Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-10 / 32. szám
1513. Augusztus 10. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 32. szám. (3) adai, ha pedig két gubás atyafijön, az templomot akar építeni a pénzedből, akár kell neked az a templom Bivalyszentmártonban, akár nem. Szakasztott igy vagyunk és leszünk most a vizkárosultakkal. A szegény gubás atyafiak kezűkbe vették már a botot s megindultak világgá. Beállitnak hozzád is. Hát nem jobb volna ezt a kérdést adóban megoldani ? így a jobb szivü ember terhelődik meg nagyon, amúgy pedig a jobb anyagi állású. Bizony okosabban tenné az állam, ha a kéregetés helyett megkezdené az adókivetést. Nem az árviz az oka, de tény az, hogy ma sok ember elköltözik Nagybányáról, sok derék, kedves, intelligens család hagy itt minket. Nagy a forgalom a kinevezésekben és áthelyezésekben, bár volna már az iparban és kereskedelemben is. Annak a bizonyos bukaresti békének az áldásait szeretné sürgősen látni a krónikás. Uj törvényszéki elnök. Őfelsége a király Papolczy Gyula dr. kir. táblabirót a szatmári törvényszék elnökévé nevezte ki. Cziffermayer Lőrinc helybeli pénzügyőri biztost a miniszter főbiztossá nevezte ki s Nyit- rára helyezte át. Neubauer Ferenc miniszteri tanácsos tegnap hazaérkezett Rézbányáról, holnap azonban ismét elutazik és pedig Ó Radnára. Előléptetés. Kerekes Sándor főgimn. tanárt a miniszter a VIII. fizetési osztályba léptette elő. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter lovag Berks Lajos debreceni járásbirósági jegyzőt, a debreceni törvényszékhez helyezte át. Tanári áthelyezések. A miniszter Sál Béla helybeli és Viezoli József fiumei áll. főgimn. rendes tanárokat kölcsönösen áthelyezte. Kertész János helybeli h tanárt Szakolczára, Ko- valik Antal budapesti h. tanárt Nagybányára, Gzitronyi Jenő h. tanárt Pécsre, Sebők Emánueí tanárjelöltet Nagybányára helyezte át. A moziban egy 2000 méteres Pathé filmet mutatnak he holnap, mert rájöttek, hogy mégis csak legjobbak a Pathé filmek. De erre már elmegyünk. A múlt vasárnapi műsor nem volt elég családias. Kérjük erre figyelni, nehogy a közönség elpártoljon a mozitól. A vasárnapi két előadásnak műsora a következő: 1. Piza és műemlékei, természetes kép. 2 A liliom öl, modern dráma 2 felvonásban. 3 A véres éj, modern dráma, irta Gaston Welle. 4. Maxi mint toreador komikus kép, előadja Max Linder. Előadások kezdete délután 4 és este 8 órakor. Térzene a ligetben kedden, aug hó 12-én. Kezdete délután 6 órakor. Gyászhir. Vármegyénk főispánját gyász érié. Nejének édesanyja, Domahidy Istvánná múlt vasárnap meghalt A szomorú esetre vonatkozóan vettük a következő gyászjelentést: Mint csendes mécs világa, úgy szenderült át hosszas szenvedés utá n hitünk boldogabb honába f évi augusztus hó 3-án, életének 72- ik, boldog családi házaséletünknek 49 ik évében Domahidai Domahidy Istvánná szül. Kricsfalusi és Darvai Darvay Szeréna áldott jó feleségem. Mély gyászba borulva siratjuk őt és hozzuk tudtára nagy családi törzsünknek és ismerőseinknek elhunytál. Domahidai Domahidy István mint férj, fia Domahidai Domahidy Elemér, neje báró Perényi Helén, fia István, — leánya Olga és férje Kürti Csaba Adorján, Carola, István, Miklós és László gyermekeivel Temetése Nagykárolyban a ref. egyházi szertartás szerint f. hó 4-ik napján délután 4 órakor fog véghez menni. Hült tetemei pedig f. hó 5-én délután 4 órakor az an- gyalosi családi sírboltba fognak örök nyugalomra tétetni. Nagykároly, 1913 évi augusztus hó 3-án. Örök béke lengjen löldi angyalunk porai felett! Felsőbányán a hetivásárok napját miniszteri engedélylyel hétfőre és csütörtökre helyezték át. A héten azonban még mindig kedden és pénteken voltak s hogy mikor kezdődik az uj rendszer, eddig nem sikerült róla tudomást szereznünk. Városi közgyűlés volt aug. 9-én d e. 10 órakor, mely alkalommal Ajtai Nagy Gábor színházi vasfüggöny bérlő kérte a bérnek leszállítását, mivel egyes helyek üresen állanak. Az ügyet Révész j. indítványára kiadták a mérnöknek javaslattétel végett, hogy nem lehetne-é a mozit úgy előadni, hogy a hirdetések ilyenkor is előadás előtt és felvonás közökben láthatók legyenek, mert ma a mozilepedő eltakarja a hirdetéseket, csak a Radó cipői látszanak ki. A nyugdijügyi bizottság Markó Pálné özvegynek nyugdiját megállapította, özv. Rajkó Dá- nielné szülésznői oklevelét meghirdették. Végül az István Király szállónak bérletét tárgyalták le s kiadták még 9 évre a szállót évi 20000 K-ért a bérlő r.-t-nak azzal, hogy a vizdijat a város maga fizeti. Czukrásziizlet áthelyezés, Vigh László jó nevű czukrász, régi, elismert czukrászüzletét az István-szálló főoldalán levő bolthelyiségbe helyezte át, melyet egészen újonnan berendezett. Minden czukrászati czikk a legfrissebb minőségben kapható. Nagy feltűnést keltett legutóbb Sági János az ő »Poloskaveszedelem« cimü könyvével, mely Magyarországon eddig egyedül foglalkozik kellő részletességgel ezzel a veszedelmes féreggel, mely már vidéken is erősen terjedni kezd (gondoljunk csak a szállókra). Egyes városok egész komolyan poloska szabályrendeleteket gyártanak. Mindenesetre többet ér itt a jó intézkedés, mint az álszemérem, hogy mily nagy bajt rejt magában ez az apró, szapora, undok állatka, arra nézve Ságitól mai számunkban külön tárcacikket hozunk. A festők müvószestólye ma este fog lezajlani igen érdekes programmal. Részletes tudósítás jövő számunkban. Iparos kongresszus lesz a folyó év őszén Nyíregyházán, melynek előkészítésén az ottani ipartestület rúáris nagyban fáradozik. Egyetemi ifjak estélye. Vettük a következő meghívót: A nagybányai és Nagybányán tartózkodó egyetemi és főiskolai hallgatók 1913. évi augusztus hó 16-án, az István király-szálló színháztermében, a kolozsvári »Mensa Akade- mika« javára zártkörű táncestélyt rendez. Kezdete este fél 9 órakor. Középpáholy 12 K, oldalpáholy 10 K, kispáholy 8 K, személyjegy 2 K, családjegy 5 K, diákjegy 1 K. Felülfizetések a jótékony célra való .tekintettel köszönettel fogadtatnak. Jegyek előre válthatók Kovács Gyula, Hoffmann Árpád és Platthy Géza urak üzleteiben Védnökök: dr Kossutány Ignácz kolozsvári egyetemi tanár, a jogi kar dékánja. Neubauer Ferencz min. tanácsos. L. Bay Lajos orszgy. képviselő. Stoll Béla ügyvéd. Dr. Mak- ray Mihály polgármester. Rendezők: Almer Károly, dr. Berényi Béla, Berényi Ernő, Bernhardt István, dr. Bertalan István, Bommersz- bach Sándor, Burdács János, Dergács Sándor, dr. Dumbravicsán Sándor, Fábián Lajos, Feuerstein Mór, Fuchs Izsák, Hanay József, Haranth Dezső, Hochmann Sándor, Kaisz István, Ka- szanitzky Géza, Keresztesy Ernő, Kóczy László, Kupás Gyula, Lebovics Lajos, Nyirő István, Papp Viktor, Pásztor József, Pogány István, Richter György, Rózner István, Rózsa Gyula, Syntinisz Gyula, Stanescu Livius, Szabó Zoltán, Szaitz Jenő, Szőnyi' Sándor, Takács Lajos, Thierry Tibor, Thurzó György, Török Antal, dr. Török Sándor, Thurmann Olivér, Wetter Ambrus. Próbabál. Róka P. Pál fővárosi tánctanár szokásos nyári nagybányai tanfolyamát tegnap fejezte be s ez alkalomból sikerült próbabált rendezett az István király szálló éttermében. A közönség, csodálatos módon, éppen elég volt a helyiségnek, nem szorongtunk, de több már alkalmatlan lett volna abban a nagy teremben is. Maga a tanár ur »táncpróbá«-nak nevezte ezt a szép összejövetelt, de beillett ez valósággal bálnak is, oly gyönyörű volt. A növendékekkel bemutatta először a túr táncokat, u m. a séta-polkát, kreuz-polkát, padöpatinört, tu szteppet stb., majd a négyest és csárdást. Minden növendék hibátlanul és csinosan letáncolta a programmot. A négyes udvarias, finom és elegáns volt, a csárdásban pedig annyi tűz, annyi lélek és délceg magyar véna, hogy szinte megható a mai medvetáncos világban. Szóval Róka megmutatta — persze nem először, de Isten ember is tudja és valószinüsiti. Gondoskodtam azonban arról, hogy tudományos munkát is ter- jeszszek elő. Az ország egyik legelőkelőbb fóruma: az Országos Közművelődési Tanács, kiadványában: a Vasárnapi Könyv 1911. évi 26 füzetében »A betegséget terjesztő állatok« czim alatt kétségtelennek tartja, hogy a bolha, légy, szúnyog és poloska betegségeket terjeszt. Megemlíti a cece- legyét, amely a szerecseneket álomkórba dönti s amely az angol hadsereg állatait halomra hullasztotta. Majd igy ir a füzet : »A poloska éjjel az alvó ember vérét szívja és mindenben, ahová kemény szivókáját bele- szurja, ott hagyja kellemetlen szagu nyálát. Általában a szúnyog a mocsárláz és a sárgaláz, mig a bolha és a poloska a bárányhimlő, meg a pestis terjesztője.« A figyelmet a poloska közveszélyes voltára fel akartam hívni, ezért több orvosi fórumhoz ezeket a kérdéseket intéztem : Lehetséges-e, hogy a poloska ragályos betegségeket terjeszt ?,Megállapitották-e ezt tudományos kísérletek 9 Milyen betegségeket terjeszthet a poloska? A poloska egyékbént miért káros az egészségre ? »A m. kir. belügyminisztérium egészségtani intézete« a fertőző betegségek ellen való védekezéssel foglalkozik. Az intézetben működik dr. Hollaender Hugó, a nagynevű bakteriológus, aki széleskörű tanulmányokat végzett a rovarok okozta betegségekről. Kérdésemre kitüntető sziveséggel a következő választ adta: »A házi poloska (Gimex lectulárius, Linné) nyálmirigyei egy — minden valószínűség szerint erjesztő féle — méreg-anyagot tartalmaznak, a melyet a rovar csípésekor az emberi bőrbe juttat. E méreg iránt sok ember és különösen gyermek nagyon érzékeny, úgy hogy nem egyszer láttam súlyos lázzal járó bőrkiütéseket, amelyeket a poloskaméreg okozott. Tagadhatatlan, hogy a poloska, mint vér- szivó inzekta, ezenkívül terjesztője is lehet olyan fertőző betegségeknek, amelyeknek csirái az emberi vérben tartókodnak. Az Európában előforduló fertőző betegségek közül az n. n. visszatérő láz (febris recurrens) az, amelyek az emberi vérben élősködő csiráit (az u. n. Obermeyer-féle spirilliumof) a poloska magába venni és más emberbe átoltani képes. Ez a betegség különösen a mi hazánkat körülvevő más országokban (Orosz-, Török-, Cseh-, Lengyel-, Németországban) gyakori. Az orosz néphit már régóta azt vallja, hogy a poloska csípése lázat okoz (hideglelést). Hogy a poloska a visszatérő lázat betegről egészséges emberbe tényleg át tudta oltani azt már 1897- ben egy Tictin nevű szerző bizonyította be azáltal, hogy visszatérő lázbetegségben szenvedő ember vérén táplálkozott poloska testét összezúzta és az abból kicsorduló vért majomba beoltotta. A kísérleti majom erre typikus Obermeyer féle visszatérő lázba esett. Állítják, bogy a poloska a küteges hagymáz (typhus exanthematicus vagy »foltos-láz«) kórokozóit is közvetíteni tudná. Rendelkezünk oly KOLOZSVÁRI KRISTÁLY Túlvállalja fehérnemüek mosását és vasalását, női és férfi ruhanemüek vegyileg tisztítását és festését. gfozmosogyar Kapnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. Csomagolás és szállítás díjtalan
