Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-19 / 16. szám
(2) 16. szám. 1914. Április 19. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE városi takarékpénztárnak f. évi jövedelmét, az intézet mérlegének elkészítése előtt is kénytelen igénybe venni, hatalmaztassék föl a polgár- mester és tiszti ügyész, hogy a takarékpénztár folyó évi nyereségére fölveendő előleget váltó ellenében vegyék igénybe. Bay Lajos indítványát a képviselő testület elfogadta. 6. A tanács a csatorna hálózatra vonatkozóan jelenti, hogy a fővezetékeknél hiányosságokat nem tapasztalt s mivel az átvételtől több mint 10 hónap elmúlt, javasolja, hogy Deutsch Imre vállalkozót a jótállás kötelezettsége alól mentse föl és az utófelülvizsgálat iránt intézkedjék, természetesen e határozattal érintetlenül marad a vállalkozóval szemben fölmerült differenciák kérdése. Mivel a fölmentés a közönségre nézve sürgős szükséget képez s mivel annak semmi nyomós akadálya nincs, a képviselet Deutsch Imrét a jótállás kötelezettsége alól fölmentette és az utófelülvizsgálatot elrendelte. 7. A tanács a 6911—67/913. kgy. sz. határozat alapján, a mikor is a közgyűlés kimondotta, hogy a Kossuth Lajos-utcának a vasúti állomásig terjedő külső részét csatornáztatni fogja, javasolja, hogy 17.647 K 50 fillér erejéig, helyi vállalkozók közt, hirdessenek árlejtést, a képviselet már ideges lévén minden újabb kiadással szemben, a csatorna építést megint elhalasztotta egy évvel. Szomorú dolog ez, mikor tulajdonképp ez az ügy már 1911-ben véglegesen el volt intézve s még most sem lehet effaktuálni. ügy látszik, arra sem gondolt a képviselő testület, hogy a helyi iparosoknak is kellene munkát adni. 8. Lövy Johanna nagybányai céggel az István király-szálló alatt levő XII. bolthelyiségre nézve a város további 6 évre szerződést kötött. A képviselet a szerződést jóváhagyta. 9. A város a Kismalom bérletre vonatkozóan Gerson Gusztáv láposhidegkuti lakossal szerződést kötött évi 4600 K bér mellett. A közgyűlés a szerződést jóváhagyta. 10. A láposvölgyi vasút ügyében a polgár- mester jelentést terjesztett be, miszerint a képviselet őt Hollós Jakab engedményes társával fölhatalmazta, hogy a Nagybánya-magyarláposi vasul előmunkálati jogát valamely pénzcsoportra vagy bárkire átruházhassa, O az előmunkálati engedélyt »Grünwald testvérek és Schiffer« budapesti cégre átruházta s a vasút építése oly előhaladott stádiumban van, hogy nevezett cég a kormány által meghatározott 500 ezer korona építési biztosítékot már le is tette. Kéri a polgármester az ő eljárásának jóváhagyó tudomásul vételét. A közgyűlés a polgármester jelentését örömmel tudomásul vette és az engedélyt előtt, hogy az ily alkalommal uyert ajándékokkal ók is boldogabb ünnepeket ülhessenek övéikkel. Az idei husvét alkalmával nagyon késön kezdhették meg a cigány atyafiak szokásos zenei kőrútjukat, mivel a templomi ájtatosság épen déli harangozásig tartott. Siettek tehát az Isten házából haza a hegedűkért s a körutat, mint illik, a város polgár- mesterénél kezdték meg. Azután iparkodtak, hogy azt az ö tisztelve szeretett főuruknál, az esperesplébános urnái folytassák. A plébános ur egy szelidlelkü, kedves és finom modorú úriember, ki nemcsak bölcs és nagy- tudományu férfiú, de egyszersmind jeles költő és elsőrendű humorista is. A zenészek megérkezésekor már az ebédnél ült segédlelkészeivel; a második tál ételnél tartottak ; a szépen körözött s pirosra sült báránysültet hordta körül az inas, amely körül szép zöldhagymák is virultak. Midőn a tágas ebédlő ajtaja előtt megzen- dültek a hegedühangok: a fő ur szó nélkül föl- emelkedett, kiválasztotta a friss zöld-hagymák nevezett »Grünwald testvérek és Schiffer« nevű cégre átruházta. 11. Kerekes István bárándfalusi g. k. lelkész az 1859 évi úrbéri egyezség alapján neki járó 54 m3 tűzifa kézi árának mérséklésit kéri. A képviselet ezt az ügyet a tanácsnak adta ki méltányosabb elintézés végett. Gyűlés vége 12 órakor. A nagybányai ref. egyházmegye közgyűlése. A 42 anyaegyházból álló nagybányai ref. egyházmegye e hó 17-én tartotta nálunk tavaszi közgyűlését. Talán célzatosan tették a gyűlést péntekre, hogy a papok ne beszéljenek sokat és siessenek haza prédikálni. (Hétfő a papi járásnak ősi időktől szokásos napja.) Ha ez volt a céljok, el is érték, mert 10 órakor kezdődött a közgyűlés, 12x/2 órakor pedig már vége is volt. 16- án délután 6 órakor a városháza tanácstermében bírósági ülés volt Széli György esperes és Tóth Móric legidősebb tanácsbiró elnöklése mellett. Itt 6 felebbezést és fegyelmi ügyet intéztek el, többek között Peleskei Dániel tanítót nyugdíjba küldték. 17- én reggel, szintén a városháza tanácstermében, 10 órakor vette kezdetét a tulajdonképpeni hözgyülés Széli György esperes és Hel- meczy József egyházmegyei fögondnok elnöklése mellett. Széli szokásos, szép és magasan szárnyaló imája után megnyitó beszédében megemlékezett Antal Gábor, Fejes István püspökök és Sütő Kálmán beregi esperes haláláról, akiknek vérbeli atyjokfiai is vannak ezen a vidéken; ezeknek az emlékét jegyzőkönyvben megörökítették. A tárgysor 50 pontból állott, ezek között azonban nagyobb jelentőségű elvi, országos dolog alig fordult elő, ezért is a gyűlés képe, hangulata nagyon nyugodt, csendes volt. A tagok számbavétele után tárgyalták a kerület határozatait, egy tanító letette az esküt s rátértek a tucatügyekre. Az apahegyi leány- egyház kérelmét, hogy Ézinérváraljához csatolják őket, egyelőre kiadták véleményezés végett Szinérváraljának. A batizi földeladást helybenhagyták, valamint azt is, hogy az orgona-alapot az egyház templomépitésre fordíthassa. Sólyom Ferenc nagybányai énekvezér és vallástanitó kedvezőbb dijlevelét jóváhagyták. Elintéztek ezenkívül egy csomó rendkívüli adó, halasztási, bérengedmény stb. kérvényt. Élénk vitára adott alkalmat a 39-edik pont, a missziói bizottság jelentése, ahol megmaradt a régi állapot, Szabó József előadó javaslatát nem fogadták el. A számvevőszék jelentését tudomásul vették. Végül intézkedtek a számadási főkönyvek és költségvetési nyomtatványok felől. közül a legszebb példányt, kecsesen a hüvelyk és mutatóujja közé fogva kinyitotta a hatalmas tölgyfaajtót és komoly méltósággal átadta a hagymát a cigányprímásnak. A prímás, t. i. a cigányprímás, iszonyú meglepetésében megdöbben, de áhítattal, hálával és mély meghajlással vette át a kegyesen nyújtott ajándékot és nyilsebesen haladott le a lépcsőkön, társai pedig hanyatt-homlok utána. A derék háziúr ezalatt a dolgozószobájába ment, honnét a lépcsőházból kisietö cigányokat jól szemügyre vehette. Ezek még mindig a váratlan meglepetés hatása alatt lévén; hosszúra nyúlt ábrázattal, némán integettek egymásnak, mintegy jelezve, hogy no, mi ugyan megkaptuk az ajándékot . . . A kedélyes plébános ur mosolyogva nézett utánuk, mig a szép nagy udvar közepéig értek. Akkor azután barátságosan visszahívta és gazdagon megajándékozta őket. Szókéné Kelemen Katalin. A gyűlésen ezúttal nem voltak jelen: Csaba Adorján főispán és Dezső Kálmán kúriai biró egyházmegyei tanácsbirák. A főispán hivatalos, sürgős teendők miatt nem jöhetett, Dezső pedig éppen a kúriai bírói esküt volt letenni Budapesten. Bay Lajos orsz. képviselő és Makray polgármester is csak rövid ideig vehettek részt a gyűlésen, mivel 11 órakor városi ügyekben Budapestre utaztak. Gyűlés vége 12 és 1/2 órakor. Déli egy órakor népes közebéd volt az István király szállóban, ahol pompás ebédet tálaltak 3 koronáért. A vendégek általában nagyon megvoltak elégedve az ottani ellátással s Szincsánné majdnem hivatalos tósztot kapott az Ízletes fogásokért. Széli György nyitotta meg a köszöntők sorát, beszédében kiemelte, hogy a lelkészeknek a nép jóléte emelése érdekében is küzdeniük kell Hogy itt eredményeket érjenek el, erre üriti poharát. Helmeczy orsz. képviselő, elnök a ref. egyház nagynevű vezetőit éltette. Stoll Béla lelkes beszédban a hazafias missziót teljesítő egyházmegye elnökségéért koczintott. Papolczy Zoltán apai lelkész, tanácsbiró szintén az elnökséget éltette. Helmeczy pedig Stoll Bélát, megköszönve neki lelkes szép tosztját. Igen csinos, talpraesett beszédet mondott még Nagy Sándor erdödi ügyvéd, ottani szerkesztő, aki a nép szellemi, erkölcsi és anyagi boldogulásáért müködó lelkészi. tanítói és tanácsbirói kart éltette, valamint megköszönte Nagybánya városának a szives fogadtatást. A közgyűlés tagjai többnyire mindnyájan a délután 4 órás vonattal utaztak el városunkból. A bányamentésről. — Irta: Schwartz Gusztáv. — A Mentők Lapja legutóbbi számában foglalkozik a mentés kérdésével a bányában. A kitűnő szakszerű, de rövid cikket szükségesnek tartjuk hozni, abban a tudatban, hogy a mi bányavidékünkön is hasznát vehetik A czikk maga igy szól. A II nemzetközi mentésügyi és balesetelhárítási kongresszus VI osztálya a bányák és rokonüzemek mentésügyével foglalkozott. Az előadások főleg a technikai mentést, részben pedig azon modern intézkedéseket tárgyalják, melyekkel a bányákban előforduló katasztrófák elhárithatók. Dr. A. Fillunger (Mährisch Ostrau) nagy körültekintéssel ismerteti a bányatüzeket, azok keletkezését és leküzdését. Dr. Giovaui (Caltas- nietta) »mentőszolgálat a szicíliai kénbányákban« címen értekezik. Emlitésreméltó, hogy a bányákban alkalmazott orvosokat és ápolókat csak a bányamentéssel foglalkozó kurzusok hallgatása és praktikus tudnivalók elsajátítása után alkalmazzák. Dr. Goldmann (Sopron) a bányamunkások hivatásos betegségeire hivja fel a figyelmet. így: nehéz terhieknek élenyszegény levegőben való emelése által tüdőtágulás, máskor lágyéksérvek keletkeznek. A háton való munka következtében ssemteke-rezgés. Komoly kevés vérüséget okoz a bányászoknál előforduló bélféreg (snkylostomum hominis) stb. Pospisehii, a Ferdinand Nordbahn bányaigazgatója beszámol a biztonsági robbanóanyagok kísérleti eredményéről s azon konklúzióra jut, hogy a biztonsági robbanóanyagok, melyek bányalég stb. jelenlétében is veszélytelenek, száma kicsi és szükségesnek tartja egy uj kísérleti és vizsgálati állomásnak építését. Schorrig (Charlottenburg) a bányaüzemben a villamos lámpák előnyét és használhatóságát vitatja a benzin- és acetylén-
