Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-14 / 28. szám
1912. Julius 14 28. szám. (3) san megoldani. A mi azt jelenti, hogy a színészek valószínűleg itt maradnak Természetesen sok függ a társulattól, az előadástól, attól, hogy megkedveli e a színészeket a publikum, a miben különben nem kételkedik a krónikás. 6eduly Henrik, a tiszamelléki evang. egyház- kerület püspöke jövő héten városunkon keresztül Kapnikbányára utazik rokonai látogatására. Kölcsönös áthelyezés. A pénzügyminiszter kölcsönösen áthelyezte Kahle Frigyes kapniki és Ponner János fernezelyi kohómérnököket. A ref. egyházközség e hó 7-én tartott gyűlésében főgondnokká Bay Lajos orsz-képviselőt választotta. Uj presbyterek lettek: Spiczuly I Károly, Beregszászy Kálmán, Maday Pál, Kovács István. Az ev. templom építésére a kerület a báró Baldácsy-alapból százhatvan koronát adományozott. Szükséglet még 19393 korona. Bikszádon a fürdői élet a szép meleg júliusi napokban élénken megindult. A pompás viz, jó koszt, jó zene mellett a közönség kitünően érzi magát. A múlt hétig 262 vendége volt a fürdőnek. A tiszai ev. egyházkerület jul. 8—11 nap jain Nyíregyházán tartotta közgyűlését Geduly Henrik püspök és Szentiványi Árpád kerületi felügyelő elnöklete mellett. A nagybányai tem- | plom építésére a Baldácsy-alapból 160 koronát szavaztak meg s az egyetemes gyűléshez nagyobb adományra terjesztik föl a helybeli egyház kérvényzt- A lelkészegyesület elnökévé Geduly püspököt választották. Révész Jánost i újólag 6 évre megválasztották kerületi törvény- ! széki bíróvá és számvevőszéki taggá, ugyancsak kiküldötték az egyetemes gyűlésre és az egyet, gyámint. közgyűlésre szavazati joggal, képviselőül a helybeli lelkészt Révészt. 11 én volt a püspök névestélye, mely alkalomból őt számosán üdvözölték személyesen, levélben és táviratilag. A kerület egyéb végzéseiről, a napi- ; lapokból értesült a közönség. Az országos képkiállitás rendezése serényen folyik. A képek száma rohamosan szaporodik. Már csak két hét választ el a megnyitás napjától. A fővárosi sajtó nagy rokonszevvel fogadja az eszmét s a nyári szezon legérdekesebb eseményének tartja a nagybányai festők emez életre való mozgalmát. A kiállítás ideje alatt színtársulatunk és katonai zenekarunk is lesz, szóval élénk napokra van kilátásunk. A kiknek nagybányai eredetű festményeik vannak, szíveskedjenek azokat bejelenteni a rendezőségnek, hogy esetleg a kiállítást azok a képek is emeljék és díszítsék. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Gyászhir. Tatorján István műépítészt, ki jelenleg nálunk az evang. templomot, a Han- zulovits-házat, a; postát építi, illetve átépíti, súlyos csapás érte. Édes atyja, id Tatorján István Nagykárolyban csütörtökön meghalt. 12-én délután 5 órakor temették tisztelőinek nagy részvéte mellett. Még szomorúbb a dologban az, hogy Tatorján szerencsétlenség áldozata lett. Szekéren ment ugyanis a birtokára s lovai egy szőllőbe akartak bemenni Hogy a kártevést megakadályozza, id. Tatorján István leszállóit a szekérről, a lovak elé állott s úgy akarta őket visszatartani, de azok megbokrosodtak s elgázolták a bátor embert, aki valószínűleg gerinctörést szenvedett s rövid szenvedés után váratlanul elhalt, kiskorú gyermekeket is hagyva hátra. A család által kiadott gyászlap igy hangzik: Alantirottak a legmélyebb fájdalommal, Isten szent akaratában megnyugodva, tudatjuk, hogy a forrón szeretett férj, szerető apa, id. ! Tatorján István folyó évi julius hó 11-én dél- | előtt 9 órakor, életének 63-ik, házasságának J 35-ik évében elhunyt. A megboldogult hült teteme f hó 12-én délután 5 órakor fog a Gózson-utca 8 számú gyászházból a r. kath. egyház szertartása szerint a Terem-utcai g kath. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Lelki üdvéért az engesztelő szentmise-áldozat julius hó 13-án reggel fog a r. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1912. julius 11. Áldás és béke lengjen porai felett! Özv Tatorján Istvánná sz. Horváth Mária neje. j Tatorján István Tatorján Mária férj. Barth Bé- láné, Tatorján Béla, Margit, Dezső, Irén gyér- j mekei. Berecz Idus férj. Tatorján Istvánná, Barth Béla menye és vejei. Polgárdi Márton, Polgárdi Mártonné sz. Horváth Anna sógora és sógornője. Gazdasági kilátások. Az ország sok helyén pl. Szabolcs, Hajdú, Heves, Nógrád megyében nagy a szárazság. A kapás növényekre nagyon szükséges volna egy kis jó eső. A héten e részben sok helyt javult a helyzet. Az aratás közepesen felül jónak ígérkezik. A búza 7—8 magot ad. Az aratás munkája ihegindult, a földet dús keresztek borítják. Áz iclün a rozs különösen jól sikerült. Kedden délután 6 órakor térzene lesz a ligetben. Tarlja a bányászzenkar Dankovilz karmester vezetése mellett. Az államilag segélyezett Szatmári zeneiskola ez évben is nagy eredménynyel működött. Az 1911 — 12. isk. évben 280 növendéke volt. A legtöbb a zongorás, de ezenkívül hegedű, cimbalom, gordonka, oboa, kürt, fagót, klárinét, hermonika stb. tanulók is voltak. Az intézet igazgatója Herman László, tanárai közt van a jeles Bendiner Nándor is. Szept. 1-én Szatmár az intézetet házi kezelésbe veszi s a jövő évi behatásokat már a városi tanács fogja meghirdetni. A peronoszpora az ország több részében pusztítja a szőlőket. A hegyalja, dunántul, Ver- sec, Arad vidékén, Szabolcsban stb. Figyelmeztetjük a gazdákat, hogy a szokásos permetezést semmi szin alatt el ne mulasszák. Sikárlón tegnap jul. 12-én volt az uj harangok fölszentelése. Három szép nagy harangot rendelt a gör. k, egyház Seltenhofertól. Az egyik »dir, a közepes »f«, a harmadik »a« hangú. A szép szavú harangokat a hívek nagy áhítattal hallgatták s szentelés után lakomát rendeztek. A nőegyesület jubileuma. A nőegyesületünk ötven éves jubileumát ünnepli a jövő hóban a bányászati és kohászati országos kongresszussal egyidőben. Alkalmunk volt tudakozódni az egyesület ünnepségeiről, a melyre a tagok nagy körültekintéssel készülnek. Augusztus 24 én fogadja a Nőegyesület vendégeit. 25 én d. e. 12 órakor díszközgyűlés lesz; ugyanezen s a következő napokon részt vesz az egyesület a helybeli ipartestülettel karöltve a bányászati kiállításon. 26 án este fél 9 órakor díszhangverseny lesz a Lendvay színházban, amely hangverseny az egyesületi tagok közül mintegy 60 személyt foglalkoztat. A programmja az estélynek körülbelül a következő: Révai Károly Prológját Márton Irma urleány adja elő Wagner Bolygó Hollandi c. operájának Fonó dala és balladája dr. Lakatos Mihályné úrasszony zongorajátéka. Dr- Damokos Andor ur hegedüjátéka, ilyésfalvi Papp Viktorné úrasszony zongorakiséretével. Wagner Lohengrin nászindulója és egy rendkívül bájos vígjáték, amelynek összes táncait Suffmann Lajos fővárosi jeles tánctanár nagy előzékenységgel és mesteri szakavatottsággal tanítja be. Az egyesület elnöksége sokat fára- radozik ennek az estnek a sikeréért. Színészet. Holnap, vasárnap lesz a megnyitó előadás. Stella Gyula ur a budapesti Vígszínház tagja felléptével. Itt először egy újdonság kerül színre, t. i. »Nincs tovább« c. színmű 3 felvonásba. Hétfőn, julius 15 én »A kis gróf« megy, operett 3 felvonásban. Itt először, szintén újdonság. Vívó tanfolyam Peér György vivómester városunkban augusztusban és szeptemberben vívó kurzust szándékozik tartani. Peér 15 éve tanít vívni. Két legutóbbi évben Lovas Gyulánál, a Hungária vívó clubban és a Spárta athle- tikai clubban tanított a fővárosban. Előzőleg 2 évig Párisban tanított. Gyermekeknek, deákoknak kedvezményt és igen olcsó tandijat állapított meg. A föltételek és aláírási iv Kovács Gyula könyvkereskedésében megtekinthetők. Jelenleg Peér 3 ik hónapja Munkácson tanít s a hol 6 án tartott vivő versenyt igen előkelő közönség előtt s mindenki teljesen meg volt elégedve a látottakkal. Ajánljuk különösen a szünidőket élvező egyetemi ifjúság szives figyelmébe. nyakatekert állapotban nem tudok ám felfelé beszélni, mert megüt a guta. Leereszkedtem a küzdtérről. — Jó napot kívánok! — Adj’ Isten. Elő csak most azzal a bajjal, mert nekem is bajom van odafent. Sietnék vissza. Előadta aztán a bajt egy sürgöny képiben. »Kü'djön apám sürgönyiieg ezer pengő', mert eltörtem az ágyút, ha meg nem veszem rögtön, áristomba tesznek, azt pedig én túl nem élem. Agyonlövöm magamat. Bicó, egyéves önkéntes!« — Ttyü! a kö’ni való gazember, gondoltam magamban. Kotorászok a zsebemben s előveszek egy másik táviratot, oda nyújtom az öregnek: — ön sürgönyözte ezt fiának ? — »Bicó önkéntesnek, Sarajevó. N»gybá- tyád meghalt. Juss maradt rád. Jöjj azonnal rendelkezni. Apád.« Nézi előbb az öreg a táviratot, azután néz engem, azután nézzük egymást. Egy nagyot nyelt, ő is újra kotorászni kezdett a zsebében. Előkaparitott egy harmadik táviratot. Ez meg igy szólott: — »Ha nem küldi azonnal a pénzt, megszököm a szégyen elő1. Agyú nélkül meg van a gyalázat. Megszököm az anyám sirjához s ott lövöm magam agyon a maga szégyenére! — No? kérdé Bicó gazda. — E’ már baj. — ügyé? — Igen Csak itt kezdődik a baj. — Miért? — Mert Bicó önkéntes ép egy órával előbb 8 napi szabadságra kéredzett. A szabadságot az ön sürgönye alapján megkapta-----— Sürgönyzött neki a hét sátán ! — Az lehet, de ő már azóta valószinüleg utazik is. — Az urak az okai, ha elpusztítja magát, tört ki az öreg. Az urak az okai, hogy egy szerencsétlen családapa ivadék nélkül marad s kihal a nemes Bicó família. Az urak az okai, hogy én most már nem merek hazamenni a feleségemtől, mert ha megtudja az utolsó Bicó sarj gyászos végzetét: ebrudon hány ki a házból. — Nem lenne szives egy kicsikét észre térni ? Kik azok az urak? — Hát az ur la’! — Én? — Igen, Ha már baj esett abban az ágyúban, Írtak volna nekem — — — Lűgyen esze. Ki látott már ilyent ? Honvenné a baka az ágyút ? — Eh, tudom én azt. Azt irta a fiam, hogy itt olyan ágyuk vannak, hogy apróra szétszedik s ki a csövét, ki a kerekét, ki a vesszőjét hordja a bornyuján. — De hisz ez nem igaz! Az ágyú a tüzérségé. Azt szétszedik ugyan, de nem bakák, hordják, hanem öszvérek. A fia hazudott, becsapta. Az öreg nagyot fuj'. — Igaz volna az ? Megsajnáltam az öreg urat, nem vettem sértésnek a kérdést. — Talán csak inkább nekem hisz, a király tisztjének, mint a fiának, ki engem Í3 becsapott azzal, hogy meghalt a nagybátyja s jussolni kell neki hazamenni! — Sohase volt semmiféle nagybátyja a kötnivalónak. — No, lássa. — Hát igazán nem törte el az ágyút ? — Eh, van is nekünk ágyunk! — Akkor hát megest becsapott a léhüiő, kö'nivaló pernahájder! Hol van, hadd töröm össze! tört ki az öregből a nemes indulat. — Mondom, hogy tőlem, mint századparancsnoktól szabadságot kért s azt meg is kapta. — Hová ment, merre ment? — Még messze nem mehetett, mert a vonatok csak déli 11 és órakor indulnak. Egyik Herczegovinába, másik Magyarországba. Mivel ő valószinüleg hazafelé igyekszik, siessen utána, az indu!óháznál elcsípheti. — Melyik megy hazafelé? — A negyed tizenkettőkor induló vonat repíti haza.-r- Akkor azzal megyek én is ! Ezt a pénzt nem venné át a tiszt ur? — Micsoda pénzt ? — Az ágyúra való pénzt. — Nincs nekünk ágyunk, mondtam már ! — Nem is úgy ériem. De tán máshol szőrit a csizma? — Adja át neki, a fiának: hadd kenje ahol szorítja. — Mit!? Na még csak az kéne, hogy ennyi pénzt adjak a kezébe. Keresztet vethetnék én arra !
