Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-06 / 14. szám
(4) 14, szám. NAGYBANYA ES VIDÉKÉ 1913. Április 6. ban az Egek könyörületes Urának bemutatni. Nagybánya, 1913. április 3-án. Emléke közöttünk élni fog mindörökké 1 Színészet. Heves Béla szatmári színtársulata nemsokára hozzánk érkezik. Előadásait e hó végén kezdi meg Az igazgató ma a következő előleges színházi jelentést adta ki: Tisztelettel értesítem Nagybánya szab. kir. város és vidéke szinpártoló közönségét, miszerint a szatmári »Városi Színház« művésztagjaiból álló színtársulatommal 1913. évi április hó végén a Lend- vay-szinházban, Limonádé ezredes szenzációs nagy sikert aratott énekes bohózat újdonsággal megkezdem működésem. Társulatom névsora : Előadó női személyzet: H Bállá Mariska, I. r. soubrette primadonna, népszínmű énekesnő. Sz. Czakó Mici, vígjátéki szende, társalgási Dénes Ella, koloratur-énekesnő. Garai Uus, drámai szende, társalgási. Z. Hahnel Aranka, drámai hősnő. Pálma Tussi, naiva. Pintér Irma, énekes naiva. P. Torday Etel, drámai és vígjátéki anya. Somogyi Rózsi, énekesnő. P. Szepessy Szidi, operette komika. Gáspár Anna, Borbély Sán- dorné, Népessy Izabella táncosnő. Godányi Juliska, Geszti Rózsi táncosnő, H. Utassy Mariska, Sziklay Valér, Kardos Ed:th kar- és se- gédszinésznŐk. Műszaki személyzet: Heves Béla, igazgató. Czakó Vilmos, igazgató helyettes, titkár. Szőke Sándor, drámai rendező. Szalóki Dezső, operette főrendező. Hajsinek Rezső, vezénylő-karnagy. Négyessy Mátyás, Súgó, Simay Gyula, ügyelő. Farkas Gizi, pénztárosnő. Pintér István, könyvtáros Rovó István, gazda. Előadó férfi személyzet: Barics Gyula, opera, operette bariton énekes. Borbély Sándor, operette buffó, komikus. Bársony Aladár, jellem és hős. Czakó Vilmos, kedélyes apa, társalgási. Endrey Jenő, komikus. Nagy Gyula, operette tenorénekes. Ross Jenő, énekes bonvivant, szalon komikus. Sümegi Ödön, énekes bonvivant. Szalóki Dezső, op. buffó, ked. apa, komikus Szendrő Gyula, jellem-színész. Szőke Sándor, bonvivant, lyrai szerelmes. Zsoldos Andor, szerelmes szinész- siheder. Lenkey György, színész és énekes. Acs József, Horváth Sándor, Kapossy János, Dalnoky Károly, Muhay Jenő, Simay Gyula, Pintér István, Rovó István, Vadász József kar- és segédszinészek. Doroghy László jelmezszabó és főruhatáros 2 segéddel. Kállay Mihály főszertáros, kellékes és szinlaposztó 3 segéddel. Kira János szereposztó — Két színházi szolga. A zenét a kassai m. kir. honvédzenekar 20 tagja szolgáltatja. Az idény alatt a következő újdonságok lesznek műsoron: Cigányprímás, Aranyeső, Kedves Augusztin, Éva, Kicserélt feleség, Délibáb, szökik a nagysága, Limonádé ezredes, Kolumbusz báró, Tengerész Kató, A kis dobos, Csókszanatórium, (operette újdonságok.) Cárnő, A frankfurtiak, Miniszterelnök magánbérház, melyben a »Szedlák-féle« kitűnő férfi-szabóüzlet virágzott. A »Vadászkürt«-be tartottam tehát, ahova rendeltem, ha a város majorjában lovát elhelyezi, az egyeki T.-füredről hozó előfogatosomat is; ahol tudtam, hogy a Il-ik osztály altisztjeivel még bizonyosan találkozom, akik nem is vetnek meg egy jó éjszakát, amit szerencsés viszonttalálkozásunk örömére én szerzek nekik. Úgy is lön ! . .. Várva-vártak rám, mert tudták, hogy az én futárságom nem közönséges utazás, hanem nagyon is kritikus lehet, habár annyira veszélyes voltát nem is gyanították, mint amilyen valósággal volt! , . . Hát beléptemkor úgyszólván ovációval fogadtak és ez jól esett nekem, mert a bajtársi szeretet bizonyítéka volt, amelynek katonáéknál is, sőt talán itt inkább, mint másutt megbecsülhető értéke van, közönséges napokon is ugyan, de hát még a táborozási és csatározásban előjöhető, még kölcsönös segélyt és védelmet is követelhető nehéz viszonyok közt! . . , Lázasan hallgatták és mondhatnám, irigységet keltett bennök élet-halál közt félelemnélküli viselkedésem s egészen büszke örömöt és hasonló elhatározást keltett szivükben elbészélésem s annál kitörőbb zajban nyilvánult meg a viszonttalálkozás. Az este, sőt az éjszaka ünnepeltje tehát — én voltam, nemcsak bajtársaim, hanem a jelenlevő polgári vendégek előtt is, akik nemcsak az elbeszélés hallgatásához, hanem az öröm kitöréséhez is, sőt aztán a viszonzásul adott lakomához is, minden erőltetés nélkül csatlakoztak — kivilágos reggelig I ... Pénzem szerencsésen kibírta, de szerencsésen meg is könnyebbültem tőle, (Vége). ur, Az isteni szikra, Primerose kisasszony, Erős láncok, Ostrom, Sarkantyú. A farkas, A falun, : A lakájok, Bella, Az elnökné, Éva boszorkány, A nemzetes asszony (dráma, vígjáték és bohózat újdonságok.) Bérletek árai: (30 előadásra) | Középpáholy 295 K, oldalpáholy 246 K, kis- ! páholy 204 K, támlásszék I—IV. 51 K 20 f, zártssék V-VIII. 37 K 20 f, körszék IX-XIII. 31 K 20.f. Szelvénybérlet (20 előadásra) Középpáholy 196 K, oldalpáholy 164 K, kispáholy 132 K, támlásszék I—IV. 32 K 80 f, zártszék V-VIII. 23 K 40 f, körszék IX—XIII. 18 K 36 f. A bérlet eszközlését április hó 8-ától Czakó Vilmos ssinházi titkárom végzi. Nagyérdemű közönség! Ismerve a múltból Nagybánya város n. é. közönségének magas színvonalú ízlését, semmi áldozatot nem kíméltem, csakhogy e magasfoku művészi követelményeknek társulatommal megfelelhessek. Előadásaink sorozatát megkezdve, tisztelettel kérem a n. é. közönség szives bizalmát és pártfogását. — Kiváló tisztelettel Heves Béla, a »Szatmári Városi Színház« igazgatója. Az István király szálló bérlő r. t. márcz. 30-án tarttoa közgyűlését. A zárószámadásokat, mérleget elfogadták. Osztalékot az idén nem adnak. S a bérletet a városnak felmondották. Emlékeztető. A Nagybánya és Vidéke Fogyasztási Szövetkezete ma, vasárnap d e. fél 11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését a m. kir. bányaigazgatóság kiadóhivatalában. Szatmárvármegye törvényhatósága folyó hó 10-én rendkívüli közgyűlést fog tartani 89 tárgy - gyal. Ezek közt politikai, vagy országos természetű egy sincs. Nagybánya ügye előfordul a klastrom-rét kifizetése tárgyában, Felsőbánya határozata pedig a tisztviselői állások elnevezése tárgyában. Ezek formális dolgok csupán. A közgyűlést állandó választmányi ülés előzi meg április 9 én, szerdán d. u. 3 órakor. Erdöégés. A Kereszshegyeu a héten kél Ízben is erdőégés volt. U. m. április 1-én és 2-án. Először nappal gyűlt ki a hegy nyugati oldala s felvonult a hegy lábától egészen á csúcsig, majd éjjel ismét kigyuladt s hatalmasan égett. Az oltásban dicséretre méltó tevékeny részt vettek nappal a kiránduló gimnázisták Varga Sándor dr. főgimn. tanár vezetése alatt. Éjjel pedig a rendőrök, csendőrök, városi alkalmazónk. A tüzet sikerült elfojtani, de igy is jelentékeny kárt tett a fákban. A gyúlás oka a szokásos tavaszi levélégetés volt. Értesítés. Mély tisztelettel értesítem a nagyérdemű helybeli és vidéki közönséget, hogy az azelőtt volt Kuhn és Szentmihályi cég megszűnt, amennyiben szobafestő volt üzlettársamtól megváltam. Mint ezelőtt, úgy ezután is az a fő törekvésem, hogy a festető közönség legkényesebb igényeit is kielégítsem. Ezért biztat a remény, mert a t. közönség már meggyőződést szerzett a munkám ízléses és preciz elkészítéséről, valamint az áraim szolidságáról is. Minta-collektiom a legújabb külföldi különlegességekből van összeállítva, melylyel a m. t. közönség rendelkezésére állok. Munkaelvállalás végett vidékre személyesen megyek. Alázatos tisztelettel Kwhn Henrik szobafestő és mázoló, Szombat-utca 10. A magyar helyesírás szótára és szabályai az iskolai helyesírás alapján. Nincs helyesírási szótár, mely a magyar szókincset ily kimerítően hozná. A magyarban használt idegen szókat magyaros és eredeti helyesírással és a je- i lentés magyarázatával közli. Az elméleti részben közölt cikkek, mint: az összetett szók, az igealakok és a földrajzi nevek Írásmódja, a helység nevek helyragozáza, a számnevek és származékaik és a címek írásmódja a helyesírás történetéből, vezérfonál a helyesírás elsajátítására (középiskolát nem végzetteknek) stb., továbbá a szótári résznek közel 150,000 szóalakja nélkülözhetetlenné teszik ezt a müvet minden Írással foglalkozó ember számára. Az is helyes eszméje a szerzőnek, hogy munkájá ban — jobbára a latin és német nyelv hatása alatt — elterjedt rossz magyarságu kifejezéseket feltünteti és javítja (Simonyi Zsigmond Helyes magyarsága után)- A többféle írásmóddal jára tos szóknál a jobb Íróink által használt alakokat használja. A sok évi tanulmányra és gyakorlatra valló munka megírásában a legjelesebb nyelvészeink segédkeztek. A könyv ára erős kötésben 5 korona Kapható minden könyvkereskedésben. Megrendelhető kiadóhivatalunk utján is. Időjárás. A mostani remek szép tavaszi napokról talán nem lesz érdektelen, ha egy kis hivatalos kimutatást hozunk. Előre is jelezzük, hogy csapadék nem volt semmi sem. A hőmérséklet minimum hajnalban d. u 2 órakor árnyékban Március 30 án + 3'7 165 » 3l-én 4- 2'5 17-7 Április 1-én + 2-5 183 > 2-án + 3'2 18 7 0 3 án-f- 3'— 16 — » 4-én-f- 3'7 146 > 5 én + 2‘146 Gondozatlan lucernások és lóherések. A mostani magas állatárak, illetve a városi lakosságnak rohamosan fokozódó husszükséglete mellett az állattenyésztés s ennek révén a takarmány- termesztés mind nagyobb jelentőséggel bir. A magyar gazdaközönségnek saját érdekében életbevágó kötelessége, hogy a jelentkező igényeket minél kifogástalanabbul kielégítse, mert különben megérheti a szégyent és fájdalmas veszteséget, hogy az ausztriai iparosok ki fogják csikarni a Romániából, Szerbiából, meg Bulgáriából való élőállat behozatalt. Virágzó állat- tenyésztés azonban megfelelő takarmánytermelés nélkül elképzelhetetlen, ezért a magyar mező- gazdaságnak egyik legsürgősebb feladata, hogy a rosszul termelő lóheréseket és lucernásokat megjavítsa Csekély fáradsággal könnyen megkétszerezheti a gazda ezeknek a hozamát, csak meg keli tanítani rá, hogyan csinálja. A lóherések és lucernások csekély termőképességének a gyakorlati gazdák tapasztalata szerint többnyire az az oka, hogy a talaj felső részének lulkeményedése miatt az esővíz nem hatolhat a talajba, másrészt pedig a gondozatlan, kizsarolt talaj nem rendelkezik elegendő tápanyaggal, hogy bőven teremhessen. A talaj tulkeménye- dett felső részét úgy javítjuk meg, hogy kora tavasszal, a talaj megszikkadása után keresztül kasul éles borodéval megjáratjuk a lucernát. E művelet által a talaj felső része porhanyóvá válik s a viz és levegő behatolhat, másrészt a borona a gyökereket átvagdossa, s ezzel ríj sarjadsásra, uj hajszálképződésre készteti. A másik feladat a talaj hiányzó tápanyagainak pótlása. Ha kát. holdanként a borona után két mázsa szuperfoszfátot szórunk a talajra, megtettünk mindent arra, hogy lucernásunk vagy lóherésünk buja fejlődésnek induljon. A trágyázás 2—3 esztendőre hat ki, a boronálást azonban minden esztendőben el kell végeznünk, inkább ősszel, mint tavasszal, hogy a téli nedvesség is behatolhasson a talajba. íme, milyen egyszerű módon és kicsiny eszközökkel érheti el minden kisgazda, hogy kétszer annyi takarmánya legyen, mint volt eddig, A siketnémák debreczeni intézetének uj épülete. A siketnémák debreczeni intézete f. évi szeptember havában a részére felállított uj épületébe költözködik. Az épületben a modern paedagógia minden igénye kielégítést nyer. Maga az épület három emeletes 120 siketnéma növendék befogadására alkalmas. A növendékek nem szerint leányok és fiuk külön-külön internátusben nyernek elhelyezést. Az intézetben az oktatás céljaira 12 tanterem, 3 slöjd, rajz-, kézimunka- és tornaterem van berendezve. Az impozáns épület szépen rendezett kertben áll, amelynek közepén a növendékek részére 3500 m2 nagyságú játszótér van Az intézetben a siketnéma növendékek szakszerű tanításban és nevelésben részesülnek. A siketnémák az intézetben elsajátítják a hangos beszédet, ami nagy áldás a siketnémára nézve, mert a tanult siketnéma többé nem jelekkel, hanem élőszóval közli az épérzéküeknek a gondolatait, valamint azok hangos beszédjét is megérti. Megtanulnak írni, olvasni, számolni s mindazon ismeretek birtokába jutnak, amelyek az életben szükségesek. Kikerülve az intézetből, valamely iparágra lépnek s megkeresik a mindennapi kenyerüket. íme a debreceni siketnéma intézet igazán embermentő munkát végez Azok a szerencsétlen embertársaink, akik elveszítették a hallásukat s vele együtt a beszélőképességüket, a nevelés és tanítás által nemcsak megtanulnak beszélni, hanem megfelelő intelligencia birtokába jutnak s a megvetettek és az elhagyottak egyenrangúak lesznek a tanult épérzéküekkel, akik többé nem teherképen csüngnek az emberiségen, hanem produktiv tagjai a társadalomnak. Égbe kiáltó bűnt követ el az a szülő, aki siketnéma gyermekét ily intézetben nem tanít-
