Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
(2) 16. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1912. Április 21. A festőművészeti kérdések fölött majdnem másfél óráig tartott vita keletkezett s azt a képviselet a legmesszebb menő türelemmel hallgatta meg, elhatározva záradékul a kiállitás anyagi támogatását. Vannak, akik ebből a kiállításból jövedelmet remélnek, mi nem, először mert városunk kicsiny, másodszor mert messze esik, az ideutazás drága, s mert a kiállítások rendesen deficittel végződnek. Ez azonban természetesen még nem jelenti azt, hogy ne rendezzünk kiállítást, sőt ellenkezőleg, a kiállításnak meg kell lennie még akkor is, ha ráfizetünk, mert Nagybánya mindenképpen csak nyerni fog benne és általa. A gyűlésről részletes tudósításunk a következő: Elnök: dr. Makray Mihály polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Csüdör Lajos, Moldován László, Glavitzky Károly. Hitelesítés ideje: ápr. 17. d. u. 3 órakor. 1. Napirend előtt dr. Vass Gyula a város közgazdasági életének és egyes üzemeinek kezelése, valamint az ezeknél tapasztalt rendetlenségek és bajok szanálása tárgyában terjesztett be interpellációt, mellyel lapunk vezető cikkében külön foglalkozunk. A közgyűlés az interpellációt a tanácsnak adta ki, azzal, hogy 30 nap alatt részletes jelentést tegyen. 2. Virág Lajosa tej és élelmiszer hamisítás ügyében interpellál s városunkban egy kereskedőt ha megbüntettek tejhamisitásért, miért nem közölték az ítéletet a lapokban? Smaregla főkapitány előadja, bogy Fried Gáspárt tejmásitásőrt megbüntette, de a III. fokú ítélet csak most érkezett le s igy nem volt idő annak közzétételére. Tudomásul. 3. A tanács a 20000 K államsegély ügyében az 1912. évre javaslatot terjeszt elő. A közgyűlés a javaslat alapján a segélyt következőleg osztja be: dr Makray polgármester (VII. 3. fok.) 320 K lakáspénz kiegészítés. Smaregla Mihály főkapitány (VIII. 2) 430 K lakáspénz kiegészítés. Égly Mihály (Vili. 3) 430 K. Torday Imre tanácsos (Vili 1.) 430 K lakpénz kiegészítés, 450 K fizetés kiegészítés. 08üdör Lajos (VIII. 1.) 430 K lakpénz, 450 K fizetés kiegészítés. Bálint Imre (VIII. 1.) 430 K lakáspénz, 50 K fizetés kiegészítés, dr. Stoll Tibor (IX. 2.) 300 K lakáspénz. Marosfy Dezső (VIII. 1) 510 K lakáspénz, 850 K fizetés kiegészítés. Mendihovszky József (XI. 1) 392 K. lakpénz. Mostis Lajos (X. 3) 297 50 f lakáspénz kiegészítés. Székely Mihály (X. 2.) 150 K lakáspénz. Smaregla János (X. 1.) 330 K lakáspénz kiegészítés. Égly János (X. 1.) 33 K lakáspénz kiegészítés. Yajay Imre (X. 3 ) 272 K 16 f lakáspénz kiegészítés. Halmay Imre (X 2.) 350 K lakáspénz kiegészítés. Szentkirályt József (X. 2.) 390 K lakpénz kiegészítés. Haráosek Béla (XI. 3.) 392 K lakpénz kiegészítés ifj. Senkálszky Mihály (XI. 2) 392 K lakpénz, 143 K 30 f fizetési pótlék, id, Senkálszky Mihály (XI. 1.) 400 K fizetés kiegészítés. Rónay Géza (XI, 1) 560 K lakpénz kiegészítés, dr. Herczinger Ferenc (IX. 1.) 140 K lakpénz kiegészítés, át. Lakatos Mihály (X. 3.) 310 K lakpénz. Thanhof er Pál állatorvos (XI. 1.) 190 K fizetés kiegészítést kapnak. Az igy fennmaradó 9681 K 04 f város rendezésére fordítandó. 4. Az uj ideiglenes 1500 koronás kölcsön fölvételét a közgyűlés a pénzügyi-bizottság javaslatára egyhangúlag kimondta azzal, hogy azt a Magyar Takarékpénztárak központi jelzálog bankjától veszi föl s a regale kötvényeket még három hónapra 6 százalékra lombardirozza. 5. A pénzügyi-bizottság a r. k. kántor fizetéséhez a város részéről 500 K hozzájárulást javasol A közgyűlés ezt egyhangúlag megszavazta. 6. A hirdetési oszlopok és táblák bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt a bizottság bemutatja. A közgyűlés a kikiáltási árat 1000 K-ban állapítja meg. 7. A gazd. és pénzügyi-bizottság a városban fogyasztott szik-, szörpös pezsgőviz, ásványvíz s minden egyéb szénsavval mesterségesen telitett viz után szedendő fogyasztási illeték szabály- rendeletét beterjeszti. (Literenként 4 f dij) A közgyűlés a szabályrendeletet elfogadta. 8. A közmunka-bizottság Bay Lajos és társai képviselőknek a főgimnázium felépítése tárgyában beadott indítványára nézve sürgős javaslatot terjesztett be. A képviselet ennek alapján elhatározta, hogy I. haladéktalanul megnyitja azt az utat, mely a csendőrlaktanya és a Kovács Lőrincz- féle telek között fel van tartva s utat nyit a városi kórház és a Bóais-ház telke közt. II. A főgimnázium helyét már most csa- lornáztatja a város, hogy az építés céljaira mielőbb átadható legyen. III. A főgimnázium felépítése végett szükséges kisajátítási jogot haladéktalanul megkéri. IV. Klein Mártonnal kötendő egyezséget a tanács terjessze be a legközelebbi közgyűlésre. V. A főgimnázium jelenlegi épületét szakértőkkel megvizsgáltatja s az épület rozoga állapotáról, különösen a fedélzet tarthatatlan érje, megalázkodik előtte, imádja azt. Most már születik egy ember, aki kortársainál nagyobb értelmi képességekkel rendelkezik, összegyűjti, rendszerbe foglalja elődei lelkében az istenségről kialakult fogalmakat, kiegészíti azt a saját fantáziájának termékeivel, megteszi az erkölcsi és világi törvények őrének. Egy magasabb szellem büntetésével és jutalmazásával igyekszik embertársait életük, egészségük és jólétük ellen irányuló oktalan tettektől visszatartani, visszariasztani. És ez az, amiért a vallásalapitóknak a legnagyobb hálával tartozunk, mert ezáltal egy uj tuladonságot fejlesztettek ki az emberiség lelkében, egyikét azoknak, amelyek az embert a többi élőlényektől megkülömböztetik, azok felett való uralmát biztosítják, ez az erkölcsi érzék, mely a vallásos felfogás révén annyira megszilárdult, hogyha majd eljön az az idő, amikor a tudományok fejlődésükben odajutnak, hogy amakul- tivált vallásokat s ezzel az istenség fogalmát is — mint szellemi lényt — többé fönntartani nem lehet, alapját el nem veszti, de mint hasznos tulajdonság, fönnmarad s gátat vet továbbra is az egoizmus túlságos mértékben való lábrakapásá- nak és káros következményeinek. De térjünk vissza a tárgyra. Az ismeretlen tünemények kimagyarázására az emberiség képzelete teremtett magának egy magasabb szellemi lényt és elnevezte azt istennek. A rómaiak az isteneket a földi emberek mintájára megszemélyesítették, testtel, emberi érzésekkel, indulatokkal, szenvedélyekkel ruházták föl. Magasabb fölfogásban jelenik már meg a zsidó vallásban az istenség fogalma, az erős, bosszúálló Jehova személyében. De legmagassabb fokon áll a keresztyén vallásban, mint szerető, gondviselő, az emberiség bűnét megbocsájtó Isten, aki jobban örül egy megtérő bűnös léleknek, mint 99 igaznak. Mint minden megoldhatatlan problémát, úgy a világ teremtését is az istenség produktumának tudták be, ő teremtette a mennyet, a földet, formálta a föld porából az embert. így jött létre a teremtés elmélete. Eszerint mindent, ami van és mindent úgy, amint most van, az isten, a legfelsőbb szellemi lény teremtett. »Kezdetben teremtette isten a mennyet és a földet» — mondja Mózes, a teremtés elméletének megalapítója. Elfogadták; mert elméletét a vallás köntösébe öltöztette, a vallás pedig szent és sérthetlen; elfogadták, mert valószínűnek tetszett előttük, mert nem volt még annyi voltáról, a közoktatásügyi miniszterhez jelentést tesz. 9. A Porondos-utcai lakosok egy villám- lámpát kérnek, a közgyűlés a 25. sz. ház előtt egy egész éjjel égő lámpát engedélyezett. 10. A közmunka bizottság a r. k. plébánia építésére vonatkozó szerződést s a pótmunkák költségvetését beterjeszti. A közgyűlés Moldován Sándor kőműves, Prigya György ács, Marsiczky László asztalos, iparosokkal kötött szerződést jóváhagyta s az előre nem láthatókra 1095 K át engedélyezett. 11. A városi kórháznak, valamint 12 A városházának vízvezetékkel és csatornázással való ellátását a képviselet határozatban kimondta, 896 K és 2721 K költséggel. 13. Steinberger S. és társa a városi nagymalom bérletét 1929 jul. 1-ig meghosszabbítani kérik azzal, hogy 28000 K értékű befektetési tesznek. A közgyűlés a bérletet 16 szóval, 13 ellenében meghosszabbította. 14 Kovács Géza helybeli lakosnak óvodai vételár, kamatok, perköltségek fejében a tanács által kiutalt 1526 K 85 f esedékes összeget, a közgyűlés jóváhagyta. 15. A bérkocsi-ipar gyakorlásáról alkotott szabályrendeletet, a miniszter módosításával a közgyűlés a maga részéről elfogadta s ismét fölterjeszti. 16. Az esküdtek alaplajstromának összeállítására bizottságot küldtek ki, mely következő tagokból áll: Almer K., Bónis I, Bányay J., Csepey F., Galló A., Husovszky J, dr. Stoll T, Soltész E., Szerencsi J, Révész J., Virág I., dr. Mis- kolczy S. 17. A festőügyi-bizottsóg az orsz. képkiálli- tás ügyében javaslatot terjeszt be, melynek alapján a közgyűlés kimondta, hogy a kiállításra érkező képeket biztosítja, a kiállításra egyelőre 5000 K összeget folyósít, mely a kiállítási bevételből megtérítendő lesz s ha az összeg kevésnek bisonyulna. városban újabb előterjesztés teendő. A rendező-bizottságba beválasztja a következő tagokat: Földes Béla, Csók István, Ferenczy Károly, Griinwald Béla, Nyilassy Sándor, Kubinyi Sándor, Glutz Oszkár, Horthy Béla, Hollósy Simon Komo- róczy Iván, Ziffer Sándor, Jakab Zoltán, Galim- berti Sándor, Ferenczy Valér, Ferenczy Béni, Tseharner János, Réthy Károly, Mikola András, Börtsök Samu, dr. Jánosy Béla, dr, Takáts Zoltán, Lyka Károly, Révay Károly, dr. Morvay Győző dr. Homola László, dr. Makray Mihály, Moldován László, Égly Mihály dr. Vass Gyula, Révész János, Bay Lajos, Prihradny Kálmán, Thorma János, Smaregla Mihály, dr. Zoltán László, Réti István' L. Bay József, Stoll Béla, dr. Stoll László, Neubauer Ferencz, dr. Kádár Antal, dr. Rencz, János. tudásuk, amennyi alapot szolgáltatott volna a kérdés más megoldásához s végül elfogadták azért, mert Mózes mondta, Mózes pedig lángeszével uralkodott rajtuk. De jöttek uj mózesek, újabb lángelmék, természetvizsgálók, kik vizsgálódásaik közben egyre több-több dologra jöttek rá, melyek magyarázatául szolgáltak az eddig érthetetlen jelenségeknek, de a melyek koránt sem voltak még arra elegendők, hogy mindenben kész fölvilágositásul szolgáljanak, a teremtés elmélete tovább tartotta magát és oly nagy természetvizsgálók, mint Linné, Cuvier is annak helyessége mellett foglaltak állást, A geológia fejlődésének indulása erre az időre esvén, a különböző rétegekben talált más és más ásatag alakok ellent mondottak a teremtés elméletének. Cuvier úgy magyarázta, hogy a földet időszakonként nagy katasztrófák pusztították, melyek mindent megsemmisítettek, de a teremtő mindig újból formált, még pedig mindig tökéletesebbet. Innen van az, hogy a felsőbb rétegekben egyre fejlettebb szervezeteket találunk. Elfogadták, mert a régi alapokon nyugodott, elfogadták, mert Cuvier mondta. Újabb időben azonban a nagyitóval végzett kutatások nyomán oly fölfedezések jöttek napIJRAK FIGYELME ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és harisnyák 8GT nagy választékban, szolid árak mellett Ház ai gy-áirtrn.ét.ri.-y-'u. ÄLÄPO MAYERNEE,
