Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-15 / 37. szám
TÁRSADALMI HETILAP. A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELENIK 3VtI3STIDEISr VASÁRNAP 1 Civ. Egész évre Felelős szerkesztő és laptulajdonos: EÉVÉSZ JÁNOS. Szerkesztőség s kiadóhivatal : ... ' Felsöbáuyai-utca SO. szám alatt. --............ TELEFON: NAGYBÁNYA IS. SZÁM. —- — Az uj városi törvény. Uj városi törvény lép életbe, melynek végrehajtására vonatkozóan a városok lapja legutóbb 12. felvilágosító pontot közöl. Látható ebből, hogy most már csakugyan elérkezett a »szervezési szabályrendelet* elkészítésének legvégső határideje. Egyrészről jó, hogy az évek óta vajúdó szabályrendeletet az uj lörvénynyel lehet összhangba hozni, de igaz az is, hogy most már csakugyan szükséges sürgősen a szabályrendelet, mint azt az itt közölt ismertetés 2-ik 7-ik, 8-ik és 9-ik pontja világosan mutatja. De hadd álljon itt egész terjedelmében a V. L, közleménye. 1. A törvényhez a belügyminisztérium végrehajtási utasítást nem készít. Végrehajtási rendeletre tehát nem kell várni. 1. A törvény szerinti illetményeket 1913. év január hő 1-től kell folyósítani, tehát ezek az illetmények állitandók be a költségvetésbe. Ehhez szükséges volna a szervezési szabályrendelet módosítása, de ha a szerv, szabályrendeletek átdolgozása oly gyorsan nem lehetséges, képviselőtestületi határozattal az összes tisztviselők fizetési osztályokba és fokozatokba soro- zandók. Ez alkalommal az állások már a törvény szerinti elnevezéssel láthatók el. 3. Csak olyan állás szervezhető, mely a táblázatokban előfordul, semmiféle más elnevezésű állást a fizetési osztályokon belül szervezni nem lehet. így például árvaszéki helyettes elnöki állás nem szervezhető. 4. Kivéve azt a rendelkezést, hogy minden városban legalább két tanácsnoknak kell lenni, a város nem feltétlenül köteles más állásokat rendszeresíteni. Természetesen az 1886. évi XXII. t.-cikkben fölsorolt állások (főjegyző, közgyám) megmaradnak. Ellenben a város nem köteles feltétlenül például iktató- vagy kiadói állást rendszeresíteni. 5. Oly r. t. városokban, mely utóbbi időben alakult át várossá, a község szolgálatában eltöltött idői (főjegyző, aljegyző, orvos, mérnök) a vánfs által beszámítható. Erről az átalakulás alkalmával kell mindig gondoskodni, ha akko gondoskodás nem történt, külön határoz ittál a képviselőtestület most köteles intézkedni. 6. Más város szolgálatában eltöltött szolgálati időnek a fizetési fokozatokba beszámítása a város autonom joga. 7. Ott, hol több rendőrkapitány, aljegyző, mérnök, erdőtiszt, fogalmazó, pénztártiszt van, kik kétféle fizetési osztályba sorozhatok (Vili. vagy IX.) (IX. és X. vagy X. és XI.) a város autonom joga, hogy hány tisztviselőt és kiket soroz a magasabb fizetési osztályokba. Nincs korlátozva a város e tekintetben, hogy hányat oszt be és kiket, a magasabb fizetési osztályba. 8. Azok a műszaki tisztek, számlisztek és adótisztek, kiket a r. t. városokban a képviselőtestület az államsegélyből a X. fizetési osztálynak megfelelő fizetés és lak- bérkiegészitésben részesített és illetve X. fiz. osztályba annak idején besorozott, az államsegélyhói ilyen módon történt részesedésükkel nem szereztek jogot arra, hogy a X. fizetési osztályba soroztassanak. Ha állásuk át nem szerveztetik a XI. fiz. osztályba sorozandók s az eddig élvezett illetményt csak pótlékként kaphatják. 9. A családi pótlékra külön rendelet nem lesz kiadva. Az 1912. évi XXXV. t.- cikknek megfelelő családi pótlékban kell részesíteni minden tisztviselőt, kinek fizetése és esetleges pótléka nem haladja meg az 1912. évi LVIII. t.-c. 14. §-a szerinti illetmények és a részére járó családi pótléknak együttes összegét. Akinek illetménye bármily czimen élvezett pótlékával együtt több, azon tisztviselőknek a város családi pótlékot adni nem köteles, — de természetesen adhat. 10. A nyugdijviszonosság tekintetében teendő intézkedésekre kell várni az uj állami nyugdíjtörvényt. 11. Az 1912. évi LVIII. t.-cikk 27. §-a, mely a minősítésre vonatkozik, egészen precziz és világos. Azokra, kik jelenleg alkalmazásban vannak, tehát akik szervezett állást kinevezés és választás utján töltenek be, a 21. §-ban megkövetelt minősítés nem terjed ki. Például, aki aljegyzői állást tölt be és nincs jogi képesítése, hanem jegyzői oklevele, tanácsnokká jövőben megválasztható. Útközben. — Epilog. — Végignézem befutott pályámat S az a sok bú, az a tenger bánat Küzdve, tűrve eddig mit szenvedtem: Imádsággá szelídül szivemben. Oh, mert látom, hogy utam egy égi, Egy jóságos áldott kéz vezérli, Ha mély völgybe, ha meredek hegyre: De magasztos célom felé egyre. Nem félem az ut szúró göröngyét, Nem bánom már verejtékem gyöngyét. Biztat a hit: meglesz édes bérem, S álmodott szép célomat elérem : Hogy nem csak ennen kényemre élek Porban csúszó, porba vesző éltet, De egy szebb, eszményibb magasságba Ragad, emel vágyó lelkem szárnya. S oh, mi édes, szent gyönyörűség lesz: Leszállni onnan a szenvedéshez, Száritgatni a sirónak könnyét, Segitni a tehetetlent, gyöngét! S ha közéig az elmúlásnak éje, Nem borit hirtelen feledésbe. Nem emelnek szobrot bár nevemnek: De szivemért meg-megemlegetnek. Lampérth Géza. Apróságok a műhelyekből. Kritikák szigorú hangját, krónikások visszaemlékezésének melankólikus akkordjait nem melegíti fel az a jóizü, derűs humor, ami a műhelyekből, műtermekből, festékes ládák mellől kiárad, azt a sok nélkü,özést, sok tanulást, harcos jókedvű optimismusba vonva: hogy tűrhető legyen ez a szép, sok-sok küzdéssel teli müvészélet. A tél folyamán itt dolgozott Gotbesmann Alfréd (ny. huszárszázados) is, aki ide s tova tiz éve hagyta el a kardbojtot, hogy az ecset dicsőségesebb és nemesebb hadakozásával cserélje fel a kardot. Jakab Zoltán, Gottesmann Alfréd, Komoróczy Iván és én beszélgettünk a nagybányai szabad festőiskoláról egyszer, modellpihenés- nek idején, a szikrázó hóval fedett gyönyörű udvaron. Gottesmann volt a legnagyobb rajongója iskolánknak. — Ilyen festőiskola nincs több Magyarországon! — mondta. — Sőt, az európai festőiskolák közt is a legelső ! tóditotta Jakab. Ilyen kert, ilyen műtermek, ilyen korrektorok, ilyen vidék nincs sehol! — Hm . . . szólalt meg Komoróczy, akr szellemességéről is ösmert — nem azért első ez az iskola 1 Hanem van itt a műteremben — és széles mozdulattal Gottesmannra mutatott — egy százados és van körülötte — száz adós j Ezért első ez az iskola 1 *
