Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
(4) 7. szám NAGYBANYA ÉS VIDÉKE 1913. Február 16. vunkat, hogy azok, akik hivatottak arras akiknek módjukban van, vonják le a bolgár és török háború tanulságait, tegyék lehetővé azt, hogy a bolgár kertészek ezentul,nélkülözhetők legyenek ebben az országban. Őszintén megvallva mi nem sajnáltuk a bolgároktól a pénzt. Jót és olcsót adtak. Erre volna szükség a jövőben is, de ezt csak úgy érhetjük el, ha a magyar gazda végre valahára hozzálát a kertgazdálkodáshoz. Ha ezután is heverészünk a régi megszokott kényelemmel, ha még ma, február közepén sem jut eszébe a kert- és szántóföldtulajdonosoknak az, hogy ilyenkor már nagyon tanácsos volna melegágyakat készíteni s jó konyhakerti vetőmagvakról gondoskodni, nem is beszélve arról, hogy az öntöző müvek berendezése sem valami boszorkánymesterség: akkor bizony a bolgár török háború után a magyar fogyasztó közönségnek az a része fog legjobban sírni, amelyik rá van utalva arra, hogy a zöldséget és egyéb kerti terméket piacon vásárolja. Meg kell tehát ezt az országos sírást előzni. Még nincs késő. — A közlemény komoly tanulságait ajánljuk a nagybányai gazdák figyelmébe is. Hány ügyvéd van a szatmárnémeti ügyvédi kamara területén? A szatmárnémetii ügyvédi kamarának most közzétett név- és lakjegyzéke szerint a kamarának összesen 173 tagja van, ezek közül 70 Szatmáron, 27 Nagykárolyban, 17 Nagybányán, 13 Szinérváralján, H Halmiban, Nagysomkuton és Mátészalkán, 7 Fehér gyarmaton, 6 Erdődön és 1 Csengerben lakik. A kamaránál bejegyzett ügyvédjelöltek száma 104 A régi tizkoronások végső beváltási ideje. A régi tizkoronás bankjegyek beváltásának végső határideje febr. 28-ika. A közös bank ugyanis közhírré teszi, hogy az 1905. febr. 15 iki hirdetményével bevont 1900 márc. 31-iki keltezésű 10 koronás bankjegyeket, melyeket a főintézetek és fiókok ez idő szerint még beváltanak, 1913. február 28-ika után nem fogják többé sem beváltani, sem elfogadni és e napon a banknak az a kötelezettsége, hogy az előbb említett bankjegyeket értéknek tekintse, megszűnik. Vetőmag bevásárlás. A vármegyei gazd. egyesület a következő felhívást bocsátotta közrre: Tisztelt gazdatárs! A f. hó 12 re összehívott értekezleten megjelent nagyszámú gazdaközönségnek bemutattuk az egyesület által felszólított cégektől beérkezet s árajánlatokkal ellátott tavaszi árpa és zab mintákat. A beérkezett ajánlatok megvizsgálása és összehasonlításából kifolyó határozat eredményeként közöljük, hogy gazdáink megbízták egyesületünket a szükséges mennyiségnek beszerzésével, úgy, hogy a teljes waggon rakományok egyenesen a megrendelő címére, a kisebb mennyiségüek egy gyüjtőállomásra rendeltessenek, s onnan továbbittassanak, mert ez ilyen formán a fuvar- dijtételnél a megrendelőre előnyösebb Az árak Szatmár állomáson kedvezményes szállítási díjtételek mellett a következők : Két soros árpa q-ként 21 K 17 fill. Hat soros árpa q ként 21 K 95 fillér. Magyar zab q ként 23 K 40 fillér. Amennyiben a vetőmag megrendelése a közelgő tavaszi idény, a napról-napra növekvő kereslet miatt szerfelett sürgős, felkérjük t gazdatársat, hogy árpa és zab vetőmag szükségletét egyesületünknél mielőbb, de legkésőbb f hó 17-ig bejelenteni s ezzel egyidejűleg q ként 8 korona előleget beküldeni szíveskedjék, mert különben az előjegyzést — legnagyobb sajnálatunkra — figyelembe nem vehetjük. A hátralevő vételár összeg a nmlt. földm. min. által nyújtott kedvezmény alapján, f. évi nov. hó 1-ig fizetendő le s ez összeg bank által elfogadható, egyesületünk titkári hivatalához benyújtott váltóval fedezendő, mely váltó kölcsön után 2 "/„ kamat fizetendő. Saját, jól felfogott érdekében sürgős intézkedését kérve maradtunk Szatmár, 1913 február 13. Hazafias üdvözlettel: az egyesület elnöksége. Társas összejövetel. A korcsolyázó egyesület nemcsak a kercsolyázást tűzte ki egyedüli céljául, hanem — a mint az alapszabályai is körül írják — a nagybányai társadalmi életnek, társas életnek a fejlesztését is. E célnak kíván eleget tenni az elnökség, mikor a jövő héten (folyó hó 22-én) szombat estére társas összejövetelt tervez tánccal és vacsorával egybekö've az István éttermében. Vacsora: a la kart étkezés. Belépő dij személyenként 1 korona az egylet adósságainak törlesztésére. Az elnökség. A ragály behurcolása ellen Nyíregyháza polgármestere rendeletet adott ki, amelyben eltiltja a betegeknek a városba való behozatalát. Mi is sokszor látjuk, hogy szekéren súlyos beteget hoznak be az itteni orvosokhoz, holott humánusabb és könnyebb dolog volna, ha a doktor menne ki a faluba. Nem lehetne e részben nálunk is intézkedést tenni, hogy a ragályt ide minduntalan be ne hurcolják ? Zenés korcsolyázás. Az időjósok közül Herschel még tartós hideget jelez. A jégpálya ismét megnyílt a múlt héten csütörtökön Szent Halifax híveinek mulattatásáról buzgón igyek— Mi a szándéka? Az semmiesetre sem lehet, hogy a zsidó konteszt úrnőnek hozza a Zarándyak négyszázéves házába 1 Hanem tudhatja, hogy a szeretőiről gavallérosan gondoskodik. A másik, a törődött, vézna zsidóasszony büszkén kiegyenesedett a szörnyű sértésre. Hasonló ridegséggel vágta vissza: — Én meg a fiát kiverem a házamból, mint az alattomos tolvajt szokás — s azzal elrohant, mig a nagyasszony erejét vesztve hanyatlott a karosszékbe Az utón azonban meggondolta magát. A sértett anyai büszkeségen felülkerekedett benne az élet harcaiban megedzett, számitó asszony. Nem szólt ódahaza semmit, csak késő éjjelig bezárkózva levelet irt. Másnap az történt, hogy a szomszéd faluból átjött Mayer Félix, egy jóképű fiatal kereskedő talpig feketében s megkérte a Malvin kezét. Mielőtt a halálra rémült leány egy szót szólhatott volna, az anyjától meg is kapta. Este vörösre sirt szemekkel panaszolta el Kelemennek a leány, hogy férjhez akarják adni és kérdezte, hogy mitévő legyen. Az erős férfi megtántorodott. Forró tűz csapott ki egész testén s e pillanatban egészen tisztába jött azzal, amit régen sejtett, hogy halálosan szerelmes a leányba. De azért, mint igazi ur, fegyelmezte zsibongó vérét s lehetőleg nyugodtan válaszolt: — Úgy hallottam, hogy a kérője tisztességes, törekvő ember és ha az anyja is úgy akarja . . . Nem végeztette be a fájdalmas tanácsadást. Két gyönyörű, forró ajk odatapadt a szájára. Két puha, hófehér kar átfonta nyakát s egy lázasan pi- hegő kebelből kitört a féltékenyen őrzött vallomás: — De mikor én magát szeretem 1 Két ölelő karja lehanyatlott s a magával is tehetetlen férfi alig tudta elhelyezni a divánon. Kiszólt az ivóba az anyjának, hogy a leánya rosszul van és köszönés nélkül kirohant az éjszakába. Ezernyi kínnal átvirrasztott éjszaka után meghatóan szép búcsúlevelet irt szerelmesének, amelyben hivatkozva idős korára, kérte, hogy felejtse el őt, akinek a tavasza már elvirágzott s legyen egy jóravaló ember boldog felesége. Napok, hetek múltak el s a levélre nem jött semmi válasz. Kelemen nem tette ki a lábát az udvar kapuján, mégis meghallotta a cselédek beszédéből, hogy a korcsmában lakodalom készül. Ettől kezdve még fásultabb, mogorvább lett. Elérkezett az esküvő napja is. Boroagós, őszi délután volt. Szivet facsaró némaságban ültek az ebédlő nagy asztalánál anya és a régi, büszke család éléhalott utolsó sarja. Kelemen két kezére támasztotta a fejét. A nagyasszony kinézett az ablakon az utcára, ahol siró, jajveszékelő asszonyok között karjukon hoztak a falusi emberek egy víztől csepegő, fehérruhás, menyasz- szonyfátyolos áléit leányt. A nagyasszony megértett mindent. Az asztalba kapaszkodva felállott. Pár lépést ingadozott, azután fiatalos könnyedséggel kirohant az utcára s ellentmondást nem tűrő hangon rendelkezett: — Vigyétek szegényt a szobámba, fektessétek az ágyamba és gyorsan orvost! ö maga az összegyűlt falu csudálkozása között kemény, szilárd léptekkel indult a lakodalmas ház felé. Együtt volt az egész násznép, csak a menyasszonyt nem lelték sehol. A nagy zavarban észrevétlenül jutott el a megrémült örömanyához. Engesztelő, könnyező hangon suttogta: — A megtört anya kéri a másik anyát: hagyja ott leányát a Zarándy-házban, amely szeretettel nyitotta meg kapuit előtte. Akár úrnőnek élve, akár mint halottat a kriptában. A nászgyülekezet között akkor már elterjedt a szomorú hir, hogy a menyasszonyt félholtan fogták ki a Szamos vizéből, de azért mégsem értették meg, hogy miért ölelkezik sirva össze a gazdag földesasszony a szegény zsidó korcsmárosnéval , , , szik gondoskodni a helybeli korcsolyázó egyesület elnöksége. Vasárnap délután fél 5 órától a bányász zenekar fog ismét szerenádot adni. Belépő dij a korcsolyázóknak 40 fillér, a nézők és kísérőknek 20 fillér. A repülőmotorok német császárdija. Vilmos császár múlt évi születésnapja alkalmával 50 000 márkás dijat tűzött ki német repülőmotorok számára. E dijat a f. év január 17 én osztotta ki Berlinben a belügyminisztériumban Delbrück áilamminiszter. A császár-dijat a mannheimi Benz & Cie. cég nyerte el. Ez a győzelem annál figyelemreméltóbb, miután a Benzgyár ezúttal lépett először repülőgépmotorokkal a nyilvánosság elé. A német léghajózási kísérleti állomás, amely múlt év április havában létesült a kormány és kereskedelmi körök támogatásával, az első császárdij kiosztásával szerepelt először a nyilvánosság előtt A verseny feltételei nyilvánosságra hozatalát óriási érdeklődés követte s ehhez képest várakozáson felüli nagy számban jelentettek be motorokat. A pályázati határidőig 45 motort adtak át a kísérleti állomás vezetőjének: dr. Bendemannak. A motorokat 4 féle próbának vetették alá ; és pedig: 1. szerelési próba, amely számára 3 nap volt engedélyezve; 2. egy erőpróba, amely egy V2 órai teljes meg terhelés mellett való átfutásból, 15 %-os emelkedési síkban és V4 órai futásból, lehetőleg redukált fordulatszámmal, lefelé lejtő mótorral (siklórepülésnek megfelelően) állott; 3. próba egy 7 órai tartóssági kísérlet volt; 4. utókisérlet 3 órai teljes futásból vízszintes állásban, majd Va óra szünet, azután ismét 27S órai teljes futás és közvetlenül csatlakozva 7a órai próba, továbbá fokozott fordulatszámmal. A 45 motor közül 19 állotta ki e próbákat és győztesen került ki közülük a négyhengeres, 100 lóerős Benz motor, a melyet Berger főmérnök, a rajnai motorgyár alkalmazottja tervezett. Delbrück államminiszter és Lewald titkos tanácsos nyújtották át a dijat és oklevelet a cég képviselőjének. Egyszersmind kihirdették, hogy 2 óv múlva uj verseny lesz, amelynek költségeit nemzetközi adakozásból fedezik és amelyhez Vilmos német császár újabb értékes tisz'e- letdijjal járul. ^ A marosvásárbelyi agrár takarékpénztár 1912 ben igen nagy forgalmat produkált. Összes kihelyezései a 20 milliót meghaladják. Évi nye- resénye 263.112 K. Részvényenként 16 K-át oszt, a nyereség fennmaradó részét tartalékba helyezi. Alaptőkéje 2 millió K, tartalék 555 ezer korona. Rendkívüli tartalék 170 ezer K, nyugdíjalap 210 ezer K. Betétek 8 millió 570 ezer K. Közgyűlése február 23-án lesz. Uj levelezőlapok. A m. kir. postaigazgatóság a jelenleg használatban levő levelezőlapok helyett, a készletek felhasználása után fokozatosan uj levelezőlapokat bocsát forgalomba. Az uj kiadású nyílt levelezőlapok az eddigiekkel azonos nagyságúak, de közülük úgy az egyszerű és vá- laszos (belföldi), mint a nemzetközi levelezőlapoknak címoldalait középen függőleges vonal osztja ketté, azért, hogy a baloldali rész Írásbeli közleményekre szintén felhasználható legyen. Az uj levelezőlapok alapszíne úgy mint eddig világos sárga, címoldalaikon a korona a szövegnyomás és a bélyeg a belföldieknél élénk világos zöidszinü, a nemzetközieknél pedig mint eddig is élénk piros szinü. A 6 és 10 filléres zárt levelezőlapok alapszíne mint eddig kékesszürke marad, azonban lyukasztási vonalai, eltérőleg a most forgalomban lévőktől, a széleken nem metszik egymást. A hat filléres zárt levelezőlapokon a bélyeg, a korona és a szövegnyomás a hat filléres levéljegygyel azonos szürkés olajzöld szinü, a tiz filléresnél pedig a korona, a szövegnyomás és a levéljegy mint jelenleg is élénk pirosszinü. Az uj kiadású összes belföldi levelezőlapokon a »M. kir. posta« szövegsor, miután a bélyegen úgy is rajta van, elmarad. A »Vasárnapi Újság« február 9 iki száma nagy sorozatban mutatja be gróf Pálffy János képtárát, mely most került a Szépművészeti Múzeumba. A becses gyűjteményt Térey Gábor cikke ismerteti. A többi képek Lengyel Menyhért Róza néni c vigjátékát, Rajner főherceg temetését, az állatkerti lappokot, hires táncosnők arcképeit, a stockholmi olimpiád téli sportjait, bírói talár pályanyertes rajzait stb. mutatják be. Szépirodalmi olvasmányok: Krúdy Gyula regénye. Szép Ernő és Ambrus Balázs versei, Bartha Lajos novellája, egy érdekes farancia
