Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-09 / 45. szám
IS 13. November 9. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 45, szám. (5) kirakatvilágitást és vele nem mérkőzhetik a sokkal újabb keletű fémszálas izzólámpa. Nagyobb fényhatások elérésére is mindig ajánlatosabb az ivlámpa a fémszálas izzókörténél, már csak azért is, mert sokkal olcsóbb. Mig a fémszálas izzólámpa gyertyafényenként legalább 0.8 watt áramot fogyaszt, az ivlámpa fogyasztása 0.15—0.25 watt, tehát ugyanaz az erősségű fény ennél körülbelül csak egynegyed annyiba kerül, mint amazé. Az ivlámpa amellett a fényt lefelé sugározza, tehát könnyű úgy alkalmazni, hogy a világítás a kirakatra koncentrálódjék, ellenben az izzólámpa oldalvást szórja szét a fényt, tehát olyan helyekre is, ahol nincs rá szükség Igaz, hogy reflektorokkal ezen némileg lehet segíteni, de a hátrányokat ezek sem tudják eltüntetni. A legnagyobb hátránya azonban az izzókörtéknek, hogy fényük erőssége nemcsak egyre csökken, hanem folyton erősbödő sárgás-vörös árnyalatot ad, ami rontja a szemlére kitett tárgyak szinha- tásait. Az ivlámpa azonban helyes kezelés mellett változatlan erősségű világítást ad, mindig ugyanabban a színben. A világítás színét könnyű megszabni azzal, hogy megfelelő szénpálcikákat használunk. Azzal a látszólagos hátránnyal pedig, hogy az ivlámpa rendes kezelést követel meg, bőven felér az, hogy a lámpa mindig tiszta és fényhatásából semmi sem vész el, mig a kezelésre nem szoruló izzólámpa gyakran beporlódik, bepiszkolódik és igy nem ritkán fényerejének egy- harmada is elvész. Különben is, ha az ivlámpa jó szerkezetű, nem követel túlságosan sok ápolást; már a rendes szerkezetek és szénszálak is 15—17 órát égnek, tehát hetenkint csak egyszer kezelendők, de vannak ma már ivlámpák, melyek ugyanazzal a szénpálcikával 50 órán át is egyformán erős világítást adnak. Az ilyenek napi 3—4 órai égésnél csak kéthetenkint igényelnek kezelést. A »Vasárnapi Újság« november 2-iki száma pompás képeket közül as aradi kultúrpalotáról, a tordai közművelődési házról, a Nemzeti Színház és az Operaház újdonságairól, a kerepesi úti temető uj művészi síremlékeiről, Sarmisege- thusáról, stb, Különösen érdekesek a tangó pompás fölvételei, Szépirodalmi olvasmányok: Lakatos László és Grazia Deledda regénye, Szép Ernő, K. Lippich Elek és Bodor Aladár versei, Berkes Imre novellája, Kupcsay Feliczián ! tácacikke. Egyéb közlemények: egy XVII. századi érdekes soproni ház, cikk a braun- schweigi trónöröklésről s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A »Vasárnapi Újság« előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világkróniká« val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi Újság« kiadóhivatalábn (Budapest, IV., Egyetem utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap« a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Az üzleti záróra szabályozása A kereskedelmi alkalmazottaknak régi törekvésük, hogy az üzletek zárórája egységesen szabályoztassék. Ez óhaj teljesült az 1913, XXXVI. t.-c.-ben, a nyílt üzletek zárórájának megállapításával. A teljes készség a záróra emberies megállapításával. A teljes készség a záróra emberies megállapi tására általában meg volt a kereskedő főnökökben előbb is, azonban eddig minden megegyezést meghiúsított egyesek kapzsisága, akik megszegvén a megállapodásokat, a többiek is kénytelenek voltak felhagyni annak megtartásával, különben érzékenyen károsodtak volna, Nőst, hogy tör- vényes szankcióval egységesen megtartható lesz a záróra előirt ideje, megvalósuláshoz jut e sok viszontagságon átment törekvés, emely- nak egészségügyi és kulturális megokoltságát a kereskedők is elismerik. Azonban a törvény csak Budapest székesfővárosra és néhány ahoz kapcsolt helységre terjed ki. Az ország többi részében a vármegyei törvényhatóságok a községekre és a városok saját területükre szabály- rendelettel terjeszthetik ki a törvény rendelkezéseit. E szabályrendeletek megalkotása iránt a debrecani kamara egész területében megindult a mozgalom. A kamara kezdeményező volt ebben és célja ezzel az volt, hogy a két érdekelt csoportot békés megegyezéshez segítse. Ecélból tartott Debrecenben is a kamara oly értekezletet, melyre a hatóságot és a két fél helyi szervezetei képviselőit meghívta. A megegyezés nagyrészben sikerült. Az értekezlet azt kérte, hogy: az üzletek nyitása 7 órakor, zárása fél 8 órakor, szombaton este 8 órakor legyen megállapítva, azonban a fűszer-, élelmiszerüzletek kivételével. Mert ezekre nézve az érdekeltek nem tudtak megegyezni. Megállapodtak ellenben déli 1 és félórás ebédszünetben és abban, hogy a törvényes foglalkoztatás kivételes meghosszabbítására nézve a szabályrendelet megalkotása után a szakmák főnök-gyűlései nyilvánítsák óhajaikat. A kamara újabb alkalmat kívánván adni a békés megegyezésre, külön értekezlztre hívta az élelmiszer-, füszerkereskedöket és alkalmazottaikat. Ez értekezlet sem jutott megegyezésre. A fűszer-kiskereskedők 5 órai nyitást, fél 9 órai zárást, a szombaton zárva tartó izr. kereskedők érdekében pedig szombatra fél 10 óra* zárást kívántak. Az alkalmazottak ezzel szemben 6 órai nyitásnál és 8 órai zárásnál (szombaton fél 9 órai zárásnál) tevább menni nem voltak hajlandók. Ily körülmények közt a kamara e részletre nézve saját összeegyeztető döntésére van véleményformálásánál utalva. A kamara ipari és kereskedelmi szakosztályai e tárgyban úgy határoztak, hogy az első értekezlet kívánalmai elfogadandók, a fűszer-, élelmiszer szakmában pedig a két ellentétes érdekeknek középarányosát keresve fél 6 órai nyitást és fél 9 órai zárát, szombaton este 9 órai zárást kívánnak megállapítani. Gyárfás Béla (Szolnok) a kereskedelmi és ipari alkalmazottak egészség- ügyi és kulturális érdekeiből fokozottabb védelmet kíván, az élelmiszer- és füszerüzletekben 6 órás nyitást óhajt előiratni. Vágj István (Debrecen) a fűszer-, élelmiszer kereskedelmi alkalmazottaknak tulajdonképen fél 7 órai nyitás volt első óhajtásunk, tehát már engedtek, amikor a 6 órához járultak. A fél 6 órás kezdet ezért nem is volna középaránya ez óhajoknak nyitást 6 órában, zárást 8, szombaton fél 9 órában kérte előiratni. Megyeri Ferenc (Debrecen) a fodrásziparra is kérte a szabályozást kiterjesztetni. Fáik Lajos alelnök a kiskereskedők részéről ismételten előtárt óhajokat ismertette. Előadó szerint a fodrásziparra e szabályok ki nem terjeszthetők, a törvénybe és végrehajtó rendeletbe ütköznék és jóváhagyása sem volna remélhető. A kamara közgyűlése legutóbb elfogadta az értekezletek és a kamara szakosztályainak megállapodásait, azonban a fűszer- élelmiszer üzletekre nézve nyitást 6 órára, zárást fél 9 órára kívánta tenni. Egyéb valamennyi más üzletben 6 órás nyitást fél 8 órai, szombaton 8 órai zárást kíván előiratni. Déli ebédszünetre másfél óra Írandó elő. A meghosszabbítási kivételezésekre a szabályrendelet megalkotása után az egyes szakmák főnökgyüléseit fogják megkérdezni. P "Roche* ^ Orvosűsg ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése ellen, tüdőbetegségek, gégehurut, > t szamárhurut, , ||l gyermekek görYéiykoija eüen.GJÉ Kaphat mimfen gypgysgertérban Cqy üveg érd kiróna Hogyan javitsuk fel az elgazosodott és gyengén termő réteket ? A rétek elgazosodása rendszerint együtt jár azok termőképességének hanyatlásával, mert a zárt pázsit és erőteljes fű- növésü réteken a tüsök és egyéb gaz nem egykönnyen burjánzik fel. Az ilyen elgazosodott réteket tehát első sorban a gaztól kell lehetőleg megtisztítani, azután pedig trágyázással és fűmag felülvetéssel feljavítani. A gazirtásnak legcélszerűbb módja az ismételten erős fogasolás és láncboronálás, mely egyúttal • a vakondtúrásokat is elegyengeti és a netán képződő mohát is felszaggatja. Ez rendszerint elegendő akkor, ha a rét nem tulgazos és arról sarju is kaszáltatott. Ha azonban a rétet csak egyszer kaszálják és utána legeltetik, úgy az időközönkénti fogasoláson kívül a legeltető pásztort külön jutalmazással kell arra serkenteni, hogy a virágzásnak indult kórós gaz féléket már legeltetés közben kiszurdolja és igy azok felmagzását meggátolja A gaztól igy megtisztított rétet őszkor aztán rétujitóval (szkarifiká- torral) kell felhasogatni, hogy a rét talaja szellőzzön és megporhanyuljon, ezután pedig őszkor vagy a tél folyamán trágyázni keik A legjobb erre a célra, az apróra érett istálló trágya vagy pedig a trágyalé. Az istálló trágya őszkor egyenletesen elterítendő és tavaszkor erősen befogasolandó. A trágyalével locsolás termékenyítő hatása még nagyobb mint az istálló trágyázásé, de viszont kevesebb ideig tart. ^ia az istálló trágyázást minden 4—5 évben megismételhetjük. úgy a friss trágyázást^ követŐleg a 2. vagy harmadik évben műtrágyázni ajánlatos. És pedig a partosabb, szárazabb talajréteken kát. holdanként 200 kg. káliszuperfoszfáttal. A műtrágya a felhasogatott rétbe természetesen jól befogasolandó. A legtöbb gazdaságban mégis e rétekre már nem igen kerül istálló trágya. Itt már teljes műtrágyázással kell feljavítani a rétet olyanformán, hogy két évenként őszkor 200 kg. káliszuperfoszfát, tavaszkor pedig 40-50 kg. chilisalétrom szórassék el. Németországban ugyan a chilisalétromozást minden évben meg szokták ismételni, sőt az anyaszéna letakaritása után a sarju elé is szórnak chilisalétromot, de nálunk a gazdagabb talajú lapály réteken ez nem feltétlenül szükséges. A chilisalétrom helyett újabban a mésznitrogén és a nitrogén salétromot is sikeresen alkalmazzák. Az őszi trágyázást követő tavaszon következhetik a rét kora tavaszi felülvetése nemes füvek és herefélék magvaival. Hogy milyen fekvésű és talajú retekre minő és mennyi ilyen fümagkeverék szórandó el, arról esetről-esetre bármelyik szaklaptól szerezhető útbaigazítás. Természetes dolog, hogy a fűmag felülvetése a rét rendszeres további gondozása mellett hosszú évek tartamára csak egyszer teljesítendő. A teljes műtrágyázás, felülvetés és rétápolás holdankénti költsége évi átlagban 15 — 20 koronára tehető, de az ily rendszeres trágyázázsal és munkálással a rétek szénatermése megkétszerezhető. A rétek i yetén gondozása tehát fölötte hasznos dolog, mely jószágállományának és istálló trágyatermelésének szaporítására képesíti a gazdát. Az almabor elnyálkásodása. Az almabor egyik nagy hibája, hogy igen hamar megnyu- lósodik, elnyálkásodik. Ezt a bajt a különféle nyálkaerjesztő gombák okozzák. Ismeretes dolog, hogy az erjesztő gombára az almamustnak szüksége van, mert ők erjesztik meg borrá, azonban némely évben oly gyenge az almamust cukortartalma, hogy a megerjedés után az illető erjesztő gombát és egyéb nyálkát fejlesztő baktériumok tovább fejlődnek, minthogy a cukorból áterjedt szesz igen csekély. Ha elegendő, akkor az alkohol, szesz az erjesztő gombákat megöli s nem szaporodhatnak tovább. De hát az almabor elromlásának Jfő hibája, hogy nem képződik benne elegendő szesztartalom. De emellett még más oka is lehet az elromlásnak: a csekély almasavtartalom és a csersavhiány. Ez utóbbi eset akkor áll be, ha igen sok édes almát használunk almabornak. Mindeme bajon kétféle módon segíthetünk. Először más levek hozzáadásával, vagy más mesterséges módok felhasználásával. Ha az almamustban kevés az almasav vagy csersav, akkor célszerű lucskoskörte levelet és naspolyanedvet hozzákeverni. Minthogy pedig az almamust nehezen kezd erjedésbe menni, azért leghelyesebb, ha az almamusthoz tiszta borszőllő erjesztőt adunk. Ez gyorsan megindítja az erjedést és az összes gyümölcscukor tarh'mát szesszé alakítja és az elnyálkásodás baktériumait megsemmisíti. Ha pedig mesterségesen akarunk javítani a kész nyúlós almaboron, akkor célszerű ezt nagy kádban jól megseprüzni. Az igy megcsapkodott bort tiszta kénezett hordóba fejtjük. Ha még gyümölcsédességet tartalmaz, akkor borszőllőerjesztőt adunk hozzá és megerjedni hagyjuk. Ezután célszerű egy hektoliter borhoz 10 gramm csersavat (tannint) keverni és úgy letisztulás után lefejteni. Az igy kezelt almabort, ha üvegekbe palackozzuk, 1—2 évig megmarad, de tovább nem. Sőt, ha messzire szállítják, megtörik, megzavarodik. Persze az almabor csak akkor jön szóba, ha bőséges termés van, amiről az idén, sajnos, nem beszélhetünk. Születtek: 359., okt. 30 Seres Ferenc bá- nyaszámvivőnek »Károly Szune*; 360, okt. 31. Ancsa Paraszkéna napszámosnak »Dömötör«; 361, okt. 6. Szelezsán Pál bányamunkásnak »Erzsébet«; 362., nov. 6. Kosztin Irén napszámosnak »Róza«; 363, nov. 5 Herskovics Móricz cipészmesternek »Eszter« nevű gyermeke.
