Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-20 / 29. szám
V ** Na gybánya, 1913. Julius 20. — 29. szám XXXIX. évfolyam. f SiH'Vi.í pi ff Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. — Egyes szám 20 fillér. == Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ TÍ.1TOS. /au..>üv .na! : ■40. szám alatt. SYA IS. SZÁM. = „Közvetlenül.“ Érdekes közgyűlése volt szerdán a város képviselőtestületének. Az István király szálló bérletét tárgyalták több mint két óra hosszáig. Három év előtt a város nem tudta egyáltalában bérbe adni a Nagybánya méreteihez túlságos nagy uj szállót s egyedül Rum pold Gyula Ígért érte 12000 koronát, amely összeg semmiképpen sem állott arányban az óriási befektetéssel, amit a város erre a hatalmas épületre fordított. Ekkor többen a képviselők közül összeállónak s részvénytársaságot alakitoltak, hogy segítsenek a szorult helyzetbe jutott városon és 20.000 korona bért adtak a szállóért. Ezt az összeget a társulat 3 éven át pontosan fizette és igy ez idő alatt 24.000 koronával többet szolgáltatott be a város pénztárába, mint amennyit az egyetlen bérlő: Rumpold adott volna. Most, hogy a vizdij és a pótadó reá nehezedett a bérlő társaságra is 3 — 4000 koronával, a mai nehéz pénzügyi helyzetben, mikor a kereskedelem pang s a drága vasúti tarifa behozatalával az idegen forgalom is megcsappant, a társaság ezt a 4000 K pluszt nem vállalhatta s a szerződés értelmében felmondta a bérletet. Erre a város árlejtést hirdetett, amelyen Rumpold 14 ezer koronát Ígért, a bérlő társaság pedig 17 ezer koronát. Majd Rumpold gondolt egyet, utóajánlatot adott be s kijelentette, hogy ha a mozit is neki adják, akkor a kettőért együtt 21.000 koronát ad. (Kérhette volna ráadásul a bajfalusi fürdőt is.) Körülbelül e fölött kellett a városnak julius 16-án határoznia. Hát itt elsősorban figyelembe veendő lett volna az, hogy a mozi nem járt le. Azt a társulat 12 évre vette ki s igy erről beszélni sem lehet. Mert a bérlő társaság akkor sem oszlik fel, ha a szállót nem kapja meg s erre őt senki sem kényszerítheti sem a kereskedelmi törvény, sem a társulat alapszabályai értelmében, melynek 3. §-a igy szól: »A társaság határozatlan időre alakul s fennáll, mig feloszlását a közgyűlés jogérvényesen elhatározza.« Mivel pedig a szállóért 3 ezer koronával többet Ígért a bérlő társaság, mint Rumpold s mivel utóajánlatokat különben sem szokás figyelembe venni, tehát előbbinek kellett volna a bérletet odaadni. Annyival inkább, mert a vendéglő tekintetében a verseny mindenütt nagyon szükséges, igy nálunk is és mert a bérlő társaság igyekezett áldozatokkal is istápolni az idegen forgalmat s mint régi bérlő, semmi okot sem adott a mellőzésre akkor, mikor pláne ő a többet ígérő. Megjegyezzük, hogy Rumpold Gyulának ellenségei mi sem vagyunk, sőt derék, jóravalő üzletembernek tartjuk őt s itt az ő személye ellen nem irányul semmi, igyekezünk csupán a tárgynál maradni. Tehát szerintünk a város és a közönség jól felfogott érdekében a bérletet minden vita nélkül a társaságnak kellett volna odaítélni. E helyett mi történi? A jogász urak elkezdtek akadémikus §-vitát tartani s egyoldalúan kicsavarintolták a nyakát egy oly szakasznak, amely nem mondja azt, amit belemagyaráznak. »A részvényesek nem szavazhatnak az 1886: XXII. t.-c. 57. §-a értelmében!« ez volt a jelszó. Ezzel aztán a képviselet nagy részének, annak, mely a városért áldozatot hozott s amely a pénzét jövedelem nélkül, a közcél érdekében odaadta, elvették a határozati jogát s döntöttek azok, akik nem áldoztak a városért ebben az irányban. De lássuk csak, mit is mond az a §, mely fölött némelyek szerint még vitatkozni sem volna szabad. Szóról-szőra ezt mondja: »Általában mindenki csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által közvetlenül érdekelve nincs.« Tehát mi, a sok szakember tiszteletreméltó vitája után is állítjuk, hogy a részvényes ebben az ügyben nincs követlenül érdekelve. Rumpold közvetlenül érdekelve van, Vív Az én édes apám . . . Az én édes apám túl havasok ormán, Messze idegenben látott napvilágot; De szivébe zárta — dajkamesék sorján — Nagy Magyarországot, dldom azt a lelket, ki az én apámnak Ott az idegenben azt a mesét mondta / Aki fényes képét nagy Magyarországnak Szivárványba fonta Kárpátok lejtőjén vezette keresztül Az én jó apámat a mese varázsa; Elbúcsúzott otthon a régi eresztül, Hogy többé ne lássa. Valahol a rónán tarka délibábot Bűvös tündérujjak ringattak az égen; 8 egyszerre csodásán a magyar világot Érezte szivében. Bársonyos mezőnek nefetejts virága Tiszta kék szemével a vándorra nézett; Virágok szeméből nevetett reája Bűvölő igézet. Kristálypatak árja az útját elállta, \ Mámorossá tette egy-egy fényes gyöngye; \ Puha vánkosával édesen kínálta Magyar föld göröngye. . .. S aztán magyar földön uj sarjak fakadtak Az én jó apámnak erős törzsökébül; Édes honszerelmét négy fiának adta Drága örökségül És ez az örökség fölér egy világgal I i Nagy fa lett a magból, mit belénk vetett el! Tele van a lombja illatos virággal: Hazaszeretettel. Legkisebb fiának énekelte titkon Gyászos idők sorját csöndes éjszakákon; Még ki se’ hült akkor az aradi síkon Az a »tizenhárom*. 8 ki tudja, hogy nem e az ö bús nótája Ültette szivembe gyökerét a dalnak? S Z8endülő virágim talán az ő fájó Könyébül fakadtak! Az én jó apámnak még a föld mélyin se’ Hült ki a hazáért lángoló szerelme; Mert — hogy négy fiának szivét lelkesítse, — Visszajár a lelke. 8 én e jó apáról holtig énekelnék, De a könnyeimtől nem tudok már többé; Csak áldom emlékét, az ö magyar lelkét Örökkön örökké! . . . Révai Károly. A kérő. — Irta: Rácz Pál. — I Hölgy : (Elfüggönyözött szobában ül udvarlójával). Igazán nagyon hamar nyilatkozik. Férfi: (Egy bordóbársony fotelben). Dehogyis. Két nap előtt, amikor a liget fehér padján elmerengve láttam, azonnal megszeretttem. Hölgy : És pajtásom akar lenni ? Férfi: Előbb azt gondoltam, hogy igen, de most látom, hogy szerelmes vagyok . . . Hölgy: Maga ezt éppen nekem mondja f Hát szabad egy leányt, igy, en-bloc megrohanni holmi szerelmi vallomásokkal ? (Nevet). Férfi'. Bocsásson meg, de érzelmeim komolyak és ünnepélyesen kérem meg a kezét . .. DTL^C'ZÁrA f vr v ^ VCT "TE> lOé A szatmármegyében. OlKoZ.AU KJ I VJI rUKUU Megnyílt május hó IS én Meleg ásványviz-fürdők, szénsavas fürdő, hidegviz-gyógyintézet, dr. Bailing-féle inhalatio, 160 kényelmesen berendezett szoba, vízvezeték, acetfien-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon, gyógytár helyben. — Elő- és utóévadban, az állandó tartózkodóknál, a szobaárakból 30°/n engedmény. Prospektust, vízről árjegyzéket kívánatra küld a fiirdöigazgatóság. TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVA'^ _ ^ JVLEO-CTElX^EdNJIJK: dVLIUNI ID ZEITET A ’ //
