Nagybánya és Vidéke, 1912 (38. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-14 / 15. szám
«SS* Na gybánya, 1912. Április 14. — 15. szám. r XXXVIII. évfolyam. k* V TÁRSADALMI HETILAP. TV DASAGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ixsriis: XVEIIÍNTID ZEHNT X7XÁ.SÁRIYAP il Felelős szerkesztő és laplulajdonos: KÉVÉSZ J-éLxTOS. Szerkesztőség s kiadóhivatal : Felsőbányai-utca 20. szám alatt. — TELEFOS: NAGYBÁNYA IS. SZÁM. = Az uj g. kath. egyházmegye. Az uj g. kath. egyházmegye kérdése Nagybányát is közelről érdekli. Ha nem volna a város jelenleg sok mindenféle pénzügyi művelettel annyira elhalmozva, azt mondanók, hogy Nagybányának is pályáznia kell a püspökségre s áldozni érette, hogy a központ ide kerüljön. De ha már ezt nem bírjuk, legalább annyit meg kell tennünk, hogy Nagybányát is soroztassuk be az uj egyházmegye kebelébe. Maga az egyházmegye létesülése bizonyos, sőt az is bizonyos, hogy a szamos- ujvári megyéből 4 gyülekezetét fognak hozzá sorozni. Még mindig nem volna késő tehát lépéseket tenni, bogy városunk is az uj egyházmegyéhez tartozzék. Nagybánya nem tartozik Erdélyhez s tulajdonképpen erőltetett dolog volt Szamos- ujvárhoz való csatolása. Itt volna az alkalom, hogy visszacsatolják az egyházközséget a szoros értelemben vett Magyarországhoz, illetve az uj egyházmegyéhez. Nem tévedünk, mikor azt állítjuk, hogy a nagybányai g. kath. egyházközség is magyar szellemű, hazafias gondolkozásu s a nép nagyrésze magyar nyelvű, sokan nem is tudnak máskép, csak magyarul s aki a városban lakik, az mind tud magyarul, lehet mondani kivétel nélkül. Bizony igazságos dolog volna, ha a helybeli g. kath. magyar hívek is imádhatnák anyanyelvükön Istenüket, az istentisztelet nyelve magyar is volna, ha már a mise nyelvének megváltoztatását a dogmák nem engedik. Csak a hitélet erősítésére szolgálna, ha | a papok az u. n. áldási cselekvényeket magyarul is végezhetnék. Itt az ideje az állásfoglalásnak, a város is, a g. kath. hívek is megnyilatkozhatnának már ebben a nevezetes kérdésben s csatlakozzanak az üdvös újításhoz, mely lehetővé teszi, hogy a magyar ember a maga hazájában még magyarul is imádhassa Istenét. v. A közérdekű ingó emlékek védelme. Városunkban a csatornaépítés révén sok érdekes régiség kerül felszínre, de kevés kerül azokból a muzeutnba. Nagyobb vigyázat s több lelkiismeretesség kel! .0 ahoz a közönség részéről, hogy az így talált tárgyakat megőrizzük a történelem számára. Pedig az ilyen véletlenül talált emlékekre ma is van törvényünk, amelyet jó lesz mindenkinek megszívlelni s még szigorúbb lesz az állapot ezután, amennyiben a Múzeumok és Könyvtárak orsz. tanácsa által készített törvény büntető záradékot is tartalmaz. Közönségünk tájékoztatására főbb vonásaiban ismertetjük azt: A közérdekből fentartásra méltó régészeti, művészeti, történeti, műtörténeti, továbbá őslénytani ingó emlékek és a meteoritok a jelen törvény oltalma s a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alá helyeztetnek. A fentaríandó emlékek közé tartoznak: régi domborművek, szobrok, zománcok, mozaikok, képek, festett táblák, festett üvegü abla- I kok, miniatűrök, fegyverek, vallásos szertar- 1 tási eszközök, bútorok, hangszerek, koronák, ruhák, gyűrűk, címerek, pénzek, érmek, pecsétek, karperecek, násfák, edények, kéziratok, nyomtatványok és metszetek, szóval minden néven nevezendő régészeti, művészeti, történeti, vagy műtörténeti becscsel biró emlékek. A megjelölt ingó emlékeket, ha az állam, valamely törvényhatóság, község, egyház vagy más hasonló természetű jogi személy vagyonához vagy hitbizományi vagyon állagához tartoznak, valamint templom és más középület díszítésére szolgáló emlékeket vagy ily emlékekből álló gyűjteményeiket az ingó emlékek jegyzékébe kell iktatni. E vagyonok kezelői kötelesek a vallás- és közoktatásügyi miniszternek ajánlott levélben hozzájuk intézett felszólításától számított hat hó alatt az említett emlékekről kimutatást fölterjeszteni. Az ingó emlékek jegyzékét a Magyar Nemzeti Múzeum, mint az »Ingó emlékek felügyelősége« vezeti és a jegyzék egy-egy példánya ennél a felügyelőségnél és minden törvényhatóságnál a közönség számára nyitva áll. Kétség esetében azt, hogy valamely emléket be kell-e iktatni a jegyzékbe, vagy hogy a tulajdonos a jelen rendelkezés alá tartozik-e, a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozza meg. Ingó emlékek felkutalására irányuló állami ásatás foganatosítása és lelőhely fentarása végett az 1881 XXXIX. törvénycikk 14. § ának megfelelő alkalmazásával az illető ingatlannak egészPesti levél. Budapest, 1912 április 11. Kedves Szerkesztő Uram! Az ég királya uborkazöld színben foszforeszkál a sugár ut derekán ; a komor paloták dali kackiássággal nyújtják ódónfehér nyakukat a Nirvána azúrja felé és szent »ringarája« játszik a pleureuseök göndör fürteivel, Írnám — ha modern poéta lennék. De mivel csak egyszerű prózai lélek vagyok, örömmel konstatálom (aem, hogy: »szivem szeret . . .«) végre annyi sok »csapadék« után kisütött a nap s kedélyesen megvilágította a kopott mindenes (őszi, téli, tavaszi, egy személyben) costümöket, »dércsipte orrokat«, leleplezte a felhős napokban »antikoknak« látszó palotákat, hogy bizony azok banálisak és kormosak, nemkülönben épületes látvány a »Párisim« magyarosított Zsibárus utcai, saját termelésű structollakon a tél viszontagsága, egyszóval: itt a tavasz. Megjött a pajzán ifjú, hogy megbüvöljön mindannyiunkat; ismét gyerekek legyünk hacsak gondolatban is, alig-alig fékezhetve jókedvünket a friss, erős levegőben, a liget duzzadó rügyektől telt orgona bokrai alatt. Ilyenkor miudig eszembe jut Oskar Wilde mondása: *Hogy az ember visszanyerje ifjúságát, egyszerűen csak ismételnie kell a bolondságait«. Teljesen igazat adok a geniális britt óriásnak s föl tudom tenni mindenkiről, hogy “ nagyon kicsi jóakarattal képes is lenne — a bohóságokra. A kikelet lilaköntösü apródja sem váratott magára sokáig, minden sarkon nyújtogatják a »virágárus lánykák« az ibolyákat. A »lányka« kifejezés csak »symbolikusan« értendő, mert a legtöbbje 50—70 év közt ingadozik és óriási különbség van közte, meg a divatlapok színes jelmezképein levő virágárus lánykák között. Mikor pesti lakos lettem az első kiábrándulás mindjárt az utca szögleten ért, a hol egy rongyos ruhás, ványadt anyóka, a kire «. , . Ezer tavasz lehelte rá« . . . (lásd: Farkas Imre) nem annyira báját, mint inkább ráncát, nyújtogatta felém ibolyáit, kellemetlen hangon követelve, hogy vegyem meg azokat, miközben durva vicceket mondogatott a mellette álló kövér, a »veszedelmes életkoron« szintén túl levő »asszonyságnak«, aki mimósát árult. Bizony egy cseppet sem ideális látvány a borvirágos orrú nyomor, az illatos iehelletü törékeny iukszust tartogatva kérges markában, szinte sajnálom a gyönge, szépséges virágokat ilyen nem hozzájok illő milleuben. csúnya szavak fertőjében, jó, hogy nem értik szegények az emberi szót, mert kétszeres fájdalom lenne halódásuk. Még ma sem tudok hozzá szokni a sors eme dissonáns kézzel festett képéhez s szinte féltő gyöngédséggel simogattam meg a hozzám került kicsi lila csokrot; szerettem volna letörölni az utca beszédének sarát erről a kedves szerény virágról, amit, talán nincsen is ember, hogy ne szeretne ? Én azt hiszem, főként három dolog van a földön, ami régi ugyan, de mindig uj marad : az ibolya, a szerelem éz a pletyka. Sőt testvérek is, egymáshoz szerfölött ragaszkodó ikrek. Mert alig jelen meg a láthatáron az ibolya, valamely ifjú remegő kezében, már nyomon követi a szerelem s a fehér kávés nénikék és a fekete pikkolós bácsikák közzé furakodva futva-fut utá- nok a pletyka, e szeles, makacs, vásott fickó, nem tör ődve véle, hogy sokszor összetépi tolakodásával amazok halványkék sejtésből, rózsaszín álmokból font tavasz koszorúját, messze vetve egymástól a megértő lelkeket. De azért nem kell haragudni túlságosan ez önfejű tolakodóra, mert nélküle az emberiség 99 százaléka elvesztené utolsó illusioját is, ami nélkül, valljuk meg egész őszintén kedves Szerkesztő Uram, igen szürke lenne az élet. g^p“ Moderciii berendezett 11 g^a ^ dia Ijr "Vid-ékiek: falélkozó helye! étterem és sörcsarnok "Hü Kitűnő magyar és franczia konyha. í Mr. ílsi TMpztár paistáiátian. DEBBECSSEN, WV HU® Italt Haitik. — IIÉli [ÜStDi SÓI. Figyelmes, pontos és Piac utca CS •«•al»»ds vb Előre megrendelt társas ebéd, vacsora előzékeny kiszolgálás! Kossuth-utca S«8»l Ä8UÄ« dps’ll mérsékelt áron. Telefon: 958