Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-26 / 30. szám

1914. Julius 26.

80. szám. (3)

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

főiskolát (akadémiát) végeztek, de csak akkor, ha állandó foglalkozásuk vagy állásuk van, végül

5. egy évi állandó helybenlakás nélkül is választók lehetnek azok a színészek, akik az Országos Színész-Egyesület tagjai.

Külföldön lakó magyar állampolgárok csak akkor lehetnek választók minden belföldi állandó lakóhely nélkül is, ha a külföldön teljesített szolgálatra a király, a m. kir. kormány, vagy valamelyik közös miniszter nevezte ki őket, vagy adott nekik megbízatást, vagy ha valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalatnak külföldön alkalmazott tisztviselői.

Kinek van választói joga?

I. A magasabb értelmiségieknek. Választói joga van a 24-ik életév betöltésével minden adózás és más kellék kimutatása nélkül is a magasabb értelmiségü magyar állampolgárnak, ha állandó lakhelye van, vagy ha ennek kimutatása alól fel van mentve.

Magasabb értelmiségüek a törvény szerint azok, akik a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolának) vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát (évfolyamát) elvégezték.

Akinek olyan állása vagy foglalkozása van vagy volt, amelyhez a mai törvény értelmében a fenti iskolák valamelyikének elvégzését kívánják meg, az minden egyéb különös kellék kimutatása nélkül is választó az uj törvény szerint is, pusztán állása után, habár ilyen iskolát nem is végzett; mert a törvény szerint ez is magasabb értelmiségü magyar állampolgár.

A középiskolával, vagyis : a főgimnáziummal és a főreáliskoiával tanértékre nézve egyenrangú tanintézeteket a törvény, habár nem kimerítően is, de mégis felsorolja. Ilyenek »különösen«: a gazdasági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, kereskedelmi, közlekedési szakiskolák, tanítóképző intézetek, katonai, vagy honvéd főreáliskolák, vagy hadapródiskolák és a haditengerészeti akadémia.

Aki tehát, ezen iskolák valamelyikének legmagasabb osztályát, vagy évfolyamát is elvégezte, az mind magasabb értelmiségü állampolgár és mint ilyennek feltétlenül van választói joga, ha 24 éves elmúlt, ha egy év óta állandóan egy községben lakik és ha magyar állampolgár. Adó- íizelés vagy más kellék ezeknél nem szükséges.

II. Akik 6 osztályt végeztek. A finemhez tartozó azon magyar állampolgárok, akik 30-ik életévüket betöltötték és akiknek állandó lakóhelyük van, akkor birnak választói joggal, ha az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy az ezzel legalább egyenlő értékű más iskolai osztályt, vagy más tanfolyamot sikeresen elvégezték és még ezen felül a következő különös kellékek valamelyikének megfelelnek. Vagyis szükséges még a fentieken kívül, hogy vagy:

1. legalább két korona egyenes állami adóval legyenek megróva, vagy

2. hogy iparengedély, vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart űzzenek, vagy kereskedést folytassanak, vagy az alábbi minőségű alkalmazónak legyenek.

Úgymint: a) ipari, vállalati, bányászati, kereskedelmi vagy közlekedési alkalmazottak, bármily rövid idő óla legyenek is itt alkalmazásban, csak ne legyenek alkalmilag felfogadott napszámosok ;

b) választói joga van a fenti kellékek mellett annak is, aki az Őstermelés körében vezetőmun- kási, vagy felügyelői tennivalók végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva;

c) választó az is, aki bármilyen közszolgálatban, vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább 3 év óta van állandóan alkalmazva. Ez főleg a mezőgazdasági cselédek és a házi belső cselédekre vonatkozik, mert igy ők is megszerezhetik a választói jogot.

De a 3 évet nem muszáj egyfolytában kitartani, mert ha 3z alkalmazott a szolgálattól meg is vált, de egy éven belül ugyanahhoz a munkaadóhoz visszatér, ujabbi alkalmazásának idejét, a régebben eltöltött időhöz hozzá kell számítani.

Az őstermelés, vagy a háztartás körében alkalmazottnál be kell számítani azt az időt is, melyet az alkalmazott a munkaadó örökhagyójánál, vagy jogelődjénél töltött. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha gazdaság tulajdonosának, vagy birtokosának személyében áll be változás.

3 Választó a fenti kellékek mellett az is, aki valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében, vagy vállalatában mint segítő családtag működik, vagy

4. aki a katonai, vagy csendörségi szolgálatban altiszti fokozatot ért el.

A törvény szerint őstermelési vezetőmunkás vagy felügyelő az, aki nem kizárólag testi munkára van felfogadva, hanem vezető vagy ellenőrző rendszeres tevékenységet fejt ki olyan nagyobb gazdaságban, ahol ilyen vezető vagy felügyelő munkást, mint amilyen a munkavezető, béresgazda, magtáros, fővincellér vagy a főkertész, j rendszerint szoktak tartani.

Segítő családtag pedig az, aki valamely vá- [ lasztónak vagy feleségének gyermeke, rokona,

I örekbefogadott gyermeke, vagy ezek valameiyiké- ! nek férje és aki a választóval közös háztartásban I ét és ennek olyan mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában segédkezik, ahol a rendszeres segítőnek tartása szükséges.

Vagyis: választói joga van annak a 30 ik életévét betöltött, állandó lakhelylyel biró magyar férfi állampolgárnak, aki 6 elemi osztályt vagy ezzel egyenrangú más iskolai osztályt vagy tanfolyamot végzett és aki legalább kél korona egyenes állami adóval van megróva, habár az adójat

jaiba. Átölelték egymást oly szorosan, mintha sohasem akarnának elválni. Arcuk egymáshoz simult. Könnyeik összefolytak és zokogásuk meg- renditően verte föl az éjszaka csendjét.

Az örmény az asztalba fogózva, tágranyilt szemmel nézte a megindító jelenetet. Eddig előtte még ismeretlen érzések támadtak fel a szivében. Egyszerre csak azt vette észre, hogy a szeme elhomályosul. Lassan közeledett a zokogó párhoz. A hangja szelíd volt, szinte vigasztaló, ahogy beszélt:

— Ne sírjatok, gyerekek. Az öreg Kristóf eddig rossz ember volt, de most megmutatja, hogy még sem olyan gonosz, mint amilyennek a világ hitte. Várjatok nyugodtan, amig visszajövök.

Vette a kalapját s egyenesen gyűlölt ellenségének, a szombatosnak portájára tartott. Minden ajtó nyitva volt s a szerencsétlen öreg ember most már hangtalanul, fénytelen szemekkel bámulta féltve őrzött kincsének üres helyét,

— Bocsánatot kérni, békességet hozni jöttem, Mózes szomszéd — köszöntött be az örmény.

A szombatos megfordult. Az ajka morgott, de egy ige sem jött ki azon, csak reszkető kezével mutatott az ajtóra. Krisfóf nem tágított

— Nagy átok, Isten verése volt a mi gyűlölködésünk. Téged is, engem is egy gonosz ösztön vezetett, pénzt, minél több pénzt szerezni. Ebben a törekvésben egymás útjában álltunk, tehát egymásra törtünk. Ahol csak lehetett, tövist szúrtunk a másik körme alá, égő taplót dugtunk a fekvő helyére. Az volt az ünnepnapunk,

mikor a másiknak baja volt, kára volt és siettünk szerencsétlenségét kihasználni Vagyonilag te kerekedtél utoljára felül. Az emberek azt hiszik, hogy gazdag vagyok, pedig a házam is összedülő félben van a fejem fölött. Kapzsiságom a börzére vitt. Mindent elvesztettem. A te éles szemed mindezt jól látta s összevásároltad a váltóimat, hogy egyszerre fojthassál meg.

Mózes olyan görcsös mozdulatot tett a két kezével, mintha csakugyan megakarná fojtani. A másik azonban észre sem vette s csak úgy ömlött a szájából a beszéd.

— Én nem csak a vagyonodra, de a szivedre is áhítoztam. Emlékszel egykor milyen nagy örömed tellett a kis lányomban s akkor én eltiltottam a házatoktól. Később, mikor fólserdült a fiad, észrevettem, hogy jár a leányom után. Iszooyu bosszutervre vitt rá e fölfedezés. Elnéztem, hogy minden este találkozzanak s ujjongtam beiül, hogy egyre bolondabbul szerelmes lett a fiú. Csak vártam, hogy megkérje a leányom kezét, hogy szégyenszemre, csúfosan kiverjem a házamból. Amilyen keményfejü és lágyszívű legény, biztos halála lett volna. A leányomért nem aggódtam, azt hittem, hogy az én vérem s köny- nyen túl teszi magát egy kis érzelmi játékon. Előbb azonban kétszeresen akartalak sújtani éppen a fiaddal. Hallottam, hogy egy titkos rejtekhelyen féltve őrzői valamit. A váltók jutottak eszembe. Elhozattam hát a ládikát a fiaddal, mintha csak kíváncsiságból akarnék belétekin- teni És a szerelmes, az elvakult, a gyanútlan fiú elhozta . . ,

nem fizette is ki, vagy aki önálió iparos vagy kereskedő, vagy a fenti értelemben vett alkalmazott vagy aki a fentebb körülirt értelemben vett családtag, aki a katonaságnál vagy csendőrségnél altiszt volt.

A jelen törvény alapján készített első névjegyzék, vagyis az ez évben készülő névjegyzékbe felveendők azok, akik a 24-ik, illetve a 30-ik életévet 1915. évi március 31-ig töltik be.

III. Az irni-olvasni tudók. Az irni és olvasni tudók megszerezhetik a választói jogot még akkor is, ha kevés iskolai osztályt végeztek vagy ha iskolába soha nem is jártak.

Ehhez azonban szükséges, hogy :

1. akár egy adónemből, akár több adónemből együttvéve legalább húsz korona évi egyenes állami adóval legyenek megróva, vagy

2 hogy iparengedély vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart űzzenek vagy kereskedést folytassanak, vagy egy adónemből legalább tiz, több adónemből pedig legalább húsz korona évi egyenes állami adóval legyenek megróva;

3. a kellő, vagy semmi iskolai képzettséggel nem biró, de irni és olvasni tudó alkalmazottaknak is van választói joguk, ha olyan ipari, bányászati, kereskedelmi vagy közlekedési alkalmazottak, akik nem alkalmilag felfogadott napszámosok, de ha vagy iparos tanoncok voltak és a tanviszony befejeztével az iparhatóságtól bizonyítványt kaptak, vagy ha az utolsó 5 éven belül akár egyfolytában, akár megszakításokkal legalább három éven át ugyanegy ipari munkanemben (szakmában) dolgoztak, habár különböző munkaadóknál i«;

4. választói joguk van azon irni és olvasni tudó alkalmazottaknak is, akik bármilyen foglalkozás körében ugyanannál a munkaadónál legalább öt éven át állandóan alkalmazva vannak, legyen ezen alkalmazás akár közszolgálat, akár magánszolgálat.

Ennek alapján azon irni és olvasni tudó 30 évet betöltött féríicselédek, akik egy gazdánál vannak szolgálatban egyfolytában legalább 5 év óta, mind lehetnek választók;

5. választó azon 30 évet betöltött irni- olvasni tudó őstermelési vezetőmunkás vagy felügyelő is, aki bármilyen rövid ideig van ilyen alkalmazásban az összeírás idején;

5. aki valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében, vagy vállalatában, mint segitő családtag működik, szintén bír választói joggal, ha tud irni és olvasni, végül

7 választó az irni és olvasni tudó katonai vagy csendőrségi kiszolgált altiszt.

IV. Az irni és olvasni nem tudók. Vannak okos, politikailag érett és meggyőződésüket híven követő honpolgárok, akik azonban valamely ok miatt nem tanulták meg sem a betűvetést, sem az olvasást. Ezek is lehetnek azért választók, de az irni és olvasni nem tudó 30 éven felüli állampolgároktól, ahhoz, hogy választók

A szombatos felhördült s kinyújtott karral az örmény felé menve, tajtékozta:

— Az írásokat! A Jehova szent Írásait ! . . .

Az örmény lecsüggesztette a fejét.

— Vad dühömben, hogy a váltókat nem találtam, tüzbe dobtam az egész ládát.

Mózes megállott útjában Véres, lángbagyul- ladt szemével, mintha keresztül akarná szúrni kegyetlen ellenfelét, de a másik percben csendes megadással, térdreesve, összekulcsolta kezét.

— Te akartad igy, uram, legyen hát meg a te akaratod! Mielőtt magadhoz szólítottad volna utolsó hűséges szolgádat, magadhoz vetted szent, áldott írásaidat . . .

Ajkának csöndes beszédét nem lehetett tovább érteni. Az örmény folytatta azután megtört, könyörgő hangon :

— Én már imádkozni sem tudok, Mózes. Nem várom a tünbocsánatot sem égen, sem földön. Elbujdosom messze, idegenbe. Hadd pusztuljak el ott meg nem siratva, el se temetve. Neked pedig nyújtson vigaszt és engesztelődést emlékem iránt a te Urad és az a két boldogtalan gyerek, akiket te úgy szeretsz, akik téged úgy szeretnek és akik szivszorongva várják az én házamban, hogy vidd nekik a megváltást, a boldogságot.

Mózes lassan fölemelkedett, de az örmény akkor már kifordult az ajtón. Eltűnt az éjszakában, a sarkon egy kissé megállt s megvárta, amig egy sötét alak sietve átment az utcán s húsz év óta először benyitott az előtte örökre bezárult kapun.