Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-07 / 36. szám

1913. Szeptember 7. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 36 szám. (5) Nyilttér. E rovatban foglaltakért felelősséget nem vállal a Szerk. I. Nyílt levél nagys. Szentmiklóasy József vezető járás- bíró úrhoz. Az a lehetetlen helyzet, hogy Barazsu Endre járásbirósági tisztviselő nyomdai üzletet tart fönn, nyomdai üzletében maga is, mint bármely nyomdászsegéd, dolgozik s vállalatokat kunyorál ki, már egy ízben fölszólalásra kész­tetett. Akkor úgy a vezető járásbiró ur, mint a szatmári törvényszék elnöke, végzésileg azzal nyugtatott meg, hogy a nyomda nem Barazsu Endre járásbirósági tisztviselőé, hanem a fele­ségéé, aki azt üzletvezetővel kezelteti. Az ez idő óta tapasztaltak meggyőztek arról, hogy úgy a vezető járásbiró urat, mint a szatmári törvényszék elnökét alaposan félre­vezették. Állításaim igazolására legyen szabad a kö­vetkezőket felhoznom: 1. Igaz ugyan, hogy a nyomdai üzlet foly­tatására az iparigazolványt Barazsu Endréné váltotta ki s nyomdavezetőül Morvay Gyulát, az egyik nyomda bérlőjét jelentette be, de hogy ezen eljárás mennyire megtévesztés akar lenni, semmi sem bizonyítja meggyőzőbben, mint a Barazsu Endre járásbirósági tisztviselő által hasz­nált levélpapír, melynek nyomtatott felirata szóról-szóra igy hangzik: »Barazsu Endre, a »Telekkönyvi Lexikon« szerkesztője és a Her­mes könyvnyomdái műintézet tulajdonosa.« Az pedig, hogy egy működő nyomda bérlője és vezetője hogyan lehessen egy másik konkur- rens nyomda vezetője, élénk világot vet az egész bejelentés komolyságára és szavahihető­ségére. 2. Ha kedves vezető járásbiró ur nem hinne Barazsu Endre járásbirósági tisztviselő vig- nettás s birtokomban is levő levélpapirosainak:, úgy higyjen maga Barazsu Endre járásbirósági tisztviselő vallomásának, melyet egyik segédé­vel folytatott pőre alkalmával az iparhatóság előtt tett, ahol beismerte, hogy a Hermes nyomdát ő vezeti, ügyeit ő intézi, alkalmazott­jainak a munkát ő adja ki, őket ő fizeti, sőt beismerte azt is, hogy szedőként is működik, mert egy munka azért készült el későn, mert a címoldalt ő maga (Barazsu Endre járásbiró­sági tisztviselő) elkésve szedte ki. Mindez pedig olvasható az 1913. évi 169. sz. alatt levő irat­ban. Jellemző, hogy az iparhatóság a segéd bé­rének megfizetésében Barazsu Endre járásbiró­sági tisztviselőt, mint nyomdavezetőt marasz­talta el s ebben Barazsu Endre megnyugodva, az ellen még csak felebbezéssel sem élt. 3. De vezető járásbiró ur személyesen is j meggyőződhetik arról, hogy Barazsu Endre já- I rásbirósági tisztviselő üres óráiban vállalkozó, ! nyomdavezető, nyomdászsegéd és gépmester is j egy személyben, ha hivatalos órákon kívül meglepetésszerüleg bármikor is megjelenik a nyomdai üzletben. Ezeknek konstatálása után mély tisztelet­tel kérdem: összeegyeztethető-e az, hogy egy bírósági tisztviselő mint iparos is szerepeljen egy sze­mélyben ? Megengedhető-e az, hogy a mi véres- verejtékesen beszolgáltatott adónkból fizetett és elég szépen fizetett járásbirósági tisztviselő törvényileg is tiltott konkurenciát csináljon nekünk, amúgy is agyonsanyargatott iparo­soknak ? Türhető-e az, hogy egy bírósági tisztviselő ipari szerződéses viszonyban álljon a bánya­igazgatósággal, várossal és olyan felekkel, kikre mint tisztviselő is bizonyos tekintetben pressziót gyakorolhat ? Elnézhető-e az, hogy egy bírósági tiszt­viselő azt a presztízst, melyet állása biztosit neki, munkafogdosásra használja föl ? Ha pedig mindez meg nem engedhető, nem tűrhető és el nem nézhető, hajlandó e i vezető járásbiró ur a legerélyesebben közbe- : lépni, hogy az ilyen törvényileg tiltott üzel- | meknek vége szakadjon, és pedig vége sza­kadjon úgy, hogy semmiféle kibúvóval (nem az enyém, hanem a feleségemé az üzlet) ez üzelmeket tovább leplezni ne lehessen ? Mi bízunk vezető járásbiró ur igazságér- | zetében, az iparosok iránt tanúsított jóindulatá­ban, de ha ezen égető sebünkre orvoslást most se nyernénk, azon döntő bizonyítékokkal, me­lyek kezeinkben s az iparhatóságnál vannak, az igazságügyminiszter űrig meg nem állunk. Vagy köszönjön le Barazsu Endre járás­birósági tisztviselői állásáról s legyen szaktárs, vagy pedig maradjon meg állásában s ne legyen nyomdászsegéd. De hogy jól dotált állami fize­téssel a mi szájunkból vegye ki a kenyeret, azt tovább nem vagyunk hajlandók tűrni. Nagybánya, 1913. szeptember 6. X>CKD<XXXXXXXXXXXX<XXXXXXXXXXXXXXXXXXX Hirdetések ii!) felvétetnek -ír a kiadóhivatalban. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx 3207—1913. tkvi szám. Kiváló tisztelettel Nánáay István nyomdatulajdonos. Nagybánya sz kir. r. t. város rendffrkapltányi hivatalától 2092-1913. kp. sz. Hirdetmény. Érlesiíem, hogy a mezei poczkok elleni való védekezés czimü könyv a földmivelésügyi rn. kir minisztérium házi könyvtára és a m. kir. állami rovartani állomásnál a hatósági kö­zegek, gazdakörök, lelkészek, tanítók és kisgaz­dák részére díjmentesen, más magánosok ré­szére 50 fillér árban kaphatók meg. Nagybánya, 1913. augusztus 18. Smaragla Mihály s k., rendőrkapitány. 1105-1913. Árlejtési hirdetmény. Nagybánya szab. kir. város tanácsának 4462 — 1913 szám alatt hozott határozata alapján közhírré tétetik, hogy a városháza hivatal helyi­ségeinek meszelése, súrolása, ablakok, ajtók, kályhák takarítása 1913 október hó 1-től kez- dődőleg 3 évre nyilvános árlejtésen 1913 évi szeptember hó 7-én kiadatni fognak. Felhivatnak mindazok, kik ezen vállalatot elnyerni óhajtják, hogy az árlejtési feltételeket a számvevői hivatalban a hivatalos órák alatt megtekinteni el ne mulasszák Bánatpénz a kikiáltási ár, 370 K. 10°/0 37 K mely összeg a teljesített munkabérből 4 rész­letben lesz attól, kire az árlejtés leültetett, le­vonandó, más egyekben az árlejtési feltételek adnak bővebb felvilágosítást, Nagybányán, 1913. évi aug. hó 29 én. Marosfy Dezső főszámvevő. Ffü vagy kiadó ház A Mikszáth Kálmán-utca 28. sz. alatti ház, mely áll 4 szoba konyha kamara s mellékhelyi­ségekből eladó, esetleg bérbe kiadó azonnal. Ér­tekezni lehet G-yalay Cry. vendéglőssel. Sí fii Sí & 8 ________A________ Eg yüttes árverési hirdetmény. A nagybányai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság Bandisz Jenő megyei tisztiügyész által képviselt m. kir. kincstár végrehajtatónak Zetye Gábor úgy is mint kiskorú Zetye Péter, Pál, László, Magdolna t. gyámja és Zetye György, Flora kissikárlói lakos végrehajtást szenvedettek elleni ügyében az árverési kérvény folytán, mely­nek költségeit 3 K eszményi bélyeggel ezennel 20 K 30 fillérben állapítja meg, az ingatlan ár­verést 78 K 15 fillér tőkekövetelés, továbbá az ezúttal csatlakoztsfott nagybányai részvénytaka­rékpénztár 160 korona tőke és járulékai kielégí­tése végett az 1881. évi LX. t.-c. és az 1908. évi XLI. t.-c. rendelkezései szerint ezen árverési hirdetmény kibocsátásával a szatmári kir. tör­vényszék (a nagybányai kir. járásbíróság) terü­letén fekvő, a kissikárlói 39. sz. betétben I. 1. rsz. 107/1. hr. sz. alatt felvett szántó és bei- telekben, 2. rsz. 108/1. hrsz. alatt felvett kert ugyanott és 3 rsz. 109. hr. sz. alatt felvett lakház 36/b rsz. alatt udvarral ugyanott — ingatlanokra 640 koronában, az ugyanottani 40. sz. betétben A. I. 1. rsz. 107/2 hr. sz. alatt felvett szántó a beltelekben és 2. rsz. 108/2. hr. sz. alatt felvett kert ugyanott ingatlanokra 339 koronában s végül ugyanezen tkvi betétben -f- 1. sorsz. alatt felvett s az 1. sz. betét A. lapján bevezetett közös erdőből járó Vi76'°d részre 36 koronában ezennel megállapított ki- kikiáltási árban az árverést a következő feltéte­lek mellett elrendeli. 1. Az árverés hivatalbóli megtartásának idejéül 1913. évi október hó 24. napján d. e. 9 Óráját tűzi ki Kissikárló községházához. 2 Kikiáltási árként a fentebb kitett össze­get állapítja meg, amelyen alól az ingatlan el­adható, de az 1908. XLI t.-c 26. §-a szerint a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron el nem adható, ha ennyi Ígéret el nem elérhető, a kiküldött az árverést felfüggeszti. 3. A venni szándékozók tartoznak bánat­pénzül az ingatlan kikiáltási árának 10°/0-át készpénzben, vagy óvadékkópes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Ez alól felmenti fel­tétlenül az 1908. évi XLI. t.-c. 21. §-ának 3-ik bekezdése alapján a kir. kincstárt és amennyiben az ingatlan javukra zálogjoggal terhelve volna, az ottan felsorolt pénzintézeteket. De amennyi­ben a bánatpénz elvesztésének esete következ­nék be, ezen feimentettekkel szemben, akkor a megfelelő összeget ezek is bírói letétbe helyezni kötelesek. 4. Vevő köteles a vételárat 3 egyenlő rész­letben és az elsőt az árverés napjától számítandó 15. nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól szá­mítandó 30. nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 45 nap alatt minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számí­tandó 5°/0 kamataival együtt a nagybányai m. kir. adóhivatal, mint bírói letétpénztárnál a 39425/881. 1. M, rendeletben irt módozat szerint lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog be­számíttatni. 5. Vevő köteles a fenti ingatlant terhelő és az árverés napját követőleg esedékes adókat és átruházási illetéket viselni és az épületeket tűz­kár ellen biztosítani. 6. Az árverés jogerőre emelkedésekor a vevő a megvett ingatlan birtokába lép, ennél­fogva a megvett ingatlan haszna és terhei ez időtől őt illetik. a volt Mursitz-féle g*yár- helyiségr, lakás, istálló, kocsiszín stb. több évre! Értekezni lehet Felsőbányai-u. 104.

Next

/
Oldalképek
Tartalom