Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-21 / 16. szám
Nagybánya, 1912. Április 21. — 16. szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési árak : EgiÉsz ájyre 8 K. Félévre í K. Negyedévre 2 K. Egyes szám 20 fillér. ===== Felelős szerkesztő és laptulajdonos: RÉVÉSZ J-^LInTOS. fivatalos Vass Gyula interpellációja. A hétfői közgyűlésnek egyik legfigyelemreméltóbb mozzanata volt Vass Gyula dr. interpellációja, aki a város tanácsához nyolc kérdést intézett, melyekben Nagybánya közgazdasági nehéz helyzetét tárgyalja s alapos fölvilágositásokat kíván a jövőre nézve. Maguk a kérdések bő kivonatban a következők : 1. Szász József és társai által beadott határozati javaslat szerint részletes kimutatás közlendő a 2,450 000 koronás kölcsön hova fordításáról. Mikor terjesztették be? 2. Miért nem terjesztették be az adásvételi szerződéseket, amelyekkel a város az iparvasuthoz szükséges földterületeket megvette? 3. Az 500 ezer koronás kölcsönt a belügyminiszter azzal hagyta jóvá, hogy abból csakis beruházási kiadások folyósit- hatők s ennek dacára 86000 K olyan kiadást folyósítottak, amely e kelléknek nem felel meg. Mi az oka ennek? 4. A város egyre több pert kénytelen folytatni, melyeket azonban előzőleg nem terjesztenek a jogügyi bizottság elé s a város kamatokban, perköltségekben nagy összegeket volt kénytelen kifizetni. Miért nem kerülnek ezek az ügyek előzetesen a jogügyi bizottság elé? 5. Miként könyvelték el a Grundböck — Füvessy-féle helytelen csatornaépitkezést 88000 koronával? Honnan szándékoznak erre födözetet teremteni? 6. Sok számfejtett nyugta forog közkézen, amelyeknek értékével a város tartozik egyeseknek s amelyeket a város egyáltalán nem fizet ki. Mi az oka ennek? 7. Mi az oka annak, hogy a költség- vetések mindig pontos födözetet mutatnak ki, de azért födözetünk állandóan hiányos s csak újabb kölcsönökkel tudjuk a helyzetet tatarozgatni? így pl. a 2,450.000 koronás kölcsön törlesztési részletei sem a rendes időben szolgáltattak be. 8. Befolynak-e valósággal a város pénztárába azok a rendes és rendkívüli bevételek, melyeket a költségvetés előirányoz, igy pl. a világításnál, az erdészetnél meg- vannak-e az előirányzott bevételek? Ha nincsenek, miként szándékozik a tanács ezeket orvosolni? Eddig a nyolc kérdés, mindegyik nyomós, messzevágó dolog, a nagy kölcsönök és az apadó jövedelmek nem állnak arányban. A sok per aggasztó jelenség s a Grundböck viselt dolgai mindig nagyobb árnyékot vetnek. Nem kételkedünk a vezetőség jóindulatában, tisztakezüségében, ügyességében, sőt szives készséggel elismerjük, hogy az öt év alatt haladás tekintetében sok, nagyon sok történt, de mi is szeretnők, ha tál : latt. Aí. = ezekre a kérdésekre mielőbb megkapnék a megnyugtató válaszokat. Azoknak, akik pbtadóval, visszaeséssel ijesztgetik a város lakóit, akik kiköltözésre izgatják, szítják az elégedetlenséget, nincs igazuk, mert az uj alkotásokkal a város mint lakott hely és az ingatlanok értéke csak emelkedik és nem sülyed, de épp azért szükséges a komoly, megnyugtató megnyilatkozás, a melyet nagy érdeklődéssel várunk minden oldalról. Városi közgyűlés 1912. ápr. 15-én. A képviseletnek igen érdekes gyűlése volt hétfőn, ahol többek közt egy másfél- millós kölcsön fölvételét mondották ki, a mely összeg legnagyobb részt a Takarék- pénztárba fog bevándorolni, mivel ez volt szives, majdnem minden haszon nélkül pénzt előlegezni a városnak. Vass Gylua interpellációja is az érdekes események közé tartozik, vezető cikkünkben külön ismertetjük azt, addig is, mig majd a tanács részletes válasza megérkezik s mi abban a szerencsés helyzetben leszünk, hogy azt is közölhetjük olvasóinkkal. A tisztikar megkapta a maga pótlékát, de az államsegélynek majdnem a fele városi közcélokra marad. De mi az ennyi népnek? Quid hoc ad tantam sitim? Az élet keletkezéséről és az élőlények fejlődéséről. Ismeretterjesztő előadás: — Irta: Bakos László. — Felolvastatott az 1911. évi március hú 16-án tartott vitaülésen. »Az okok fürkészésének a szüksége be van oltva az ember leikébe. És az emberi elme anélkül, hogy behatolna a jelenségek föltételeinek szám- talanságába és szövevényességeibe, amelyek közül külön-külön bármelyik is oka lehetne egy-egy jelenségnek, mohón kap az első és legkönnyebben érthető fogalom után s azt mondja: ime, ez az ok.« — így szól Tolsztoj »Háború és béke* cimü müvében. Lehet-e érdekesebb problémát felhoznunk az élet keletkezésénél, az életjelenségeknek más és más egyednél történő különféle nyilvánulásainál ? Bámulatra keltő az a célszerűség, összhangzat, ami az élőlények életében, testük fölépítésében mindenütt föltalálható. Mi az a rejtett erő, amelyik az anyagot előállította, a holt anyagba életet lehelt, azt az életműködések végzésére képesíti, megadja a növények, állatok táplálkozási, növekedési képességét, megengedi az állatoknak a helyváltoztatás öntudatos keresztülvitelét, kifejleszti az ember értelmi képességét ? Ez a kérdés foglalkoztatja az emberiséget, amióta az életnyilvánulások legtökéletesebbike, az értelem benne magasabb színvonalra emelkedett. — Mert, mint föntebb említettem, »az okok fürkészésének szükségessége be van oltva az ember leikébe«, ebbe a perpetuum mobile-be. Örökké kisért, kutat, nyugtot nem hagy, okokat hoz föl, teóriákat állít, amelyek valószinüeknek látszanak, melyek egyideig tartják magukat, mert az emberiség zöme sokkal kényelemszere- tőbb, mintsem mélyebben gondolkodni szeretne, »mohón kap az első és legkönnyebben érthető fogalom után s rámondja: ez az ok«, Aztán újra jön egy, aki tovább kutat, ellenérveket hoz föl, uj teóriát létesít kutatásainak alapján. így tisztázódik lassan a kérdés. A megcáfolt tételek ki- selejtezésével, a bebizonyítottak fönntartásával, csoportosításával ismereteink egyre szélesebb kö- rüekké válnak, bár még igen távol vagyunk attól, hogy véglegesen megoldottnak tekinthessük, de az alap, melyre épitnünk kell, meg van vetve, a helyes irány ki van tűzve, csak kitartó, odaadó, helyes itélőképességü munkásokra van szükség, kik biztos kezekkel rakják följebb a tudomány megdönthetetlen bástyafalait. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha azokkal az irányokkal, elméletekkel, melyekkel az élet származását megmagyarázni akarták, melyeken keresztül mai ismereteinkhez eljutottunk s a származástanban eddig elért eredményekkel, annak mostani állásával, amennyiben az módomban áll, hallgatóimat megismertetni kívánom. I. Az anyag és az élet keletkezésének megmagyarázására nagy általánosságban két felfogással találkozunk : az egyik a vallásos, mely tulvilági, emberfölötti lények működésének tudja be, a másik a tudományos, mely különböző erők összhatásának tulajdonítja s céljául tűzi ki ezen erők működési törvényeinek megismerését. Hogy jött létre a vallás ? Amióta az ember gondolkodó lény, folyton kutatott a jelenségek oka után, műveltségéhez, intelligenciájához képest bizonyos erőket tételezett föl, amelyek a látható jelenségeket létrehozták s működésűkben kormányozzák. Azonban az erőt, mint elvont fogalmat, mint ismeretlen ok elnevezését elképzelni nem tudta, hanem primitiv gondolkodási módjához mérten testtel s a magáéhoz mért hasonló értelmi képességekkel ruházta föl olyannak, aki nálánál sokkal tökéletesebb, hatalmasabb, ebből kifolyólag fél tőle, hogy bántalom részéről ne HHr Modemül hereodezett étterein és sörcsarnok “^g| fi Beír. Első Takarékpénztár palotájában. Figyelmes, pontos és előzékeny kiszolgálás! Piac-utca Koasuth-utca sarkán. “Ipl id.ék:iek taJLá-lkozó liely e ! Kitűnő magyar és franczia konyha. Előre megrendelt társas ebéd, vacsora mérsékelt áron. Telefon: 958
