Nagybánya és Vidéke, 1913 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-04 / 18. szám

Nagybánya, 1913. Május 4. — 18. szám XXXIX. év: X Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 K. ===== Egyes szám 20 fillér. ======== Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ J-^A.2STOS. g 8 kiadóhivatal : utca 20. szám alatt. Hivat : NAGYBÁNYA 18. SZÁM. =. A liget védelme. Áldozócsütörtökön gyönyörű idő ked­vezett május elsejének. A kettős ünnep sok embert csalt ki a ligetbe. Hullámzott a nép mindenfelé a gyönyörűen kizöldült, virágos bokrok között. Ez a kies hely igazán irigylésre méltó drága kincse Nagybányának, azzá teszi nem­csak a dús növényzet, a pompás levegő, hanem az a remek környezet is, amely föl— séges hátteret ad itt minden részletnek. Ezt az értékes közvagyont védenünk szent kötelesség. A város tegyen a liget ér­dekében, amennyit csak tehet. Több helyen szomorúan látjuk, hogy a park kerítése düledezett, összetört, elhord­ták az ínségesek fűtőnek, vagy megrágta az idő vasfoga. Ezeket haladéktalanul ki kell javítani, rendbe kell hozni, hogy a forgalom kizáróan a rendes utakra terelődjék. Némelyek valóságos uzust csináltak be­lőle, hogy egészen uj utakat tapostak ki, ke- resztül-kasul, a szépség, tisztaság és rend ro­vására. Ezeket az önkényes csapásokat tel­jesen be kellene szüntetni, mert a gazdát­lanság benyomását keltik az idegenben. Általában a veresvizi gyalogos forgal­mat a ligeten való átjárástól a veresvizi útra kellene terelni. Mióta arra felé jó kocsiút és jól kiépített gyalogút is van, nincs ér­telme, hogy a liget az üdülést kereső, a sétáló, szórakozó közönség tagjain kívül azoknak is rendelkezésre álljon, akik ezc. tői távol eső okokból egész iparszerben használják annak útjait. Persze itt a legna­gyobb óvatossággal kell eljárni. A padok szaporítására mindenfelé nagy szükség volna épp a liget védelme szem­pontjából, mert akkor nem heverednének le bárhol a fűben. Mikor a múltkoriban itt jártak a debreceni vasúti munkások, olyanná lett ez a kies hely, mint egy letarolt mező. Lenyomva, letaposva a fű mindenütt s papír és szemét kétségbeejtő mennyiségben. A padokat szívesen elfoglalják a kirándulók, de ha nincs pad, mit tegyenek egyebet: barbár módon agyaonyomják a szép gyepet. Azt sem kellene megengedni, hogy holmi nagy bálványkövet, vagy deszkabódét odarögzitsenek a legexponáltabb helyekre. Sok mindent lehetne még elmondanunk, de Ízelítőül legyen elég ennyi is. Védjük a ligetet teljes odaadással, a szép természet iránt való ősszeretelltí S amiket itt elmond­tunk, az mind keresztülvihető, az anyagiak­kal küzdő városra újabb terheket nem ró, úgy hisszük, megoldható a költségvetés ke­retében is. Munkásnő-otthon. A tolnai selyemfonó intézettel kapcsolóiban a földmivelési miuiszter munkásnö-otthoat létesí­tett. Ebbe 13 éves leánygyermekeket vesznek föl a meuhelyekböl és árvaházakból. *10 ilyen leány van, minden 30 mene egy telügyelö van bés^taj^Ű^eket a leányokat megmentik a zülléstől, mtffkát kap­nak, jó étkezést, jó lakást. A tisztaságra igen nagy gondot fordítanak s hetenkint kétszer ok­tatásban is részesülnek. A gyermekek pénzt keresnek és azt meg- gyüjtik. Elsőrendű munkásnőket képeznek itt ki s a gyermekek lelki-testi fejlődéséről a legna­gyobb figyelemmel gondoskodnak. Bezerédj Pál szekszárdi felügyelő ennek a hároméves vállalkozásnak jövőjéről a következő érdekes dolgokat Írja: Határozott meggyőződésem, hogy a munkás:-. otthonok, ha azokat a tolnaihoz hasonló szerve­zetben létesítjük és vezetjük, valóságos áldást ké­peznek gyermekvédelmi szempontból és egyúttal nagyban hozzájárulnak az iparunkra nehezedő munkáshiány enyhítéséhez. Ilyformán ez intézményeknél a humanisz­tikus érdek szolgálata mellett az anyagi érdekek is kielégítést nyernek, ami legjobb reményt nyújt az otthonok további fennmaradására. Megnyugvással, sőt örömmel jelenthetem máris, hogy az otthonok ügyét, minden erőlte­tett ismertetés nélkül, kivált az árvaszékek ka­rolták fel a legmelegebben. De nemcsak a közönség magasabb rétegei, hanem a köznép és különösen a községek is fo­kozott érdeklődéssel viseltetnek az otthonok iránt. Ugyanis egyrészt a gyermekek hozzátartozói gyak­ran ellátogatnak az otthonokba és meggyőződnek azoknak jó ellátásáról; másrészt a községek ép­pen az otthonok felállításával megszabadulnak az elhagyott gyermekek eltartására kötelezett hozzá­járulástól. Ez az oka annak, hogy községek és magá­nosok is azzal a kéréssel fordulnak hozzánk, hogy a gondjukra bízott gyermekeket még az árva­Kulcsár Ferencz »Ecce ego« cimü verskötetéből. — A „Magány“ ciklusból. — Dalaim. Nem hívtam a Múzsát esengve, — Soh’sem kívántam a babért! — Csak megjelent egy néma estve, Mikor az első bánat ért. Mikor megtudtam: jó anyámat Mért látom sírni oly sokat? Akkor szakadt le rám a bánat S megbélyegezte sorsomat. S a boldog gyermekkor határán, Bohó ifjúság kezdetén, Sebesült szivemet bezárám A játszi örömöknek én. Fásultra vénült ifjú lelkem, Szomorú lettem s hallgatag; Magamat úgy elszigeteltem, Mint jégmezébe a patak. A magány lett az én világom, Legjobb barátom lett a könyv; Gyönyöröm: ábránd, éber álom, Enyhületem: a dal, a könny. A boldogságot. A boldogságot, Istenem! Hát én már meg nem ismerem f Csak egy sugárt belőle nékem! Vigaszul gyászom éjjelében. Vagy a boldogság oly madár, Mely csak virágos lombra jár? — Azért nem száll az én szivembe, Virág helyett — romokra lelne. Áldom a sorsot. Áldom a sorsot, amiért Sok szenvedés fájdalma ért. A szenvedőnek legalább Megértem bánatát. De sorsomat hej, igazán, El még csak akkor áldanám, Ha már azt tudnám érteni: Az élet üdve mi? Takácsok. Szobámnak két lakója van: Egy barna pók, meg jó magam. Békén — mint két barát, rokon — Élünk a szűk határokon. Osztályrészünk ki van jelölve: Övé a zug, — enyém a zsölle. S ki-ki helyén sző, — fonogat, Ő pókhálót, én — álmokat. Köztünk ez a közös vonás, Csupán a munka célja más. Hálójával fog ő bogárt, Én álmaimmal ideált.----------~——--------— r-------------------------------------------------------■ 1 ^ KOLOZS VÁRI KRISTÁLY glvállalja fehérnemüek mosását és vasalását, női és férfi ruhanemüek vegyileg tisztítását és festését. Csomagolás és szállítás gözmoségyár Kapnikbányán képviselve Pusztai Gyula ur által. aitalan a L _ ------------------A u TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGKnerjEisriK. iviirrciDiEiisr 'vas/

Next

/
Oldalképek
Tartalom