelentkezések f. évi október 7-től mindennap délelőtt 10-től 12 óráig történhetnek itt, a rendőrkapitányság hivatalos helyiségében, ahol a jelentkezők jogaik és kötelességeik tekintetében megfelelő kiértesítésben részesülnek. Ezúttal csak általánosságban kívánom hangsúlyozni, hogy a szervezendő »Nagybánya városi polgári őrség* tagja csak fedhetetlen jellemű, 18-ik életévét betöltött józan és erkölcsös életű, testileg és szellemileg egészséges magyar állampolgár férfi lehet. — A katonai szolgálatra alkalazt mondta, ha félünk, hát utazzuuk el a fővárosba. Azzal a vonattal, amelylyel én jöttem, több törvényszéki biró is utazott. Ma délelőtt érkeztek Budapestre a nagybányai menekültek egy csoportja is, akik nem igen tudják megmondani, miért menekülnek, ellenségnek még hire sincs, azt mondják, hogy azért menekülnek, mert mindenki menekül. Tegnap reggel hagyták el Nagybányát, ahol Smaregla Mihály rendőrkapitány és Makray Mihály polgármester falragaszok utján figyelmeztette a lakosságot, hogy nincs baj és egyelőre nincs veszedelem. A nagybányaiaknak azonban ez már nem használt és látván, hogy a máramarosszige- tiek is elhagyják otthonukat, ők is elmenekültek, így tart ez egész nap, valamennyi vonattal érkeznek utasok, akik valahonnan a veszélyeztetett vidékről indultak el. (Bp.) Hósapkák, csuklőmelegitó'k, lábszár- védők stb. a hadhavonultak részére a hadsegélyzó', bizottság megbízottjához: Hoffmann Árpádhoz küldendők. masaknak látszó 19—22 éves ki nem képzett és az összes »A.« alosztályu népfölkelők rendszerint a polgári őrség tagjai nem lehetnek. A megbízás bármikor visszavonható s katonai szolgálatra való behivás esetére azonnal megszűnik. Bizton remélem, hogy a köz érdekében tett intézkedésemben tömeges jelentkezések által fognak támogatni, bizonyságot adva arról, hogy az itthon maradottak is kiveszik részüket a szükebb értelemben vett haza oltalmában. Nagybánya, 1914. szeptember 28. Smaregla Mihály s k. rendőrkapitány. A moratorium meghosszabbítása. A minisztérium a Budapesti Közlöny október elsején megjelent számában teszi közzé a moratórium meghosszabbításáról szóló rendeletét. A moratórium e rendelet szerint is csak olyan pénztartozásokra terjed ki, amelyek augusztus 1-e előtt kötött ügyleten vagy augusztus 1-e előtt keletkezett más magánjogi jogczimen alakulnak. A rendelet a moratóriumot ismét csak két hónappal hosszabbítja meg, még pedig úgy, hogy a szeptember 30-ig lejárt tartozások mind november 30-ig balasztatnak el, az októberben és novemberben lejáró tartozások pedig a lejárattól számított két hónapi halasztást kapnak. Az uj rendelet összefoglalja az eddigi moratórium-rendeletek összes szabályait, ideértve a kétoldalú szerződések teljesítésére vonatkozó szabályokat is. A lényegesebb és kiemelkedőbb eltérések az eddigi és az uj moratórium között a következő: Az uj rendelet szerint mindennemű kamatot, amely augusztus 1-nél nem régibb idő óta folyik, a moratórium ideje alatt is fizetni kell. Ez a lejárt váltók után fizetendő (késedelmi) kamatokra is áll. Uj tőketörlesztést a rendelet a követeléseknek két csoportjára ir elő. Fizetni kell a moratórium alatt az augusztus 1-je előtt végzett úgynevezett szellemi munkateljesítmények után járó költségekből és dijakból a lejárt tartozás 25 (huszonöt) százalékát; idetartoznak az orvosi, ügyvédi, mérnöki, irói és művészi, alkuszi, közvetítői és ügynöki dijak is. Fizetni kell továbbá : az augusztus 1-je előtt szállított áruk és más ingó dolgok lejárt vételárát és az augusztus 1 je előtt végzett ipari munkateljesítmények lejárt ellenértékét október 15-től és amennyiben később járna le a tartozás, a lejárattól számított havi 10 százalékos részletekben. A pénzintézeti betétek kifizetésének további felszabadításáról a rendelet a következő irányokban intézkedik: A folyószámláról járó betétekről a betevő az eddigi kereteken felül a moratorium alá nem eső annuitások és biztosítási dijak fizetése céljából, valamint a moratórium alól most kivett kamatok és a fentemliíeít tőketörlesztések erejéig, ezenfelül pedig az üzeme folytatásához szükséges anyagok és áruk beszerzése végett rendelkezhetik. Pénzintézetek és biztosító társaságok más pénzintézetnél levő folyószámlái betéteiket igénybe vehetik záloglevelek szelvényeinek, biztosítási összegeknek, valamint az általuk kifizetendő betétösszegeknek fedezése céljából. Nem moratóriumos váltóknál a bemutatás és óvásfelvétel határideje a moratórium alatt szünetel; a hitelező a bemutatást és az óvást a moratórium alatt is eszközölheti. A kétoldalú szerződések teljesítéséről kiadott rendeletet az uj rendelet abban az irányban egészíti ki, hogy a vevő teljesítést csak úgy követelhet, ha az ugyanabból a szerződésből vagy hasonló tárgyú szerződésekből eredő hátralékos tartozását teljesiti. Kimondja végül a rendelet, hogy minden olyan bírói intézkedést, amely az adóst a hazai moratóriumtól vagy az ezzel kapcsolatos jogoktól akarata ellenére megfosztaná, hazai tiltó törvénybe (hazai közrendbe) ütközőnek és a hazai törvény céljával ellenkezőnek kell tekinteni. A kolera. — A miniszterelnök rendelete. — A rendkívüli viszonyok okozta rendkívüli feladatokkal is megbirkózni kész friss tetterővel és azzal a fölemelő tudattal kell mindenkinek, minden téren helytállnia, hogy ez a nagy erőpróba nemcsak a hadseregre, hanem az egész nemzetre vár. Akkor, csakis akkor, ha mindenkit áthat ez a felfogás s ha mindenki kettőzött buzgalommal igyekszik a cselekedetek terén hasznossá tenni magát, fogja a magyar nemzet a gondviselés által eléje állított nagy problémái hozzá méltóan megoldani. Különös nyomatékkai kell érvényesülnie ennek a felfogásnak a közegészségügy terén. Orvosi karunk nagy része élvonalon rendes foglalkozásától ; a polgári hivatásuknak élő itthon maradi orvosoknak száma a rendes egészség- ügyi szolgálatra is elégtelen; pedig a háború tetemesen fokozza a közegészségügyi szolgálat feladatait. Bárminő fokozoít buzgalommal éljen is orvosi karunk hivatásának, a közegészségügy terén csak akkor lehetnek kielégítő állapotok, ha az egész társadalom az orvosok segítségére siet. Nem az orvost mellőző diletáns buzgóiko- dás, a többé-kevésbbé modernizált kuruzslás lebeg szemeim előtt. Az orvossal karöltve, az orvos vezetése alatt, az ő munkáját kiegészítve kell a társadalomnak sorompóba lépnie. Lehetőleg minden községben, ahol elegendő számú orvos nem áll rendelkezésre, ki kell szemelni azt az egy vagy több alkalmas egyént, aki az orvos működésének támogatására vállalkozik. Ezek nevét közhírré kell tenni; megmondani, hogy orvos hiányában hozzájuk forduljon mindenki, akinek belege van. Nekik kell az orvossal érintkezésbe állniok, tőle olyankor, amikor személyesen nem jelenhet meg a községben, levél- vagy telefon utasítást kérniök, orvosi látogatás alkalmával pedig az orvost a betegekhez elkísérniük, hogy ulasitásait átvehessék s azoknak megtartását, a gyógykezelés pontos teljesi- lését s a betegség további lefolyását felügyelhessék. A régi magyar úrasszonyok nemes alakjai (levednek meg szemeim előtt, akikhez orvosságért, jóíanácsérl a hetedik falu népe is elzarándokolt s akiknél a szakértelem hiányát sokszor pótolta a nép rendületlen bizalma s a nagyobb tekintély, amely meghagyásaikat övezte. Ugyanez! a szolgálatot tudományosabb alapon, tehát czélszerübben, hatékonyabban hajthatja végre a mai társadalom, amely nem orvos nélkül, hanem az orvos felügyelő és végrehajtó bizalmi közege gyanánt gondozhatja betegségtől sújtott embertársait. Fokozott mértékben lép ez áldásos munka jelentősége járványok alkalmával előtérbe, legnagyobb mértékben pedig a kolerajárvány leküzdésekor E járványok borzalmas volta kizárólag a társadalom hanyagságában, ijedtségében s az A BIKSZÁD1 ÁSVÁNYVÍZ gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu ——— uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. ------------------Ár j egyzéket kívánatra küld 3 IIIISZAfll iMIfiílÖ i»ÜÄ. ▼T ¥¥ ▼ ▼ bb Kapható mindenhol, aa
