Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-09 / 45. szám
(2) 44. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1913. November 9 Zsembery Tivadarné, Vass Gyuláné, Madarassy Lászlóné, Magyar Bertalanné, Fischer Károlyné, Wágner Józsefné, Ferenezy Károlyné, Damokos Ferencné, Govrik Ödönné, Fülep Imréné, Révész Jánosné, Langer Sándorné, Virág Lajosné, Bálint Imréné, Blaska Eliz, Cárich Ida, Géressy Jánosné, Vásárhelyi Gyuláné, Virág Bálintné, Jancsovits Józsefné, Incze Józsefné, Kovács Elekné, özv. Kovács Józsefné, özv. Delhányi Zzigmondné,1 Pokol Elekné, Greczmacher Gyuláné, dr. Pap Vik- torné, Moys Jánosné, Malenszky Károlyné, dr. Káplány Antalné, Nemetz Jánosné, Máyer Aurélné, Glanzer Malvin, Ketney Mihályné, Muntyán Izi- dorné, Szabó Sándorné, Stella Sándorné, Morágyi Istvánná, Balezer Györgyné, Gurszky Jánosné, Máyer Kelemenné, dr. Nagy GAV~—' Szabó Adolfné, dr. Lakatos Mihályné, R^ Tártini Margit, Szentmiklóssy Józsefné, G Gyuláné, Veress Lászlóné, Berényi )zi netty Sándorné, Rozjv. .'jJá ^ Szil Gólya Jánosné, Réva) jue, aanüu Rákóczy Istvánná, Rumpold Gyuláné. Uj tagok : Soltész Elemérné, Platthy Gézáné, Kondor Sándorné, Csepey Ferencné, Klement Árpádné, Kissné, Kosztolányi Aranka, Platthy Aladárné, Weszely Jánosné, Kiss Lajosné, Kovács Istvánná, Wienerberger Károlyné, Harasztkó Istvánná, Kaizer Antalné, Szász Józsefné, Bommer- szbach Péterné, Smaregla Mihályné, Wiessner Richárdné, Zseltvay Margit, Schuster Ferencné, Gólián Jánosné, Várady Józsefné, Lakner Ernőné, Kovács Jánosné, Égly Jánosné, Szirmay Pálné, Spiller Nándorné, Gálffy Pálné, Mike Sándorné, Magyar Zsigmondné, Bocsa Pálné, Demeter De- zsőné, Szaitz Elemérné, Égly Mihályné, Alexy Kornélné, Erdődy Ignácné, Bartókné, Hercinger Mária, Nánásy Istvánná, Pásztor Istvánná, Bo- zsenik Béláné, Varga Sándorné, Wotzásik Adél, Márton Irma, Székely Árpádné, Zoltán Ákosné, Cserey Lajosné, Almer Lajosné, Szappanyos Gézáné, Pencsy Erzsébet, Prohászka Lili, Szepesy Gusztávné, Veres Józsefné, Prohászka Antalné, Mendihovszky Józsefné, Bobrovszky Sándorné, Szimon Béláné, Korcsog Mihályné, Weisz Imréné, Martiny Istvánná, Beyer Jenőné, özv. Tótfalusi Józsefné, Bilcz Valéria, Csillik Györgyné, Vajay Imréné, Kazamér Jánosné, Papp Izabella, Csiszár Józsefné, Szkicsák Ödönné, Balázsik Jánösné, özv. Barthos Zsigmondné, Schönberger Béláné, Policsek Edéné, Sziklay Andrásné, Witt Béláné, Kovács Béláné, Dobró Józsefné, Novelly Sándorné, Bánhidy Mariska, Kocsis Gyuláné, Szentmihályi Józsefné, Nyisztor Lászlóné. Szappanyos Jenőné, Incze Emi, Bálkó Sándorné, Kerekes Lajosné, özv. Kaisz Györgyné, Benedek Józsefné, Beregszászy Kálmánné, Sztracsányek Istvánná, özv. Kulcsár Istvánné, Neusl Jánosné, Szirmay Istvánná, Mayer Sándorné, Nagy Győri Béláné, Friedmann Samuné, Pretory Jakabné, Kóczy Szilárdné, Szűcs Jeuőné, Simory Vilma, özv. Kertész Elemérné, özv. Bran- csik Mtbályné, Alföldy Zoltánné, Demjén Lajosné, idealizmus, törhetetlen elvhüség, önzetlen, izzó hazaszeretet, — Petőfi milyen érzéssel búcsúzhatott ama történelmi emléktől, amely Rákóczi áldozatának példátlan nagyságát idézte föl. »Eszembe jut rólok, mit a haza Veszitett egykor és amit szivem nyert; Elhunyt vitézek sírja az a vár, S élő szerelmem bölcsője a kert.« Igen ! A kert is I A várkert 1 Kígyózó utaival, árnyas lombsátraival, kedvesen egyszerű, intim pihenőhelyeivel, az egymást olyannyira megértő, két rendkivüli lélek nagy szerelme bensőséges intimitásainak emlékhelyeivel, hol ébredező vonzalmuk idillikus napjait töltötték, melyekről egyik kedves dala igy szól: »Kinn a kertben voltunk, Egymás mellett ültünk, Az ur isten tudja, Mi történt körültünk? Azt sem tudtam, mi van, Ősz-e vagy kikelet ? Repka Jánosné, Becsky Gizella, MIadieovszki Lajosné, Rusorán Józsefné, Kunay Edéné, Nagy Z. Sándor, Stoll László, Lovrich Gusztávné, Prihradny Kálmánné, gr.Teleky Sándorné, Hullán Jánosné, Fischer Károlyné, Stoll Károlyné, Kovács Lajosné, Virág Istvánné, Gurszky Lujza, Som- kereky Antalné, Szabó Józsefné, Vass Lajosné, Timina Jánosné, Harácsek Gyuláné, Liptay Sándorné, Vinkler Jenőné, dr. Köves Miklósné, Gyalay Gyuláné, Homola Elvira, Ujj Gyuláné, Hegyesi Árpádné, Szabó Irénke, Czihat Jánosné, 1. Berksz Lajos. A tüdővész és a száj. Azt már a legegyszerűbb ember is tudja, hogy a tűdővész és a lakáskérdés szoros összefüggésben állanak egymással. Tudják azt is, hogy •a betegség ragályos, bacillusos, nagyon terjeszti különösen a por. Arról azonban már kevesebben bírnak sejtelemmel, hogy a száj állapota is közrehathat ennek a szörnyű betegségnek a terjesztésére. Azért nem árt, ha népszerűsíteni igyekszünk az ilyen igazságokat, hiszen a tüdővész évenként kétszer annyi embert ragad el hazánkban, mint a mohácsi vész, vagyis majdnem kétszer 40000-et. Morelli Gusztáv dr. ir erről a Tuberkulózis cimü lapban a nála ismert alapossággal s ő tőle vesszük át az ismertető sorokat, a melyeknek elolvasását minden lelkiismeretes szüle figyelmébe melegen ajánljuk. A tüdőbetegség mai napság a higieno diétásgyógymóddal gyógyítható és a gyógyulás annál biztosabb, mennél jobbak a beteg gyógyítására fölhasznált erőforrások, melyek közül a legfőbbek : a levegő, a nap, a nyugalom és a táplálkozás. Az előbbi három a beteg szervezetén kívül állván, az egyén minden hozzájárulása nélkül biztosítható kellő berendezkedésekkel, úgynevezett: sanatoriumokkal, amilyenek már nálunk is vannak. Ami azonban a táplálkozást illeti, ez rendes körülmények között csak az egyén öntudatos cselekedete utján történik. Tudnunk kell, hogy a fölvett táplálék és az abból a szervezet részére nyert tényleges erőszaporulat viszonya rendkívül változó, miután az úgynevezett áthasonitás (asszimiláció) folyamatai igen sok tényezőtől függvén, rendkívül bonyolultak A mi szempontunkból e folyamatok közül csak arra térhetek ki, amely öntudatosan minden egyén részéről befolyásolható és ez a szájemésztés. Ez abban áll, hogy a rágással az ép fogak és az ép szájüreg egy finom őrlő malom bámulatos pontosságával egyenletes péppé őrlik és a nyelv segítségével szájnyállal összekeverik olyanformán, mint ahogy a modern dagasztógépek karja a lisztet és vizet tésztává dagasztják, miáltal a nyál erjesztő hatása az ételekben érvényesülhet. Ugyanekkor visszahatás utján a gyomorban az emésztő nedvek bőven Csak egyet tudtam, hogy Veled vagyok, veled ! Mélyen bele néztem Fekete szemedbe, S fejér kezecskédet Tartottam kezembe’, Hogy igy egymást néztük, Ily szókat ejtettem : Ha mi most itt kővé Válnánk mind a ketten ? Azt mondtad : nem bánnád ; Vájjon miért mondtad ? Azért-e, hogy már az Életet meguntad? Óh vagy tán azért, hogy Boldogság lenne rád, Ha együtt maradnánk Örök időkön át ?« Költő dalolt-é valaha a szerelemről közvetlenebbül, szivet megragadó egyszerűbb melegséggel, mint e soraiban Petőfi, a mayyar szekezdenek bugyogni, hogy a szájemésztésen már átment gyurmát tovább földolgozzák. Természetes, ha hiányosa fogsor, fájdalmasak a fogak, vagy a foghus, e művelet már nem történik ideális teljes mértékben, hanem a hiányok és bántalmak számának arányában mindig rósz- szabbul és kielégithetetlenebb módon. Ennek következménye aztán nemcsak a szájemésztés kimaradása, hanem csakhamar a gyomoremésztés romlása is. A gyomoremésztés zavaraibói pedig, ha azok állandósulnak gyomorbajok, majd bélbajok származnak és ily módon az egész emésztés kisebb-nagyobb, sőt súlyos károkat szenved. Mindez áll a közönséges értelemben vett egészséges emberre. Ha pedig a szervezetben valamely betegség ütött tanyát és a lecsökkent ellent Állást és megfogyott erőket akarjuk gyarapítani, természetes, hogy nemcsak a rendes, de ennél fokozottabb táplálkozásra van szükség Ezzel szemben áll azonban a tapasztalat, hogy az Erzsébet Királyné Sanatoriumba fölvett betegek 40%-a száját egyáltalában nem ápolta, jól lehet az igazgatóság a száj előzetes rendbehozatalára minden egyes beteget figyelmeztet. Innen ered az, hogy 2 évi statisztikai kimutatásom szerint 535 betegnél 856 fog hiányzott és 567 szuvasodás volt jelen, a többi fájdalmas és súlyos betegséget nem is említve, úgy, hogy összesen csak 66 ép- száju betegnél volt tulajdonképpen meg a föntebb jelzett fokozott táplálkozás elöföltétele. E körülmény jelentősége nem csak az, hogy e hiányok folytán a kezelt betegek csak mintegy 12°/0-a táplálkozhatik ideálisan jól, hanem és főleg az, hogy a többi mintegy 880/0-nál a részben talán kielégítő szájemésztést minden untalan egy, két, sőt több napra megakasztja egy átmenetileg föllépő fájdalmas folyamat. Amig tehát a hiányok csak mint csökkent táplálkozási képesség szolgálnak akadályul a szervezet erősítésénél, addig a kóros szájállapot pozitív ártalomként szerepel és ily módon nemcsak hogy nem gyarapítja a meglévő erőket, hanem még hozzájárul maga is azok fogyasztásához. Ezek szerint a tüdőbetegeknél törekedni kell a száj és rágókészülékének úgy minőségi, mint mennyiségi tekintetben való helyreállítására. Ez áll a beteg fogak meggyógyitásában vagy eltávolításában és a hiányok pótlásában, megfelelő műfogak által. Mindezen ártalmakat, vagy sérüléseket, amelyek fájdalmakat okoznak, ki kell küszöbölni és itt meg kel! említenem, hogy a tüdőbetegeknél a fokozott érzékenység és lázra való hajlam miatt, betegnek kell gyakran már oly elváltozást is nyilvánítani, amely nem tüdőbetegeknél tudomásul sem szolgál. A gümőkór szerepe a száj szempontjából kettős. Egyrészt a szájban sajátlagos gümőkóros folyamát jöhet létre, másrészt a tüdőgümőkóros beteg szájában sokkal nagyobb számban fordulnak elő nem gümőkóros folyamatok mint egyébképpen. Természetes, hogy a köpet révén a tüdőrelmi lyra kimeríthetetlen szépség forrásainak Mózese. S a várkertröl egyik dalában igy szól: »Óh e kertben kert volt életünk Minden óránk benne egy virág, Múlt s jövőnket a gazdag jelen Koszorúi takarák.« Mert Petőfi mindig ahoz kötötte a boldogsága »netovábbját«, hogy lelke megtalálja azt, aki hozzá szívben, lélekben, szellemben méltó legyen. S ott, Erdődön nemcsak megtalálta azt az eszményképet, amely magas érzelmi igényeit betölteni tudta, de e föltalált eszménykép valóban viszonozta is a fölkeltett szenvedélyes vonzódást. Júliánál a költő érzéseinek, gondolatainak legbensőbb intuitiv rezdülései is a legteljesebb rezonanciára leltek: »Hol a leány, ki lelkem röpülését Követni bírná Te kívüled? És hol a férfi, aki én kívülem Szived mélyére lemerülhet ? A természetes árványviz gyógyhatása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savaim uj borral vegyítve kitűnő italt szolgáltat. ■■ Kapható mindenhol. ■■ Árj egyzéket kívánatra küld a mm mim ifflisün. ■■ Kapható mindenhol. ■■
