Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-25 / 34. szám
Nagybánya, 1912. Augusztus 25. — 34. szám. XXXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ES VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. v A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ~ 3^iBGS-ű'£3iJEisriK: i^msriDEisr "sr.A.sA:e,isr.Ajp Előfizetési árak : Egész évre 8 K. Félévre 4 K. Negyedévre 2 . ..... Egyes szám 20 fillér. ===== Ezzel a bányászköszöntéssel üdvözöltük 1894-ben a Kongresszust lapunk akkori 31-ik számában, mikor augusztus 5-én itt tartotta nevezetes tanácskozásait. Ezzel köszöntjük ma is az előkelő vendégeket, akik jónagy részt a mai vonattal délután 5 órakor ide érkeztek. Nagybányának már neve is mutatja, hogy a bányászat életelemét képezi. Ez itt az a fő őstermelés, amely a város jellegét és megélhetését nyújtja. Lehetetlen te- —hát, hogy érzékünk ne legyen mindama modern mozgalmak iránt, amelyeket a bányászat és kohászat a fejlődés érdekében megindít. Messziről, az ország külömböző részeiből jöttek kedves vendégeink, hogy műveljék a tudományt, kicseréljék szaktudásuk termékenyítő eszméit s ápolják az összetartást azok között, akik egy pályán működnek az ország boldogulása érdekében. Üdvözöljük a lelkes elnököt, Teleki Géza volt belügyminiszter, valóságos belső titkos tanácsost, Madarassy Gábor államtitFelelős szerkesztő és laptulajdonos: révész j-Ansros. kárt és a többi előkelőségeket, legyen idejövetelük szerencsés, működésűk eredményes ezen a téren is. Nehéz a bányász helyzete, a föld gyomrából fárasztó munkával, megfeszite ügyességgel, körültekintő számítással kell haszon-anyagot kitermelnie, azután annak sokszor bonyolult, szövevényes földolgozásáról is gondoskodnia. Küzdeni a haladó világ sokféle követelményével, a folyton súlyosbodó munkásviszonyokkal, drágasággal. Azért érthető, ha a vezetők tömörülnek, számba veszik a jelent s megalapozzák a jövőt. Holnap lesz a kongresszus d. e. 10 órakor, azután a kiállítás megnyitása, amely valóban emlékezetessé teszi ezt a közgyűlést is, mint tette akkor az 1894-iki szépen sikerűit kiállítás, csakhogy a mostani sokkal nagyobb szabású lesz a liget kies területén, a hol mindnyájan sokat tanulhatunk, esetleg as$)k is, a kik nem vagyunk bányászok. 19 év alatt Nagybánya is sokat haladt, megváltozott külső képe, belső élete. Az idegenek mérlegelni, méltányolni fogják bizonyára a mi törekvéseinket s remélhetőleg kedvesen töltik el azt a pár napot Nagybánya falai között. Üdvözöljük őket ismételve. Itt tartózkodásukhoz, működésükhöz őszinte szívvel kívánunk: Jó szerencsét! Szerkesztőség s kiadóhivatal: ■■ ■ ■ Eelsőbányai-utca 80. szám alatt. =-■■■■ TELEFON: NAGYBÁNYA IS. SZÁM. = Az uj adótörvények. ‘'air.cü és járadókadó. — iVatalos. ut£n rendesen kamatadót. ■-pl-pélT/. tár ^ maga. szokta ezt toetniN^’t lkamat és járadékauő tenát a ^nagyközc v 'det ke- vésbbé érdekli. A honpolgár csak a betáblázott vagy más kamatozó követeléseit köteles bevallani s attól fizetni a lőkekamat adót Nem jövedelmező kölcsönök a bevalláshoz nem tartoznak. Az uj adótörvény ezt az adót is leszállította 10 %-ról 5 %-ra. Ez már valóságos kedvezmény, igazi csökkentés, mely azon az igazságos alapon nyugszik, hogy a betáblázott követelések nyíltak, azokból nem lehet eltagadni semmit sem. Lehet, hogy ezáltal a betéti kamat is emelkedni fog, amennyiben a pénzintézetek ezután kevesebb tőkekamat adót lesznek kötelesek fizetni s igy kedvező viszonyok között nagyobb betéti kamatot adhatnak a takarékoskodó közönségnek. Viszont vannak, akik úgy gondolkoznak, hogy a betét után járó kamatjövedelem azért nem lesz nagyobb, a % nem fog emelkedni, mert a pénz árát nem az adó, hanem a világ pénzpiacz helyzete szabályozza. Egyébiránt az uj adótörvény legjobban sulytja a részvényeseket. Az ilyen társulatok adója ugyanis 10 °/0 marad (csak a A képkiállitásról. »Nunc venio ad fortissimum virum* A VIII. terem, a Réti Pista műterme s ez valóban egészen az övé. Igazi kis művészi birodalomban pihen itt az ember. A tökéletes harmónia megelégedetté teszi szivünket. Rétinek keze nem reszket, az ő vonásai nem döczögnek, színei simák, mint a selyem és puhák miként a bársony. Huszonhét mesteri müvét sikerült itt összehoznia. Köztük sorrend szerint a legelső, de hatásban is erósen vetekedik a hegemóniáért a többivel a »Bohémek karácsonestéje« (1893). Az ifjú Réti lelket lehelt az alakokba és tüzet a lámpába, mely valószínűleg sötétben is világit, mint az igazi gyémánt. Történelmi sorrendben második a »Gyötrődés« (1894), gyönyörű pendantja az előbbinek. Mind a kettő államtulajdon. Harmadik a »Hajnali hangulat* (1895). 1896-ra és 1897-re esnek a Kiss József költeményeihez festett költői illusztrációk, a melyekből öt darab fogadja itt az érkezőt az előszobában. 1898-ból önarcképe, 1899-ből Honvédtemetése láthatók a teremben. Mindkettő felül áll minden bírálaton. Noha a fővárosban, 1899-ben akadt olyan bornirt kritikus, a ki azt mondta rá: »Ezek a toprongyos, totyakos alakok ? Ezek honvédek ? Ugyan, hogy tudott Réti a tárlatra jönni ilyen abszurdummal?« O beata simplicitas! A névtelen hősök 50 éves jubileumára készült ez a kép, a mikor már görnyedt aggastyánokká lettek a »hős fiuk*. Kováts Lőrincz, Papp János, Beregszászy Samu, Zsiskovics István, Jehota Jakab nem aféle modellek, hanem mind igazolt, valóságos 48—49-es honvédek voltak, a kiket Réti ecsetje itt oly szépen örökített meg, a mikor jönnek vissza a temetőből, mert hát megint elhullott egy bajtárs. Most már ott nyugosznak ők mind a csendes sírban, akiket ez a csodaszép kép ábrázol, melyet nem győzünk eléggé dicsőíteni, Ez a nemes, finom gondolat illet a Réti finom leikéhez. Az államnak több esze volt, mint a kritikusnak, megvette a képet. Jókai Mór (1899), Bródy Sándor (1900) portraitjei igazi Réti-képek, kár, hogy Herczeg Ferencz arcképe nem lehetett itt. Ezek tizenkét év előtt lázban tartották az egész országot, Ugyancsak 1900-ból való az Interieur. 1903- ban készültek: »Bolt előtt este* egy megfoghatatlanul igaz lámpafényes kép. Leülünk az öreg divánra s ezen akad meg a szemünk újra meg újra. Ez egy bravúros remek. Úgy halljuk most megvette ezt is az állam. — Dr. Makray Mihály arcképe (túlságos piros felfogásban) Dr. Kádár Antal arcképe pompás alkotás. 1904- ből való Wachsmann Vilmos csendőr- főhadnagy kiválóan szép portraitje, mely még Rétinek is irigylésre méltóan sikerült. 1905-ből való az Alkonyat. Ugyancsak 1905-ben készült Moldován László arcképe, mely a főváros krtikusait is méltán elragadta. 1906-ban festette a Kenyérszelést, Damkó Jó szerencsét!
