Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-26 / 17. szám
(4) 17. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1914. Április 26. olvasásról. A gyönyörű képek a zilahi Wesselényi kollégium tulajdonát képezik Délután ifjúsági előadás lesz 20 filléres árakkal, mely a költségek fedezésére szolgál; este rendes helyárak mellett a nagy közönségnek mutatják be. Tiszta jövedelem 5O70-a a polgári leányiskolát illeti meg, melyet a testület az iskola egyik oly növendékének juttat, ki változott körülményei miatt különös segélyre szorul. A debreczeni egyetem tanszékeire kiirt pályázat lejárt. A hittudományi karon meghirdetett tanszékre a következők adták be pályázatukat : Sass Béla, dr. Lencz Géza, Kis Ferenc, dr. Ferenczy Gyula, Erdős József debreczeni, Rohoska József és Zoványi Jenő sárospataki és dr. Veress József budapesti teológiai tanárok, Szabó József vallástanár és Csáky Benjámin szeghalmii református lelkész A jog- és állam- tudományi kar tanszékeinek debreczeni pályázói: dr. Jászi Viktor, dr. Tegze Gyula, dr. Haendel Vilmos, dr. Tóth Lajos, dr. Kovács Gábor, dr. j Bacsó Jenő, dr. Kun Béla debreczeni jogaka- j démiai tanárok, továbbá dr. Szilágyi Antal, dr. Marton Géza, dr. Rácz Antal máramarosszigeti jogakadémiai tanárok. A bölcsészeti kar tanszékeinek debreczeni pályázói: Pápay József, dr. Papp Károly, dr. Darkó Jenő, dr. Mitrovics Gyula, dr. R. Kiss István, dr. Pokoly József, dr. Húsz Richárd és dr. Révay József a debreczeni főiskola filozófiai fakultásának tanárai. Macskaadót szándékozik a földmivelési miniszter behozni, az orsz. állatvédő egyesület oda nyilatkozott, hogy a macskák megadóztatását, mint kivihetetlent, nem ajánlja. A villamos szinház holnap, vasárnap délután 4 és este 8 órakor a következő műsorral tart előadást: 1. Többet ésszel mint ! erővel, komikus kép. 2 Carmen, modern dráma 2 felvonásban. 3. Szöktetés aereplánon, kom. 4. Pathéjournal, természetes kép. 5 Móricz nadrágja, komikus kép. A jótékonyczélu nöegyesület május 3-án, vasárnap délután 3 órakor tartja évi rendes, elszámoló közgyűlését A tagok nagy száma miatt a közgyütést ezután Ívvel nem fogják eljárni, hanem csak a lapok utján hívják meg a tagokat, kérve minél számosabb megjelenést Milyen lesz a május? A modern embert : az időjárás is mindig érdekli, nem úgy mint a j régieket, akik szerint az időről nem illett és nem volt szabad beszélni. Mi tudni szeretnők, hogy milyen lesz a következő hónap, már csak azért is, hogy aszerint rendezkedjünk be. Thraen egy ném^t szaklapban ir erről a dolognál és uj szempontokra alapítja véleményét. O megszerezte a hat német tengervizsgáló állomásnak az utóbbi huszonhárom évben a légnyomás hónaponkint való átlagáról tett följegyzését. 1891-ig visszanyúló adatok állottak tehát rendelkezésére, amelyeknek vizsgálata közben a légnyomás változásának meglepő szabályosságára jött rá. A barométer legmélyebb állását az 1894, 1899, 1902, 1906 és 1910-ik eáztendő mutatta. Ebből pedig négyesztendős szabályszerű időperiódus kerül ki, amely véletlenül megegyezik a cserebogárperiódussal. A közbül eső három-három esztendőben a légnyomás mindig emelkedett. Mivel pedig a barométer legmélyebb állása, vagyis 1910 óta ismét három év telt el, amelyekben a barométer csakugyan magasabban állott, igen valószínűnek tartja a német tudós, hogy a most következő májusban ismét aránylag alacsony légnyomás, tehát aránylag nagy meleg és sok csapadék várható A május levegőnyomásának változása sokévi átlag szerint négy legfelső pontot mutat, még pedig 5-ikén, 15-ikén, 23-ikán és 29 ikén. A tudós előadásából még az is kitetszik, hogy a rettegett májusi éjjeli fagy, amelynek a gyümölcsfa virága áldozatául szokott esni, ebben az esztendőben aligha fog elkövetkezni, tehát az idén jó gyümölcstermésre lehet reményünk. —■ Kíváncsian várjuk, be fog-e a német tudós eme kedvező prognózisa válni. Társas utazás Norvégiába Makfalvi Ferenc a kassai ,áll. felsőkeresk. iskola tanára a műit évben Eszakeurópába rendezett társas tanulmányi kirándulást ez évben megismétli. Ut irány: Budapest—Berlin—Stockholm—Uppsala —Frondhjem (innen a programra keretében külön kirándulás tehető a Lappföldre s az Északi fokhoz) Bergen—Kristiana —Koppenhága—Hamburg—Berlin—Drezda —Wien — Budapest. Az ut 4 hétig tart s teljes ellátással 650 K-ba kerül. Indulás julius 3-án-Jelentkezni lehet jun. 1-ig Makfalvi Ferenc tanárnál (Kassa, Mikes-utca 10.) aki szívesen küld „programmed s ad bővebb felvilágosítást. Művészek nyugdija. A magyar művészi kultúra és a jó magyar hírnév érdekében Írjuk, P w "Roche"* ^ orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen, tüdőbetegségek, gégehurut, > e szamárhurut, , gyermekekgör/álykcija ellen, gyáf/azartéróan fijy iivsg élte'V Maróan vtóSSPSMife ; e sorokat. Egy nemzet kulturnivójának egyedüli kritériuma, hogy művészeit mennyire tudja megbecsülni. Egy nemzetnek alig lehet nagyobb szégyene, mintha művészei nyomorognak. S a magyar társadalomnak valóban oka lehet egy kis lelkifurdalásra, mert a magyar művész vi- lágtypusa a müveit proletárnak. Érdekes, magasztos a művész hivatása, de szomorú, zsold nélkül emberfeletti véráldozattal szolgálják a kultúrát s veszteglő sorsukat az állam nem hajlandó kizökkenteni a kátyúból. A társadalom hivatása tehát enyhíteni a művész- nyomort Nagyfontosságu célt óhajtanak megvalósítani s hogy ez valóra válhasson, nem elegendő a csendes, dicsérett érdemlő mun kásságuk! A nemzeti Szalon, melynek And- rássy Gyula gróf az elnöke, engedélyt kapott arra, hogy a művészi segély- és nyugdíjalap javára sorsjátékot rendezzen A munkálatok már folynak is Molnár Viktor nyugalmazott államtitkár vezetése alatt s napról napra közeledik a húzás ideje: 1914 május hó lő-e. A nemzeti Szalon igazgatósága arra kéri fel a nagy közönséget, hogy aki a címére küldött ! sorsjegyek árát még nem küldte volna be, úgy annak a nemes cél érdekében legyen i szives eleget tenni. Azzal is szolgálatot tesz az ! ügynek, ha a sorsjegyekért járó összeget nem állna módjában beküldeni, hogy azokat portómentesen küldje vissza a Nemzeti Szalon sorsjáték irodájába. Mert minden visszatartott s ki nem fizetett sorsjegy 1 koronával károsítja meg a leghumánusabb alapot. A Nemzeti Szalon ajándékban is részesíti azokat, akik a magyar művészek érdekében fáradoznak. Az eladott sorsjegyek arányában eredeti festményeket, szobrokat, művészi hímzésű párnákat, avagy díszes albumot ad a Nemzeti | Szalon kiállításából. E célból egy levelezőlapon is elég a központi irodához fordulni, V. Erzsébet-tér 15 Mindnyájunknak van egy kedvenc művésze, mindnyájunknak szereztek már gyönyörűséget a szin, vonal és plasztika zsenijei. Ajándékozzuk hát meg őket kis jó | szívvel, fáradsággal! Ők, akik szivük minden ; melegét, lelkűk minden lángolását nekünk adják, megérdemlik, hogy egyszer mi is ' tegyünk értük valamit. Mesterséges szemek lovak számára. A | »Kölnische Zeitung« szerint újabban lovak számára is készítenek mesterséges szemeket. Előfordul ugyanis lovaknál is az az eset, hogy a szembajos szemet extirpálni kell hogy a másik j szem megmaradhasson. Az igy megoperált j lovakon, kivált ha értékesebb lóról van szó, alkalmazzák a mesterséges szemeket, hogy e lovak külseje ne légyen visszatasitó. Ezek a szemek üvegből, porcellánból és szaruból készülnek, de legtökéletesebbek a guttapercha vagy ébenfából készültek. Megindul, kimegy a karámból és messziről visszakiált: — Meggondolta ? .. . Gábris szemére húzta a kalapját. Oda 3e néz. Nem felel . . . Az ember sietve jő vissza . . . Előre nyújtja a tenyerét és kiabál. Gábris már elhatározta, hogy százharmincért odaadja, de nem látszik rajta . . . — Nohát némuljak meg, ha többet szólok I — esküdözik az ember. — Vágjuk ketté! . . . Ez azt jelenti, hogy felezzék meg a különbséget. Az ember igér ötöt és Gábris engedjen ötöt. — Megver az asszon I — Mondja Gábris engedékeny hangon. — A kijed asszonya kezet is csókolhat kijsd- nek, de az enyim, az enyim! . . . Kijed a kapu- zábéról is tudna bőrt nyúzni! Szóljon no!.., Gábris úgy tesz, mintha lelkében nagyon viaskodnék. Nem akarja elhamarkodni a dolgot. — Megfizeti az áldomást f — kérdezi. — Én? — pattan föl az ember. — Én? Hát én adom el a bihalat, ezt az ördögöt, én adom el, így? . . örvendhet, hogy velem vót találkozása . . . Más nem vötte vóna meg! Csapjon belé no! — és nyújtja a tenyerét. Gábris belecsap és mondja; — Hát adgyon Isten szöröncsét hozzá ! — Adgyon ő szönt fölsége! — mondja az ember, aztán még megkérdezi; — Szárharminc ? — Annyi! — felel Gábris. Egymásra mosolyognak . . . Nyújtóznak egyet a nagy harc után, aztán az ember előleget ad és mennek a cédulaházba átiratai a marhalevelet. Binda tűri, hogy elvezessék. Az ember a szekere saroglyájához köti és szénát tesz eléje. Binda olyan mint a bárány . . . Az áldomás elköltése után Gábris elbúcsúzik a vevőtől, a bivalytól és vidáman kél útra. Oda- odakap a zsebéhez, táncolni szeretne örömében, hogy ilyen szépen megszabadult a bolond állattól, Dudorászva megy és a kocsmákba is betér . . . . . . Késő este volt már, a mikor otthon meglógta az utcakapu fakilincsét. Bánatra nyitott be az ajtón ... Az a vidámság. arai a vásáros embert fogadni szokta, elrepült valahová. Szó is alig hangzott . . . Felesége szomorkodva ült egy széken ; kis fia aludt. Olyan szomorú volt a ház, hogy Gábris nagy kedve egyszerre kiapadt. Nem akart vacsorázni sem, csak leült, hallgatott s a mélységes csöndben simogatta a Cdrmost aki jónak látta a térdére telepedni . . . Egyszer csak nagyot döadült az utcakapu nagy dobogás, fujás hallatszott . . . Gábris lekapta a lámpát, kirohaat a tornácra és kivilágított vele az udvarra. Majdnem elájult ... Az udvaron Binda állott, a nagy kínnal eladott bivaly s szarva között egy elszakított kötél darabját lóbálta. Fújt; látszott rajta, hogy árkon-bokron jött . . . Gábris belekapaszkodott a tornácz-fájába. Borzalmas sejtésekkel telt meg a lelke: — Talán meg is ölt valakit? Mi kárt csinálhatott s vájjon kinek kell megfizetni ? ! — tépe- lődött magában . . . Binda, egészen a lámpafénybe állva, föltartotta nagy fekete fejét és megbocsátással nézte hütelen gazdáját . . . Kapható villanyszerelési üzletekben, viílanytelspeken és a ■ MAGYAR SIEMENS-SCHüCXERT-UüVEK-nái Bugást. YL Taréz-karut 36. Gyár-utcza 13 A legjobb és a legtartósabb drótszáias lámpa. Huzalt drótszállal 75°/o árammeQiakaritáa.
