Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-22 / 25. szám

1913. Junius 22. — Légi hajósok, ott akik vonultok Kutatni szárnyon a kék hajtatot, Kik vagytok és mily távol égi boltok Alá irányul vágyó utatok ? — Mi vagyunk elméd vig, bus gondolatba, Reményid, álmod sora ez a lánc. A te szegény szivedből kelve útra, Megyünk és többé minket sose látsz. Repülnek föllebb, föllebb, egyre föllebb, Vonul nyugatnak, száll a sok madár. Nagy messziről rekedten üdvözölnek: Nem látsz bennünket soha, soha márt Fordította: Zempléni Árpád. Heti krónika. A régi jó öreg kályhákat csak elő kellett megint szedni s junius közepén tűz mellé, házba szorultunk. A keddi ligeti zenét nagykendővel, sállal, prémes gallérral tudtuk csak élvezni. Való­ban azt hittük, hogy a föld kihülőben van. De csakhamar eltűnt a fagylalt idő s mi ismét benne vagyunk a valóságos langyos nyárban. A szellemi aratás még mindig tart, gyö­nyörködhetünk a sok szép kézimunkában, a hor­golástól kezdve föl a ruhaszabásig. Igazán ügye sebbeknek nevelik a nőket., mint a férfiakat, sőt amennyire hanyagolják a fiuknál az előirt tudo­mányokon kivül az ügyességek egyéb számba- vehető megnyilatkozásait, éppen olyan mértékben súlyt helyeznek az u n. melléktárgyakra a nőknél. Festenek, varrnak, szabnak, hímeznek, há­moznak, tornásznak, zenélnek csak éppen hogy nem vívnak még, de eljön annak is az ideje. Azt az egyet azonban sohasem tudtam meg­érteni, miért kínozzák ma a kis lányokat pl. a kötéssel, hiszen a harisnyákat gépen csinálják, kézzel még egyszer annyiba kerül, éppen olyan tehát ez a köféstanitás, mintha pl. a varrótűt ma is a falusi kovács csinálná és nem az angol gyáros. De hát ez elő van irva a minisztérium­nál s a minisztériumok jönnek-mennek, roha­mosan változnak, ám egyik miniszterelnöknek sem jut eszébe, hogy törvényjavaslatot nyújtson be a harisnya kézi kötésének eltörléséről. Mindenféle egyéb kétes értékű reformokkal boldogítják a vi­lágot, csak a strikkolás nem jut még Tisza Pistá­nak sem az eszébe. A tornavizsgálatok is csak most zajlottak le általános tetszés közölt. Bizony sokat is ér egy jó tornatanár, mindjárt meglátszik az egész városon. Kár, hogy maga a vizsgálat nem érvé­nyesülhetett, a gimnázium mostani udvarán, de reméljük a legjobbat, ott a Klastrom mezőn a tornaünnepélyek a legszebb, legérdekesebb látni­valói lesznek majd Nagybányának. Ma a mozit illeti ez az elnevezés s a héten bizony kitünően viselte magát. Gyönyörű Ásta Nielsen darabot mutatott be csütörtökön, remek szép képekkel, festői csoportokkal, igazán kivá­lóan művészi előadással. Most pedig Uránia kö­vetkezik a tánc történetével. Ez is igaz gondolat, bizony a táncot nemsokára csak a történelemből fogjuk ismerni, annyira kimegy a divatból, azért jó legalább képekben bemutatni, hogy a mai nemzedék fogalmat nyerjen róla s magyarázato­kat tarthasson hozzá a krónikás. Erdészeti áthelyezések. Terray Gyula kir. erdőmérnököt a miniszter Apatinba helyezte át, Fischer Károly kir. főmérnököt, a fernezelyi gondnokság vezetőjét pedig a fizető főerdészi teen­dőkkel bízta meg a helybeli kir. főerdőhivatali pénztárnál. Zenevizsgálat. Zsembery Ilona zongorata­nárnő junius 30-án, hétfőn tartja növendékeivel az évzáró vizsgálatot a polgári iskola tornacsar­nokában. Szülők szívesen láttatnak. Az evang. templomra k. e. 30 koronát küldött (VT-ik adomány) s az egyház egy nemeslelkü, jóltevője ismét fölajánlott 560 koronát a szent célra. Födözetlen még 9202 K 81 fillér. Fogad ják mindketten az egyház hálás köszönetét A sakkversenyre kevesen jelentkeztek eddig. Mivel a versenyt kellő számú résztvevő nélkül nem lehet megtartani, 3 nappal meghosszabbítot­tuk a jelentkezés idejét, vagyis junius 25 ig, az­zal, hogy a versenytársaság megalakulása után uj tagok semmi szin alatt nem vehetők föl. Képviseleti közgyűlés lesz junius hó 23-án, hétfőn. Erre vonatkozással a polgármester a kö­NAGYBÁNYA és vidéke vetkező meghívót bocsátotta ki: Meghívó Nagy­bánya szab. kir. rendezett tanácsú város kép­viselőtestületének 1913. évi junius hó 23-ik nap­ján d e. 11 órakor megtartandó rendkívüli köz­gyűlésére. Tárgya: Szabó Adolf és társai városi képviselők beadványa több közérdekű városi ügy­ben. Nagybánya, 1913. junius 20. Dr. Makray Mihály polgármester. Rajzkiállitás. Az áll. főgimnázium rajzkiál- litása holnap, jun. 22-én d. e. 9 órakor nyílik meg s egy hétig nyitva lesz. Megtekinthető ingyen. Egyházi adó. Az ág. h. ev. egyházhivek ér- tesittetnek, hogy a f. évi adó kivetése a múlt évben már alkalmzaott százalékrendszer szerint történt. Az egyház elvárja híveitől, hogy az adón kivül is igyekeznek támogatni őt nehéz helyze­tében. A kivetés ellen felszólamlani még mindig lehet e hó folyamán. A kivetés a lelkészlakon van közszemlére kitéve. Térzene a ligetben kedden délután 6 óra­kor. Tartja a bányászzenekar. Dalestély. Az újonnan szervezett »Nagy­bányai Delegylet« f. évi julius hó 5-én, a Pol­gári Olvasókör termeiben dalestélyt rendez. Rész­letes műsort legközelebbi számunkban ad. Tanitógyülés volt nemrég Misztótfaluban, hol a vármegyei tanítóegyesületnek nagybányai köre évi gyűlését tartotta. E gyűlésen Székely Árpád megnyitójában abból az alkalomból, hogy a tótfalusi iskola úgy az iskola fennállá­sára, annak kitartó munkájára s Tótfalusi Kiss Miklósra emlékezve lendületes beszédben kí­vánta, hogy a község adjon újabb Kiss Mikló­sokat a hazának. Az elnöki bevezető után Técsy Lajos misztótfalui áll. iskolai igazgató az iskola felépítésének történetét s Misztótfalu iskolájá- nok múltját csinosan megirva felolvasta.,Azután Kandó Katalin nagybányai óvónő Ábrányi Emilnek a »Néptanító« cimü költeményét sza­valta el nagy hatással. A következő tárgy Imre Károlynak az iskolák rendszerének hibáiról szóló csinos felolvasása volt, melyet a Lengyel Béla farkasaszói tanító szabad előadása követett. A gyűlésen Misztótfalu intelligenciája is je­len volt. Uj ásvány. A magyar tudományos Akadémia hétfői ülésén Krenner József egyetemi tanár egy uj magyar ezüstércet mutatott be. Az uj ércet Kisbányán Fizély Sándor födözte föl, miért is róla »Fizélit«-nek nevezték el. Leányinternátus. A szatmári ref. egyház leányinternátusában, mely felsőbbleányiskolával és tanitónőképzővel kapcsolatos, 56 kor. havi díjért teljes ellátásban, kiváló gondozásban ré­szesülnek a növendékek. {Kívánatra értesítőt is küld az igazgatóság. Cim: Szatmári ref. egyház Leányinternátusa, Szatmár. Az államvasutak kocsijait, különösen az erdélyi vonalakon, a jövőben a földgáz felhasz­nálásával fogják világítani. így a Piski—Petro- zsény, Váralja—Karánsebes, Alvinc—Nagysze­ben és Nagyszeben —Kiskapus közötti vonalak személyvonatait. Egyelőre kisérletképen 81 db kocsit szereltet fel a máv. földgázas Auer-fényü lámpákkal, olyanokat, amelyek eddig az úgy­nevezett pillangó égővel voltak ellátva- A mun­kálatokat a piskii műhely végzi Varga Menyhért mérnök vezetésével és ősszel az átalakított kocsikat már át is adják a forgalomnak. Gyermekelöadás. A Kossuth-utcai iskola tanulóiból egy kis csoport Buday Etelka, Bá­nyai Ida és Fliesz Henrikné tanítónők betaní­tásában a múlt vasárnap és hétfőn d. u gyer­mekelőadást tartott, melyet az állami polgári iskola tanulói sokan s a felnőttek is többen megnéztek. E gyönyörűséget nyújtó kedves előadás, melynek rendezői köszönetét és elis­merést érdemelnek, 129 K 30 fillért jövedel­mezett, melyből a kiadás 13 korona 70 fillér volt s igy az iskola rendelkezésére tiszta be­vételül 115 korona 50 fillér maradt. Ebből 40 koronát a szatmári tanítói leányinternátus tá­mogatását célzó két részesjegyet venni határozta el a testület s a megmaradt 75 koronát az is­kola részére szükséges hasznos beszerzésre fogja fordítani. Egészségügy. Júniusban a kanyaró és skárlát erősen terjedni kezdett városunkban. Az isko­lákban eddig még nem volt baj. Tegnap azon­ban kimondta az egészségügyi bizottság, hogy mielőbb szét kell bocsátani az iskolás gyerme­keket, mert júniusban 19-ig Nagybányán (Bor- patakot kivéve, ahol erős ragály van) 27 ka­25. szám. (3) nyaró és skárlát eset fordult elő. Tegnap már jött olyan gyermek iskolába, akinek a testvérén kiütés van, sőt olyan is volt a vizsgálaton, aki­nek a testvére elhalt s előző nap a növendék a temetésén részt vett. Mindezek arra iditották az egészségügyi bizottságot, hogy az óvóinté­zeteket bezárják s erről az alispánt sürgönyileg értesítették. Figyelmeztették a tanítókat, hogy a növendékeket tömegesen a templomba se vezessék s jónak látnák, ha a polgári iskolát is minden záró ünnepély nélkül szétbocsátanák. Az áll., elemi iskolákat ma zárták be ünnepé­lyesen, minden iskola külön ünnepelt s a gyer­mekek többnyire a templomozásban sem vet­tek részt. A záróünnepélyek igen lélekemelő, kedves, szép ünnepségek voltak. — Az orvos urakat fölkérjük, hogy minden egyes ragályos esetet azonnal kérlelhetetlenül jelentsenek be, különben kellően nem lehet a ragály ellen vé­dekezni. Az iparostanuló iskola évi vizsgálatát a múlt vasárnap tartotta meg, melyen a felügyelő-bi­zottság tagjai s az iparosok közül többen meg­jelentek. A vizsgálat ideje alatt csinos rajzok s a tanulók munkáiból egy miniatűr kiállítás volt látható. A kiállításon szabó, pék, fazekas, laka­tos, kovács, esztergályos munkák voltak. Vizs­gálat után évzárót tartottak, melyet Stoll Béla elnök az iparnak a jelentőségéről szólva veze­tett be. Ezután Kádár János III. oszt. tanuló szavalt, majd Székely Árpád igazgató a tanulók­hoz intézett beszéde után a jutalmakat osztotta ki, buzdítva őket jó magaviseletre s komoly magatartásra. Ötvenöt tanuló kapott könyv, pénz és éremjutalmat jó tanulásáért, helyes magaviseletéért és a munkakiállitáson bemu­tatott munkájáért. Elszámolás. Az iparostanuló iskola jobb növendékeinek jutalmazására az évvégi vizsgá­lat alkalmából a debreczeni kereskedelmi és iparkamara két drb. ezüstérmet, a m. kir. bá- nyaigazgztóság 50, az állam 50, Stoll Béla fel­ügyelőbizottsági elnök s a városi takarékpénz­tár 20—20, a részvénytakarékpénztár 10 koro­nát s az ipartestület ötven drb könyvet aján­dékozott 50 korona értékben, melyet a tanulók között kiosztottunk s amelyet köszönünk. Az iskola tanítótestülete. Az Erzsébet-kisdedóvó munkakiállítása Nem hallgathatom el, mint egyik jelen volt, hogy a fölött való csodálkozásomnak és dicséretem­nek kifejezést ne adjak, ami gyönyörűséget az Erzsébet-óvó munkagyüjteménye nemcsak ne­kem, de mindnyájunknak, kik szemlélői voltunk, nyújtott. El sem tudom itt sorolni azt a sok-sok kisebbb nagyobb tárgyakat, miket ezek az apró tipi-topi emberkék az óvónéni fáradtságot nem ismerő vezetése mellett produkáltak. Hiszen én azt e rövid foglalatban kellőleg méltányolni sem tudom. Azért ez alkalommal, azaz ez ünnepélyre valamelyik szerkesztőbácsinak el kellett volna jönni, aki látnoki szemével az előadó szereplők egyike másikában meglátta volna a színpad jövő nagyjait. Blahákat és Ujházikat; a festett és agyagbamintázott dolgokban Munkácsikat és Fadrusokat; az iparágakban pedig a jövő ma­gyar nagygyárosait, kiknek e szerencsétlen, politikailag tuberkulotikus ország, jövő magyar iparának felvirágoztatásában talán részük lesz. Most nem gondolunk arra, hogy akkor is lehet­nek majd, kik a jog és törvénytiprásban gyö nyörködnek. Hagyjuk a jelent, inkább éljünk e kis csemetéknek, kikben egy szebb jövő remé­nyét ápoljuk. Ez a mai munkakiállitás mint tény, arról győzött meg minket, hogy az óvói nevelés alapelvét a munkára való nevelés eszménye hatja át Az óvónő az itt összehalmozott pro- ductiókban a kicsinyek kezével a művészet és ipar minden ágát a legelső fokon igyekezett bemutatni, melyből az uj nemzedék parányi alkotásaiban a jövőt méltán lehet következtetni. E szép kiállításért mely három napon át volt szemlélhető, elismerés és hála illeti az intézet lelkes és hivatásától ambitionált vezetőjét úgy a szülők mint a hatósági körök részéről annál is inkább, mert ezzel egy nemes alapú jóté­konysági célt szolgált vagy támogatott. Pályázat posta-táviró jelölti állásokra. A m. kir. posta-távirda és távbeszélőnél gyakor- nokjelölti állásokra ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állásokra csak azon ifjak pályázhatnak, akik főiskolát középiskolát, vagy ezekkel egyen­rangú más tanintézetet sikeresen elvégeztek, 18 életévüket már betöltötték és magyar állam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom