Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-02 / 31. szám
(4) 31. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1914. Augusztus 2. meglehetősen ellenségesen viselkedett, mint al- szél Rácország felől fújt, Ilyenkor Pista összeszidta. De egy vihar alkalmával Aeolus kegyetlenül eláztatta; igaz, hogy P. fürdő nadrágban káromkodott és ajándékba kapott esernyővel próbált védekezni, mikor künn rekedt a sáros parton. P.-nak kiváló érdeme volt a társaság mu- lattatásában. ő volt az éltető lélek, szívderítő elem, egyben mosogató kisasszony, élelmes bevásárló. Mint leendő tengerészkapitány, előre betanulta szerepét, ha a Tiszán hajóskapitánynyal találkozik: »Szervusz vén rozmár barátom! akarom mondani, te édesvízi vén csuka!« Ha a »rA-ben a révész valami kívánságot fejezett ki a mérnök uraknak gondolt társaság előtt, P. megígérte, hogy mihelyt mérnök barát jával találkozik, tudomására juttatja a kívánságot. — Egyszer a vitorlára bámészkodó gulyát üdvözölte nekik érthető hangon. Az ökrök láthatóan »könyökig« meg voltak hatva. Nappal rendesen alszél fujdogált, éjjel, pihenés idején lett volna kedvező a szél járása. A szemközt lengedező szél annyira feltartotta a kettős csónakot, hogy evezés nélkül a viz gyönge sodrása fél óra alatt alig vitte száz méternyire. , Ilyenkor a legénység nekidőlt a négy övedzőnek (igy mondták a tisza-szálkái halászok) mint | Odysseus társai, búsulva szivök tekintetében. Napközben folyt az ülés és kopott a nadrág. Este 6—9 óra tájt kiszállás. Tartós nyújtózkodás. A fősátormester erős sátrat vert a kiszemelt parton öt evezőlapátból, kötéllel, kincstári ponyvából és a vitorlából. A puha vagy kemény parti fövény szolgált derékalj gyanánt, takaróv&l vagy báránybőrrel leteritve. Kitűnő alvás re,,. A tiszafüredi révnél több száz éves szilfa alatt háltak egészen szabadon. A főszakácsmester, aki egy személyben főkormányos volt, a nyílt tűzön kitűnő vacsorát pöndöritett a szo!gafán lógó bográcsban. Sze- I repelt egy-egy ízben a vacsorái étlapon : csirkepaprikás, rizibizi, tejes vagy mákos metélt. Egyszer éjfélkor vacsoráltak. A vacsorái halpap- I rikást másnap reggel főzte meg a záhonyi hid alatt. Megizleite és dicsérte nagy köhéeseléssel a záhonyi igazgató-tanító, aki rendkívül szives és előzékeny barátságot tanúsított. Végére járt a nyolc-tiz nap, amennyit a kirándulók a vizi sportra szántak. Azt hitték, ezalatt eljutnak az Aldunára. Nem jól számítót- j lak. Nem akarták csáládjukat bizonytalanságban, várakoztatni. Ki is fáradtak, Szolnoktól hazatértek, j A sok ülés ellen az északi pólus tiltakozni j kezdett, hogy ne kapjon szemölcsöt vagy tyuk- ' szemet. Ha az Aldunáig igyekeznek, mostanig egyenesen az ellenség ölelő karjai közé eveznek. A kirándulásnak az ifjakra háruló testi- I lelki hasznán kívül megvan tekintélyes eredménye az evezős és vitorlás sport szempontjából. Rekordot állítottak fel. A szatmári és a szolnoki folyammérnöki hivatalok szives közlése alapján kitűnik, hogy j Számos-Monostortól Szolnokig -473I kilométernyi utat tettek meg a fiatalok julius 6-tói 16 ig ! Naponkint átlag 43 kilométert haladtak. Három ízben félnapot szabad számítani. 52 és 56, sőt 65 kilométeres teljesítmény szerepel egyik-másik napon, mikor vitorlát lehetett feszíteni. Az első j félnapon d. u. 3 órától este 8/4 9-ig 33 5 kilo- í métert eveztek a Szamoson. A Záhonytól számított félnapon 35 2 kilométer esik. Bizonyára emlékezetes és feledhetetlen esz- ; mény marad az öt ifjú életében ez a vállalkozás. Tanulságos és hasznos mozzanat volt mindenesetre lelki és testi szempontból. A legteljesebb dicséret és elismerés illeti meg őket, akik bátrak voltak, mint egykor a nörmanok és vikingek, hogy egy kevés nagyítással hizelegve szóljanak róluk eme sorok. Eposzi hősök voltak, akik nagy j szabású koncepció végrehajtására vállalkoztak azt ! a tervet bátor szívvel, lörhetlen akarattal keresztül hajtották. Ok az »E'us« és »Áti nevű csónakok em j bernyi legényei, a plisszai réti sporttelep ke- ! mény fiai. Testedzéssel iparkodnak felkészülni az élet ! nehéz küzdelmeire, kemény feladataira, talán a katonai mesterségre. »Fújja a szél, lengeti.« — Brrst! — Váljék egészségükre! Heti krónika. Sokszor egy hét annyi, mint semmi, mint egy futó pillanat, vagy mint egy éjszakai álom. És ez a hét milyen hosszú, milyen nagy volt. Mennyi minden történt múlt számunk megjelenése óta Ma egy hete még turista közleményeket hoztunk. Azóta megtörtént a hadüzenet, a részleges, az általános mozgósítás. Még tegnap megakartuk irni, hogy kik rukkoltak be Nagybányáról, ma már nem érdemes. Gondolja el a nyájas olvasó, hogy min denki, aki a hadsereg kötelékéhez tartozik. Ki tudná azoknak nevét mind felsorolni. Tegnap este jött az általános mozgósítás hire s a hatás lélekemelő, impozáns volt Nagybányán is. Előbb a rendőrkapitányság előtt tüntettek, majd a főtéren. Énekeltek, beszédeket mondtak hazafias költeményeket szavaltak. Fölemelték magasra a nemzeti zászlót s lelkesen fújták a csatadalokat, a nép éltette a háborút. Majd 10 órakor megkapták a bányász zenekart is s az díszes, színes lampionokkal körülvéve megindult az utcákon hatalmas, lelkes indulókat játszva. Előtte, utánna ezekre menő sokaság A banda mást húzott a nép mást énekelt, az mindegy. Kalaplevéve zengték a lelkes fiuk a Himnuszt, a Kossuth nótát, a banda meg játszotta a Klapka indulót Ám ez a leirhatatlan lelkesedés ellenállhatatlanul ragadott magával mindenkit Egész éjjel hangzott a nóta. Sokan nem aludtak Nagybányán az elmúlt éjszakán, hangosak voltak az utcák és a mulató helyek. Reggelre aztán megjött a sürgöny, hogy mozgósított a muszka, a mi kedves jóbarátunk s erre Németország is, meg Magyarosszág is általános mozgósítással felelt. Ahoz is gusztus kell, hogy valaki a királygyilkosokat pártolja, de hát ha van ilyen is, nekünk azt is meg kell tanítani. Az igazság a mi részünkön van s ez az a mi lelkesít és erőt ád . Mondanunk sem kell, hogy a mulatságok mind elmaradtak, Róka P. Pál próbált tegnap egy kis táncvizsgát csinálni, de az is szétoszlott nyolc órakor, sietett mindenki az utcára lelkesedni, látni, hallgatni a népet, az Isten adta népet, mely ezer óv alatt annyi nehéz időben megvédte ezt a szép hazát s amely megfogja most is védeni. A nyaralók szétfutottak, az ifjúság a harctérre ment, milyen csendes, milyen üres lesz Nagybánya. De majd ha visszajönnek a fiuk, győztesen, örömtől ittasan s Nagybánya megint megmozdul, még lelkesebben, még impozánsabban, akkor nézzék meg, mit ir a krónikás Ma elseje lévén, kérjük az esedékes előfizetési és hirdetési dijak sürgős beküldését tisztelettel a kiadóhivatal. Jótékonyság. Az ev. templomépitési adósság törlesztésére X. Y. ötven koronát adományozott. Fogadja az egyház hálás köszönetét. Az álíalános mozgósítás megtörtént, bevitték nemcsak a fiata’embereket, de a családosokat is. Egy helyen pl. 7 teljesen árva gyermek maradt itthon mert az berukkolt, akinek nemrégen halt meg a felesége. Jószivü emberek szétosztották a hét árvát s úgy fogják eltartani Van ehhez hasonló több eset is, a kereső fél elmegy, a kis család idehaza nélkülözések között marad. E részben tenni kellene valamit. Ingyen tejet, kenyeret, szalonnát, kellene kiosztani, számba venni a nélkülözőket és gondozni őket rendszeresen. Ajánljuk a komoly hazafias ügvet úgy a nőegyesület, mint a nemes város figyelmébe. Ha mi egyesek gyengék vagyunk a sok nyomor enyhítésére, együttesen sokat megbirunk. A gyümölcsértékesitő r.-t. múlt vasárnap tartotta közgyűlését Szabó Adolf elnöklése mellett. A múlt évi mérleget és számadásokat a közgyűlés a maga részéről elfogadta s a fölmentvényt a szokásos óvások fenntartásával megadta ugyan, de azzal, hogy a társulatnak egyes kintlevő követeléseit az igazgatóság per utján hajtsa be s ha valami behajthatatlannak bizonyulna, arról tegyen jelentést. A régi igazgatóság tagjait újból megválasztották, külön ügyvezető igazgatót azonban nem választottak, mivel az üzemet beakarják szüntetni. Ezért is külön fölhatalmazták és fölkérték az igazgató ságot, hogy ideiglenesen a maga kebeléből bízzon meg valakit az igazgatói teendők vitelével. Fábián Lajos jelentette, hogy a Szendy-tér nyugati útvonala most már meg van állapítva s igy semmi sem áll útjában annak, hogy a »Részvénytakarékpénztár« a társaság ingatlanát átvegye. Erre ki is mondták, hogy eladóvá teszik az épületet és fölszerelést, hogy ha megfelelő árat érnek el. A felügyelő-bizottság megválasztását a jövő gyűlésre tűzték ki. — Sajnosán tapasztaljuk, hogy a gyümölcsértékesitő nálunk nem bir zöld ágra yergődni, pedig mindnyájan érezzük, hogy igazán nagyon nagy szükség volna rá s a társaság most sem áll rosszul, csak megfelelő ügyvezető embere volna. Bevonulás Délelőtt 11 óra. A Rákóczi-téren mindenütt a bevonulok bucsuzkodnak ; a bérkocsi állomáson egy fogat sincs. Kocsik robognak a pályaudvarra A vasúti állomáson nagy tömeg várja a vonatindulást. Mindenütt könnyes szemek. S jönnek egyremásra, akiket a haza szólít . . . Jönnek csomagokkal, hátizsákkal, ki egyenruhában. Van, aki csak katonazubbonyát vette magára. Az emberek csoportokba egyesülve tárgyalják az eseményeket. Az újságok már nem újak. Azoknál most állandóan előbbre vagyunk. Bejön a hosszú vonat. Egyszerre megtelik Jó helyet akar kapni mindenki. Nők alig utaznak. Talán csak ők váltottak jegyet . . . Még pár perc, a vonat elindul. Kalapokat lengetnek ... s a nagybányai katonák megindultak a dicsőség utján. Isten hozza őket győzedelme sen, épen, jókedvben vissza, mielőbb ! Lapunk 28. számában említettük, hogy Bo- zsenik fögimn. tanár 5 fiatal diákkal csónakon kirándulást tett a Tiszán. Mai számunkban erről a kirándulásról külön, hosszabb cikket hozunk. A szatmári Panonnia szállót Pongrácz Lajos ma este nyitja meg. ez alkalomból tegnap a megye és városbeli pártfogói tiszteletérü szü- kebb körű vacsorát adott, mely este 8 órakor kezdődött és reggelig tartott. Vármegyei gazd. egyesületi anarchia. Igazán resteljük, hogy ilyesmi megtörténhetett nálunk. A mozgósítás miatt Csaba, Böszörményi, Fa- lussy alelnökök a vármegyei gazd. egyesületi elnökválasztást 29-ről bizonytalan időre elhalasztották. Joguk volt hozzá és helyesen tették. Többen azonban szerdán (Szuhányi-pártiak) ösz- szegyülekeztek s minden elnöki, titkári stb. vezetés nélkül, szóval a formalitások teljes mellőzésével, hamarosan megválasztották egyhangúlag Szuhányi Ferencet elnökké. Kende Zsig- mond hiába tiltakozott ellene, hangsúlyozván, hogy ez érvénytelen, sőt maga Szuhányi is hiába magyarázta, hogy ez lehetetlen, a lelkes Szuhányi-pártiak kikiáltották az elnököt, mint egykor a köznemesek Mátyás királyt s mint akik jól végezték dolgukat, szétoszlottak. A másik elnökjelölt pedig ugyanakkor jelentkezett a katonaságnál, hogy megy a harctérre ő is, ott kiván küzdeni hazájáért, tartotta a lelkesítő szónoklatokat a főváros népéhez s talán eszébe sem jutott, hogy micsoda trükköt csinálnak ellene éppen akkor »szülővármegyójé- ben«. Mi úgy hisszük, hogy Szuhányi sem fogadna el egy ilyen alkotmánytalan, dicstelen elnökséget s azért egészen bizonyosra vesszük, hogy békés időben meglesz az igazi választás, amikor mi is ott leszünk. A jótékony nöegyesület közgyűlése. A mai állapotra való tekintettel a nőegyesület f. évi augusztus hó 2-án d. u 3 órakor a városháza tanácstermében közgyűlést tart, amelyre tagjainkat kötelezőleg és az érdeklődőket tisztele- lettel meghívjuk Nagybánya, 1914. augusztus 1. Elnökség.
