Nagybánya és Vidéke, 1914 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-11 / 15. szám

(4) 15. szám.

J914. Április 11.

ösztöndíj, a nyíregyházai tanoncotthon növendéke részére 2, egyenként 120 korona segély- dij. Lejárat julius 15 3 Tanonciskolái ezüst érmek, kiváló tanulóknak 10 darab. Lejárat május 1. 4 Ipari munkásjutalmak, 6, egyenként 50 korona jutalom. Lejár május 15 én Az állami ösztöndíjak kővetkezők; 1 Tanulmányutazási ösztöndíj, iparos ifjú számára, külföldi utazásra, 600 korona. Lejár május 15 én 2 Ipari munkásjutalmak, öt, egyenként 100 korona jutalomdij és okmánykitüntetes. Lejár május 15 én. 3 Erzsébet királyné 10, egyenként 2500 koronás tanulmányi ösztöndíj, fiatalabb kereskedők részére, kik keleti kereskedelmi akadémiát végeztek. Lejár május 1 én

Husvét.

— Irta: Révai Károly. —

Amig a keresztény világban Ma fényesség, föltámadás van És győz az égi eszme:

Azalatt nálunk csúfot űznek:

Legendás hősét nemzetünknek Most feszitik keresztre.

Mig paloták és kunyhók népe Siet a Megváltó elébe,

Zengvén Alleluját:

Azalatt a magyar világnak Rákóczijára sárt dobálnak S a korcsmanótát fújják I

Megváltó Isten! Szólunk hozzád,

Mi, meggyalázott Magyarország,

Hol nincsen Alleluja!

Add mi reánk is szent áldásod,

Hogy megüljük feltámadásod !

Jöjj I válts meg minket újra !

Figyelmeztetés! Figyelmeztetem a város haszonállatot tartó közönségét, hogy a lépfene elleni védőoltást f hó 15-én a városi állatorvos a Közvágóhidnál a falragaszokon feltüntetett sorrendben meg fogja kezdeni. A büntetés elkerülése végett igyekezzenek annak pontosan eleget is tenni. Nagybánya, 1914 április hó 10-én. Smareqla Mihály rendőrkapitány.

Államsegélyt szennyvizderitő telephez kért Nagyvárad város a földmivelésügyi minisztertől, aki vonatkozó leiratában most — többek között — ezekről értesíti a várost: »Méltányolva azt, hogy a város közönsége csatornái szennyvizeknek öntözés céljaira való felhasználásával a maga részéről is előmozdítani kívánja a mezőgazdasági kultúra emelésére s a közélelmezés javítására irányuló azt a törekvést, amelynek megvalósítására hivatali elődöm állami támogatást helyezett kitátásba, a szóban levő szennyvizszürő és öntözőtelep költségeiből 131886 koronát tárcám terhére államsegélyként elvállaltam s egyidejűleg utasítottam a nagyváradi m, kir. adóhivatalt, hogy ezen összegnek első egyharmad részlete fejében 43 962 K 05 fillért a város pénztáránál hivatalos bélyegmentes nyugta ellenében fizessen ki.

Az erdei füzesetek tárgyában a főkapitány a következő figyelmeztetést tette közzé. Tekintve, hogy az év folyamán a száraz, szeles tavaszi időjárás mellett erdei tüzesetek fordulhatnak elő, melyek kiszámíthatatlan kárral járhatnak, ennek meggátlása végett az erdőben s annak közelében való tüzelés, tűzoltás, erdőégések oltása, veszélyes cselekmények vagy mulasztások folytán származott erdőégések tekintetében szükségét látom, hogy az erdőtörvény idevágó szakaszairól a nagyközönséget a következőkben tájékoztassam: Az 1879. évi XXXI. t. ez. 9. §. Az erdőben s azok közelében száz méternyi távolságon belül csak az erdőégések megakadályozására szükséges óvrendszabályok megtartása idegeneknek még ezen felül, csak az erdészeti személyzet engedélye mellett szabad tüzet rakni; azonban az erdőőrök az általuk őrzött területeken, a favágók a vágásokban, a kőfejtők a kőbányákban és a nyájakat legeltető pásztorok főzés és felmelegedés végett oly veszélytelen helyeken, melyeken az erdőbirtokos a tüzger- jesztést világosan el nem tiltotta, a kellő óvrendszabályok megtartása mellett rakhatnak

NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE

tüzet. Aki tüzet rak, minden esetben tartozik azt távozása előtt teljesen eloltani. Különösen száraz időjárás alkalmával az erdőrendészeti hatóság a tüzelést az erdőben egészen eltilthatja. 11. §. Aki az erdőben vagy annak közelében elhagyott tüzet talál, tartozik azt lehetőleg eloltani, ha pedig azt eloltani már nem bírja, vagy ha erdőégést vesz észre, vagy annak tudomására jut, tartozik azt az útjában eső legelső ház lakosainak tudtára adni, ezek pedig tartoznak az erdőégésről az erdőbirtokost vagy annak háznépét, vagy pedig az erdőfelügyelettel megbízott személyzetet haladék nélkül értesíteni, vagy a legközelebbi községi elöljáróságnak, rendőrkapitányságnak bejelenteni. 12. § A szolga- biró, rendőrkapitány, illetőleg a községi elöljáró, mihelyt valamely erdőégés tudomására jut, ezen község lakosságát, melynek határában az erdő létezik s a körülményekhez képest a szomszédos községek lakosságát is az oltásra kirendeli. A kirendeltek a községi elöljárókkal együtt, kötelesek az oltáshoz szükséges oltószerekkel, úgymint: csákánynyal, kapával, baltával stb. tüstént az égés helyére sietni. Az oltás vezetése a helyszínén levő rangban első erdőtisztet, különben a szolgabirót, illetőleg a városi kapitányt s ha ezek közül senki sem volna jelen, azon község elöljáróját illeti, melynek határában vagy legközelebbi szomszégságában az erdőégés van. 109. §. Két forinttól húsz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik: 1. aki a 9. §. hatá- rozmányainak megsértésével, az erdőben vagy annak közelében tüzet gerjeszt; 2 aki az általa vagy hozzájárulásával, avagy jelenlétében gerjesztett tüzet kellő felügyelet nélkül hagyja, vagy a tűzveszélynek kikerülsóre szükséges és a létezett viszonyok közt eszközölhetővé vált intézkedéseket elmulasztja; 3. aki a jelen törvény 11. §-ának eleget tenni elmulasztja; 4. aki erdőégés esetében annak oltására kötelezve lévén, ezen kötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget, vagy az oltást vezető hatósági közeg rendelkezését alapos ok nélkül nem teljesíti. 112. $ Ha a 109 §. 1., 2 , 3. alatt meghatározott cselekmény vagy mulasztás folytán, gondatlanságból tűzkár származott, a cselekmény vagy mulasztás vétséget képez s a bün- tetőrvénvek rendelkezései szerint lesz büntetendő. Ugyanezen szabály alkalmazandó az esetben is, ha a tűzvész a mész- vagy szénégetés, a szurok- vagy kátrányfőzés, avagy a korom - készítés vagy hamunyerés végett gerjesztett tüz- ből gondatlanság folytán származott, úgyszintén ha a tűz az égés következtében nyerendő hamu jogtalan eltulajdonításának czéljából gerjesztetett, habár tűzvész nem származott.

Nobilis pénzintézetek A Szentesi Takarék- pénztár, a Szentesvidéki Takarékpénztár és a Szentesi Központi Takarékpénztár együttesen azt az igazán előzékeny ajánlatot tették Szentes városnak, hogy a budapesti pénzintézetek által a város részére folyósított 900.000 K-ért, mely 1916 április 1-ig fizetendő vissza, szívességből, minden kamat, jutalék vagy ellenszolgáltatás nélkül teljes vagyonukkal jótállanak Az ajánlatot köszönettel fogadta el Szentes város tanácsa s hálával adózik érte Szentes város egész közönsége is

Selmeczbánya város vízvezetékének évek óta húzódó ügye végre-valahára eldől. A folyó havi törvényhatósági bizottsági közgyűlés kérésére Ivánka István főispán és Czobor László országgyűlési képviselő a pénzügyminisztériumban megsürgették az ügyet, hol azt a választ kapták, hogy rövidesen dönteni fognak, átadják-e a reichenaui vagy a rossgrundi tavak vizét vagy sem Ha a minisztérium egyik tavat sem hajlandó átengedni, a város a Melegpatak melletti

P ""Roche” *

orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen,

tüdőbetegségek,

gégehurut, *"

>. w szamárhurut,

Ék gyermekek görvéiykórja ellen.

WM-zÁ’, fispfietó minder, cyó^yxzar^&rb^ir, oCCS® ****& ***# *****

vízgyűjtő-tavat építteti meg. Ezzel megszűnik a vizmizéria s elegendő mennyiségű, szűrt, tiszta jó ivóvize lesz a városnak.

A »Varárnapi Újság« április 12-iki húsvéti száma a szokottnál nagyobb terjedelemben, bő és rendkívül érdekes tartalommal jelent meg. Czimképét Mihály Lívia rajzolta, egy képsorozat Ybl Miklós nevezetesebb műveit mutatja be, egy másik pompás magyar pésztor-tipu- sokat ábrázol, egy harmadik a budapesti helyőrségváltozást örökíti meg. Myskovsky Ernő rajzai és cikke Rákóczi nagysárosi várkastélyáról, Juszkó Béla pompás rajza megannyi érdekesség. Szépirodalmi olvasmányok: Kaffka Margit uj regénye, Pékár Gyula novellája, me.yhez Márton Ferenc készített finom rajzokat, Jakab Ödön, Szász Menyhért és Bodor Aladár versei, Lagerlöf Zelma regénye, Takác s Sándor történelmi tárcája. Egyéb közlemények : aktuális arcképek, képek a verseczi honvéd- tüzérezred bevonulásáról s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona a »Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalában (Budapest, IV , Egyetemutca 4 sz) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér.

Születtek: 117, ápr. 2. Boltye László utcaseprőnek »György«; 118, ápr. 4. Debreczi Bálint nyomdászsegédnek »Sándor Árpád«; 119 , ápr.

3 Marosán György bányamunkásnak »Erzsébet«;

120., ápr. 2 Dézsi László kötélgyártónak »Mária«; 121, ápr. 5. Marosán Miklós erdőmunkásnak »Flórián«; 122., ápr. 3. Kezán Lász ó bányamunkásnak »László, Gusztáv« nevű gyermeke.

Elhaltak: 86, ápr 4. Petnár Dömötör napszámos, gkalh 50 éves, veselob; 87., ápr. 5. Ács László ref. 9 hónapos, bélhurut; 88, ápr. 5 Beer János napszámos, rkath. 52 éves, szivhüdés; 89 , ápr. 9. Tauber Ádám ny. bányamunkás, rkath. 70 éves végkimerülés; 90, ápr. 10. Kerekes Ilona g. kath. 15 napos, veleszületett gyengeség.

Hihirdetés alatt állanak: Kurucz Lajos és Dobra Róza debreczeni; Németh Béla József és Prohászka Ilona nagybányai; F'azekas József és Petrován Mária nagybányai; Vincze János misz- tótfalusi és Székely Nagy Janka nagybánya-bor- palaktelepi; Búd Pál és Kosztin Rozália nagybányai; ifj. Gyalai Gyula és Kaisz Emilia nagybányai lakosok.

Foulard selyem 1 K 15 fillér méterenként blúzoknak és egész öltönyöknek. Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték. G. Henneberg selyemgyára Zürich, a német császár udvari szállítója.

ió éjszakát szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a »Löcherer Cimexin«-nel fertőtleníti. A fővárosban történt próbák beigazolták, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskát és annak petéit pusztítja el rögtön; de megszabadít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a molykártól ped:g a szőrme ruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető Boda Gyula füszerkeres- kedésében és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.«

Huszthy Mátyás művészi fényképei és fényképnagyitásai kiváló szépek. Nagybánya, hid-utca 15. sz.

KÖZGAZDASÁG.

A Triesti Általános Biztosító Társulat

(Assicurazioni Generáli)

f évi március hó 17-én (ártott 82-ik rendes közgyűlésén terjesztettek be az 1913. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1913. december 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek kor. 1,297.036,630 20 tettek ki és az év folyamán bevett dijak kor. 56 381,05047 rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka korona 22 566,540 39-rel kor. 398.114,196 97 re emelkedett. Az életbiztosítóttak osztalék-alapja kor. 7 515,71511 tesz ki. A tüz- biztositási ágban, beleértve a tükörüveg biztosítást, a díjbevétel kor. 19,357.541,835 biztosítási