Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-12 / 19. szám

1912. Május 12. 19. szám. (3) NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE taloknak pihenést kínáló székei S bus árnyéka tükrök nézve nézdegélnek az ajtó felé: csön­des kis alakod mikor jön ki rajta ? Alszol Ragenaum ? Már nyugodt szavakra nem nyílik ki ajkad, hogy festőlegények vitá­jába szólj ? Alszol Ragenaum? Szerető nagy szived nem nyitod ki nékünk, hogy legyél szerető, résztvevő barátunk? Alszol Ragenau? S Liza, a jó, finom Lizád itt áll mellettem koporsód tövében s szomorú szép szemeiben csupa bánat tört fényű holt könnyei felragyog­nak. S az én fásult szivem is felzokog : Rage­nau, kedves, jó alvást Neked! . . . Koszorúba font holt virágok tört fényű selymek illata borul rám. Oh, bár már én is ott járnék, ahol Te, kedves Ragenau, túl az Életárkán, túl sütemények édes mosolyán, túl képeken, túl meg nem irt dalok fájdalmas zo­kogásán égi csendbe . . ; túl vágyakon, túl lélekreszketésen ... Az Életárkán túl, be jó lehet! Nyugodt arcod fájdalmas mosolya csak ezt súgja lelkembe, Ragenaum! Te boldog vagy ... én irigyellek érte! Kedves Ragenaum, jó alvást Neked! . . . Huzclla Ödön. Heti krónika. Pintér Imre művészkedett itt a héten, meg Parlagi Kornélia. A jó nagybányai közönség bőven megtöltötte a színházat s hiába céloz­gatott Pintér a helyi szék-iparra, amely sok széket produkál, bizony a közönséggel meg lehetett elégedve. Annyival inkább, mert mi is meg voltunk vele elégedve. Pintérnek erő­teljes, csengő baritonja még mindig friss és megkapó s a Parlagi Kornélia játéka és tiszta hangja sem változott. Sok szellemes, tréfás dolgot hallottunk, persze csak a cabaréirodalomból, amelyben mély­séget hasztalan keresünk, de kacagni lehetett a végkimerülésig, ami úgy vacsora után jót tesz az emberi kebelnek. Ezek szerint konstatálom, hogy Pintér be nem csapott, valamint konstatálom azt is, hogy nem csapott be a vármegye sem. Mivelhogy t. i. a héten megyei közgyűlés is volt, amelyen immár harmadszor kellett a láposi vasútra a hozzájárulást megszavazni. Sietek megnyugtatni a nyájas olvasót, hogy a megye a 200.000 ko­ronát megszavazta. A gyűlés ugyan nem volt népes, ki is látott valaha olyan tavaszi rendes közgyűlést, amelyen választás ne lett volna. Ezen nem volt, azért maradt otthon a tagok kétharmada s lett belőle igazán egy rendes gyűlés, amelyen minden oly gyorsan és szépen ment, mint a parancsolat. A nagybányaiak nagy összetartással za­rándokoltak a jó öreg Nagykárolyba s meg­nyugvással jöttek vissza, mint akik jól végez­ték dolgukat. Ilyenkor aztán felfér egy kis mulatság is, megneszelte ezt valami cirkuszos s nosza ide telepedett a Zrínyi Ilona-térre, már kezdi is a mutatványait a légészetből, a bukfenczé- szetből és a csepürágászatból. Mondják, hogy elsőrendű társulata van. Az meglehet, de egy bizonyos, hogy az idő viszontagságaitól nem fél, éppen az első fagyos szent napján tartja a megnyitóját s a többieken folytatja. Én kü­lönben nem hiszek már a »Meteorinak, a hi deg annyira kijátszotta magát eddig, hogy most már csak enyhe idő jöhet, ha valami változás történik. Itt a május közepe, itt az áldozó csütör­tök, végre talán már teljes biztonsággal hir- dethati a tavaszt, sőt a nyarat is a krónikás. Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület osztálya ma d. u. 4 órakor tartotta ülését Nagybányán, hol tudomásul vették a jelentéseket, s megállapították a f évi előirány­zatot, Este összejövetel volt az István királyban. Egyházi gyűlés. A nagybányai ág. h. evang. egyházközség 1912. évi május 19-én vasárnap d. e. 11 órakor, a lelkészlakon közgyűlést tart melyre a jogosult tagokat meghívja Nagybá­nya, 1912 ápr. 22 én. Révész János lelkész. Szabó Adolf felügyelő- Tárgyak: 1. Lelkészi jelentés. 2. Az 1912. évi költségvetés és egy­házi adókivetés megállapítása. 3. Kölcsönföl- vételre fölhatalmazás a templomépités céljaira 4. Lelkészegyesületi gyűlés meghívója. 5. Lel­készegyesületi estély. 6. A ref. »C« harang megvásárlása. 7. Jelentés a betétszerkesztési tárgyalásokról az egyház ingatlanaira vonat­kozólag. 8. Révay Károlylyai a házbér-szerző- dés meghosszabbítása. 9. Az építő bizottság egy tagjának megválasztása. 10. Segélykérvények s több más tárgy. Védhimlőoltások. A védhimlőoltások váro­sunkban holnap, vasárnap május 12-én és ezt követő két vasárnapon, u. m május 19-én és május 26-án fognak végeztetni a felsőbányi u. elemi iskolában. Az oltásokat a városi orvo­sok végzik jelzett napok délutánján 2 órától 4 óráig. Az ev. templom építésére badini Hudoba Gusztáv presbyter az általa felajánlott 100 ko­ronát befizette. Fogadja az elöljáróság köszö­netét. A Muzeum egyesület máj. 5-én tartotta közgyűlését, hol a múlt évi zárószámodásokat, a jelentéseket elfogadták a költségvetést meg­állapították. Ezután megválasztották a tisztikart és a választmányt. A Muzeum mult évről szóló jelentését külön cikkben hozzuk. Waigandt Anna polgári leányiskolái igazgató 25 éves jubeliuma holnap, május 12 én lesz és pedig 9V2 órakor hálaadó istentisztelet a r. k. templomban, 10 és ’Á órakor ünnepély a polgári iskola tornatermében, hol egész kis koncertet adnak elő s a hol a kir. tanfelügye­lő, Stoll B. gondnoksági elnök, egy tanítónő, egy volt és egy mostani tanítvány beszédek­kel üdvözlik az ünnepeltet. Délben közös ebéd az István király szállóban. Egy teríték 5 ko­rona. Az ünnepeltet, akinek a polgári leányis­kola oly sokat köszönhet, a legnagyobb elis­meréssel, lelkesedéssel és tisztelettel veszik kö­rül s bizony az ünnepség kerete már is szűk­nek bizonyul arra nézve, hogy az egész város őszinte érdeklődését és megnyilatkozását be­fogadja. A Teleki-Társaság 18-iki estélyén belépő­díj nincs. Szives adományokat a Társazág cél­jaira készségei fogadunk és hirlapilag nyugtá- j zunk. A földszint I—V. sorára számozott he­lyek jegyezhetők Németh Béla titkárnál. T. T. Nagy lovarda társulat érkezett Nagybá­nyára, a Zrínyi Ilona téren ma, szombaton tartja első előadását 8 és '/4 órakor. A társulatnak állí­tólag 60 kül és belföldi artistája van. Idomított lovak, ebek, galambok, 12 tagból álló külön zenekar. Vannak zenebohocók, zsoké, japán egyensúlyozok s sodronykirályné stb. Díjlovag­lás szamáron, bolondos Áuguszt, bohóc és egyéb ilyen közkedvelt cirkuszi intézmények. Arak: Páholy 8 K, ülőhely I. 160 II. 120. A többi hely 60 fill—1 K. Karzat 40 fillér, 10 éven aluli gyermekek, katonák és diákok az ülő­helyen mérsékelt helyárakban részesülnek. Az előadásokat bármily időjárásban megtartják. Irodalom. Szmik Antal a ki nemcsak a szép művészetek, de az irodalom terén is eredmény­nyel működik, egy igen értékes munkát ültetett át a magyar irodalomba. Richet párisi egyetemi tanárnak »A háború múltja és a béke jövője« cimü müvét fordította le. A fordítás kitünően sikerült, könnyen érlhető, magyaros és vonzó a stílusa. A több, mint 20 ivre terjedő könyvet, művészi kiállításban a magyar békeegyesület adta ki. Ára igazán olcsó, majdnem ajándék : 4 korona. A béke egyesület felhívja, mindazokat, akiket ez a munka meggyőzött arról, hogy a háború nem fér össze az ember mai kulíurállapotával, hogy sorakozzanak a békeegyesűlet táborába. Hálával tartozunk Szmik Antalnak, hogy ezt az igazán kapjuk a háborúban elesettek számát. És most gondoljunk Bismackra, aki ezt a háborút elő­idézte. (Ó dicsekedett ugyanis azzal, hogy a sürgönyt meghamisította, mely Vilmos királyt a háborúra bírta.) Olyan ez a dicsekedés, mintha valaki húsz évig mindennap gyújtogatna, hogy naponkint 300 ember a lángokban lelje halálát. Kimutatták és mi ezt mindjárt be is fogjuk bizonyítani, hogy a XIX. század háborúi mintegy tizenöt millió embert öltek meg. Ennek a szám­nak a nagyságát alig tudjuk felfogni; de hogy a dolgot a maga valóságában megérthessük, csak el kell képzelnünk, hogy a tizenöt millió ember­áldozat száz év alatt annyit teszen, mint a Charité-bazár tüzkatasztiófája naponkint kétszer a század minden napján. íme, a háború kegyetlensége! Ide jutottunk a civilizációnkkal, ezzel a gyönyörű civilizációval, amelyre oly büszkék vagyunk 1 Valóságos pszichológiai rejtély ez a mi érzé­ketlenségünk a katonai öldöklésekkel szemben. Hi­szen más esetben az ember élete szent előttünk. Mennyit fárad az orvos, hogy a szerencsét­len beteg életét megmentse, vagy legalább egy nappal, sőt csak néhány órával is meghoszzab- bitsa. Ha valamely vasúti szerencsétlenség alkal­mával öt-hat utas életét veszti, micsoda lármát csapunk, milyen nagy az izgatottság! Ha a >Farfadet«-nek, vagy »Lutin«-nek tizenöt sze­rencsétlen matróza a széngőzben megfullad, mi­lyen általános a vigasztalhatatlanság! Még a legkeményebb szivüek is fájdalmas szorukságot, félelmet éreznek. És ez érzelmeknél mi sem jo­gosultabb, de hát akkor miért vagyunk érzéket­lenek a csatatéren elesett katonák iránt ? Ha az újságokban azt olvassuk, hogy Mandzsúriában egy ütközetben kétszáz ember elesett, csak szó­rakozott pillantást vetünk a tudósításra. Kevés ez a részvétünk felkeltésére. Pedig kétszáz katona kétszáz anya fájdal­mát jelenti és kétszáz otthont borit gyászba! Egy gyermek született. Hogy világra hoz­hassa, az anya leírhatatlan kínokat szenvedett. De minden kínját elfelejti, amint a régen várt csöpséget megpillantja. Körülveszik a bölcsőt. A legszebb reményeket fűzik hoszá. De a reményekkel együtt nőnek a gondok, aggodalmak, költségek. Betegségek ólálkodnak, zsákmányra lesve. A gyermeket gondozni kell, meg kell óvni a veszedelmektől, táplálni, ruházni, taníttatni kell. Utjából el kell hárítani minden bajt és szenvedést; szünetlen goadok ezek. A szülők vetélkednek egymással az önzet­lenségben és odaadásban. Ha az apa a létért való küzdelemben nem szán magának pihenőt, a fiáért dolgozik. Ha az anya éjjel-nappal fárado­zik, ez ugyancsak a gyermekéért történik. Ez a fiú a reménységük, a jövőjük, vágyaiknak a leg­főbb célja. A fiú felnő, eléri a tiz, tizenöt, a huszadik életévét. Itt az ideje, amikor az öregedő szülők elvárhatnák hosszú évek keserves fáradozásának jutalmát. A gyermek férfivá lett: majd dolgozik, hogy megkönnyítse a szülők sorsát. Ö a büszke­sége, öröme, legnagyobb kincse a szegény öregek­nek, akik húsz éven át kínlódtak érte. Ekkor egy durva törvény elrabolja tőlük ezt a kincsüket. El kell mennie hosszú időre, két- három évre; el kell mennie meszszire, sokszor Bikszád gyógyfürdő (Szatmármegye) Megnyílik május hó 15 Meleg ásvány viz-fürdők, szénsavas fürdők, hidegvíz gyógyintézet, inhalalio, 160 kényelmesen berende­zett szoba, vízvezeték, aczetelin-világitás. Vasúti állomás, posta, távirda, telefon interurban helyben. Elő- és utóévadban állandó tartózkodásnál a szoba­árakból 30°/0 engedmény. — Fürdőorvos dr. Hoff­mann Oszkár. — Prospektust ásványvízről, árjegy­zéket és mindennemű felvilágosítást kívánatra készséggel küld a fürdőigazgatóság. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom