Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

(4) 16. szám.

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

1914. Április 19.

200—300 kg. szuperfoszfát őszi kiszórásával igen szép eredmények érhetők el. Annyi azonban bizonyos, hogyha kedvező időjárással a tengeri a szuperfoszfát foszforsavát jól kihasználja, a rákövetkező gabonavetés annak már kevés hasznát veszi. Mivel pedig a tengeri az istálló trágyázott földben is jól megterem, ellenben a talaj foszforsav készleteit erősen kizsarolja, csak azt ajánlhatjuk, hogy ne a tengeri, hanem a rákövetkező gabona alá szórassék ki őszkor 150 — 250 kg. szuperfoszfát és akkor egyaránt nagy tengeri és gabona- termésre számíthatunk.

A villamos szinház holnap délután 4 és este 8 órakor a következő, Pathé képekből összeállított kitűnő műsorral tart előadást: 1. Pathéjournal természetes kép. 2 Titi rosszalkodik, komikus kép. 3- A hűtlen szolgáló, amerikai dráma 4. Az ügyes titkos rendőr, komikus kép 5. A papa felesége, vígjáték 2 felvonásban, a főszerepben Móriczczal.

Éjjel nem lesz VÍZ. Lapunk zártakor vesz- szük a rendörkapitányi hivataltól a kővetkező hirdetést: 1539 — 1914 kp. sz. Hirdetmény, Tekintettel arra, hogy a vízvezetéki csőhálózaton eddig még fel nem derített helyen nagyobbmérvü csórepedés van, amely a vízmedencébe érkező vízmennyiséget nagy mértékben csökkenti, értesítem a közönséget, hogy a mai naptól kezdve további intézkedésig a vizkiszolgáltatás este 11 órától reggel 5 óráig szünetelni fog. Nagybánya, 1914. április 18. Smaregla Mihály s. k., rendőrkapitány.

Hogyan beszél egy szinidirektor ? Szombathelyen a nyári színészet megfelelő hajlék hiányában — függő kérdéssé vált. E napokban megjelent Szombathelyen Mezey Béla a debreceni szinház igazgatója és azt az ajánlatot tette a városnak, hogy megépíti az arénát és HO tagú társulatával bevonul Szombathelyre. Vállalkozását a következő radikális nyilatkozatban ismertette: »Szombathely kulturváros és meg van benne az az eshetőség, hogy az előirányzott deficit tetemesen kisebb lesz, ha — amit reményiek is — egy ilyen hatalmas színtársulat megnyeri a közönség kegyét. Azonkívül nyitott kézzel jövök és újra fel fogom ajánlani a városnak azt a régebben meggondolt ajánlatomat, hogy 50.000 korona költséggel építtetek egy arénát a magam pénzén. Senki hozzájárulása nem kell, én nem járok kérni, kilincselni a minisztériumba. Egyszerűen megépíttetem a dolgot, ahová parancsolják. És ezzel szemben nem kérek semmiféle rekompenzációt, csak azt, hogy egymásután következő 3 évben én játszhassam az arénában.* Arra a kérdésre, hogy a f. év junius hóra megépülhet az aréna, Mezey színigazgató azt a lakonikus választ adta : »Ahol pénz van, ott mindent lehet!«

A »Vasárnapi Újság« április 19-iki száma nagyon sok pompás kivitelű érdekes képet közöl néhai gróf Pálffy János bécsi palotájáról, a Nemzeti Szalon kiállításáról, a hódmezővásárhelyi cserépedényekről (Márkus László cikkével), a húsvéti football-versenyekről, az ungmegyei árvízről, stb. Különös érdekesség Mistral levelezése már szintén elhunyt magyar fordítójával s a Mireja egy részlete. Gróf Vay Péter Cambodzsáról ad érdekes cikket és képeket ötödik világkörüli utazása során. Szép- irodalmi olvasmányok: Kaffka Margit és La- gerlöf Zelma regénye, Szőllősi Zsigmond novellája, Rédey Tivadar verse, Schöpflyn Aladár színházi cikke. Egyéb közlemények: képek a főváros háztartási iskolájából s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona a »Világ-krónikáival együtt hat korona Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában (Budapest, IV, Egyetem-utca 4 sz.). Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér.

Születtek: 123, ápr. 8. Reiz Márton bányamunkásnak »Erzsébet«: 124, márc. 31. Rogozán Parazkéna napszámosnak »János«; 125, ápr. 10 Dr. Erdős Vilmos ügyvédnek »Livia»; 126., ápr. 11. Kerekes Lajos tpénztári hivatalszolgának »Tibor, Leó, Dezső* ; 127., ápr. 5. Meczák Pál erdőmunkásnak »Flóra«; 128., ápr. 12. Székely Mihály ellenőrnek »Irén, Erzsébet, Róza« ; 129., ápr. 12. »Gyalai Vincze bányamunkásnak »Tibor, Tivadar«; 130. ápr. 12. Ranasz László erdőmunkásnak »György«; 131, ápr. 9. Bilcz Tivadar napszámos »György« ; 132, ápr. 14. Tormai »Anna, Mária«; 133, ápr. 10. Element Árpád mészáros mesternek »Lajos, Sándor« nevű gyermeke.

Elhaltak : 91., ápr. 11. özv. Fleischer Józsefné mosónő, r. kath. 42 éves, májlob

Házasságot kötöttek: Ercsey István Lörincz kőmives és Bontó Róza nagybányai; Rogozsán János és Román Rozália nagybányai lakosok

Mindenkor a legújabb divatu és kivitelű tökéletes szép fényképek fényképnagyitások modern rézkarcszerü kivitelben is. Általános elismerés, számtalan dicsérő és köszönőlevél! Huszthy Mátyás műterme Nagybánya, hid-u. 15. szám.

Jó éjszakát szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a »Löcherer Cimexin«-nel fertőtleníti. A fővárosban történt próbák beigazolták, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskát és annak petéit pusztítja el rögtön; de megszabadít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a molykártól ped'g a szőrme ruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető Boda Gyula füszerkeres- kedésében és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.«

Menyasszonyi selyem 1 K 35 fillér méteren ként, mindenféle színekben. Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva Gazdag mintaválaszték. Henneberg G. a német császárné ő felsége udvari szállítója Zürich.

Sajtókamarák.

Az újságírók körében erős mozgalom indult meg Sajtókamarák alakítása iránt, hogy az uj időkkel szemben védekezzenek.

Steier Lajos a felvidéki magyar irók és újságírók szövetségében Liptószentmiklóson figyelemre méltó szakszerű felolvasást tartott erről.

Az általa érintett eszméket főbb vonásokban a következőkben adjuk;

Az újságírói szervezetlenséget csakis a sajtókamarák elimináihatják. Ez nem uj eszme. A sajtótörvény tárgyalásakor két Ízben említették, azonban csak futólagosán. Doleschall Alfréd dr. érintette az Újságban és Bakonyi Samu a kép- viselőházban tartott szónoklatában. Doleschall Alfréd dr. az ügyvédi kamarák mintájára óhajtaná a sajtókamarák szervezetét alakitani, melyet következőképen vázol:

»A legkiterjedtebb mértékkel megalapi- tandónak vélem a nemcsak jobbára malaszt nélkül való társadalmi, de testületi hatósági jelleggel és hatáskörrel felruházott újságírói ön- kormányzatot. Aminek mintájául szolgálhatna például az ügyvédi önkormányzat. Melynek életén belül az alapos kiválasztás processzusa annak összes vonatkozásaiban a kiválásra való kényszerítésig és a foglalkozástól való eltiltásig terjedő fegyelmi hatáskörrel az arra első sorban hivatott autonom testület által foganatba vétetnék. Magától értetvén, hogy itt, csakúgy, mint amott, az önkormányzati határozatok közhatósági respektálást és szükség esetében végrehajtást igényelnének« (Az Újság: Törvény- javaslat a sajtóról. November 1.)

Az újságírói kamarák, vagyis a sajtókamarák nem kereshetnek másutt mintákat a sajtó és az újságírók sajátos helyzeténél fogva. A sajtókamaráknak ebben a helyzetben kell gyökerezni és

P' ' ~ Roche *

orvosilag Bjéntva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen,

tüdőbetegségek

gégehurut,

> m szamárhurut,

Ék gyermekek gőr/élykórja ellen

Í9»hstó mindé* gyt$y*ierf*rb*n C$y ésá * »toron*.

épen ezért teljesen elhibázottnak tartanám azt is, ha ez intézmény létesítésének kérdésénél esetleg külföldre sietnénk, keresni, kutatni, vájjon van-e még ilyen intézmény és azt ültetnők magyar földbe. Nem akarhatunk intézményt szervezni azért, hogy csak legyen és tengődjék, hanem hogy életkedvvel, erőtől duzzadva dolgozzék és ez csak úgy lehetséges, ha teljesen alkalmazkodik hazai viszonyainkhoz, azokhoz simul és azok szerint működik. Mikor a sajtókamarára vonatkozó dolgozatomat csináltam, csakis a hazai viszonyokat tartottam szem előtt és egyéb kamaráinknak lélrecsuszott és megszorult helyzetén okultam.

A sajtókamarák, illetve a hírlapírói kamara kérdésével részletesen foglalkozott a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége, mely következetesen a hírlapírói kamarák létesítését sürgette. Pa- lócz László, a Szövetség titkára 1907-ben készített egy tervezetet a hírlapírói kamarai intézményre vonatkozóan. Erről az intézményről mondja a sajtójog reformját tárgyaló érdemes dolgozatában a következőket:

»Akkor, amidőn a sajtókamarát egy nagytekintélyű, jogászokból és újságírókból álló testületté alakítjuk és amikor ennek a testületnek erkölcsi megnyilatkozásaitól és fegyelmi jogától a kapitális hatalma alatt álló szellemi munkások függetlenitését várjuk, én azt gondolom, okunk és jogunk van remélni, hogy mindazok a sérelmek és panaszek, melyek a sajtó ellen ma felmerülnek, olyan ellenőrzés alá jutottak, melyben a megtisztulás processsusa rohamosan folyik abba a mederbe, ahová azt valamennyien beterelni óhajtjuk.

A kamarai törvény gondoskodik arról, hogy a legtökéletesebb jogorvoslásokat nyújtsa, úgy, hogy itt még a bírói hatalommal való visszaélésre sem lehet gondolni. Maga a kamarn elég magas színvonalú arra, hogy felismerje és megbírálja a sajtóban elhelyezett tőkék jogosult jövedelmeit és itélkezhessék a sérelmeseknek panaszolt sajtóközlemények tendenciái és ezen tendenciák indokoltsága felett. A szociális jog- rendezkedés pedig újságírók kezébe adja a nyilvánosságot, független újságírók kezébe, mert ha már a kiadó egy kollektiv szerződés gondosan megállapított feltételeinek lesz köteles eleget tenni, megválogatja a szerkesztősége tagjait és nem ad tollat tapasztalatlan fiuk kezébe.«

Úgy a tervezetet kisérő kommentárból, mint magából a tervezetből kiviláglik, hogy bizonyos tekintetben rendkívül egyoldalú, mert a kamarában túlnyomóan csak a fegyelmi testületet, a megtorló intézményt akarja megalkotni. Valóban hibás és túlzó felfogás volna részünkről az, ha a sajtókamara intézményét legnagyobb részben a sajtóvisszaélések miatt akarnók megalkotni, hogy a sajtókamara legyen az a madárijesztö, mely a szemtelen tolakodókat elhessegesse a sajtó földjéről. A sajtókamarának minden esetre a fegyelmi forum jellegét és jogkörét meg kell adnunk, azonban ez nem lehet olyan túltengő, hogy a kamara egyéb nagy céljait háttérbe szorítsa vagy alárendelje. A Palócz tervezetének ez a hibája talán abból veszi eredetét, mert olyan időben született ez, mikor a sajtóvisszaélésekkel szemben úgy a társadalom, mint a becsületes újságíró tehetetlenül állt. Akkor csak egy vágy, egy mozgató szempont volt, —a sajtóparazitákat kikeli irtani. Ám a viszonyok változtak, a sajtóvisszaélések megtorlásának sürgetése közkérdés lett ugyan, de minden újságíró elé lépett épen ennek következtében a foglalkozás védelmének kérdése, de nem csupán az álhirlapirókkal és szélhámosokkal szemben, hanem nagyrészt a közzel, mely esetleg nem tudja megérteni e foglalkozás belső és külső életműködését. A sajtókamarában nem lehet csak fegyelmi fórumot látnunk és a sajtókamarában nem szabad csak fegyelmi fórumot megalkotnunk.

A tervezet szerint hivatásos hírlapírónak és hírlapkiadónak az tekinthető csupán, aki a hírlapírói kamara által a hírlapírók és hírlapkiadók lajstrómába felvétetett.

2 §. A hírlapírók és hírlapkiadók lajstromába az a magyar honpolgár veendő fel, aki:

1. valamely hírlapvállalatnak tulajdonosa, vagy ha a hírlapvállalat jogi személy volna, ennek a legfőbb intézkedési joggal felruházott igazgatója, vagy képviselője;

2. minden hírlapíró, akinek valamely hírlapvállalattal kötött munkaszerződése, a hírlapvállalatok és a hírlapírók közötti viszonyról szóló törvény rendelkezéseinek pontosan megfelel;