Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-15 / 42. szám
1911. Oktber 15. NAGYBANYA ÉS VIDÉKÉ 42. szám. (3) Kitüntetéseket nyertek: Állami ezüstérem: Markos György kocsigyártó, Vadnay György, Uray Endre, Vadnay Zsigmond kocsigyártók. Szűcs Kálmán asztalos, Székely testvérek szijgyártók, Glózer János cipész, Magyar Szaru- és Csontárugyár, Első Máramarosi Botgyár, Peltzer Károly Visóoroszi, Révész Ferenc Nagy- tapolya. Miami bronzérem: Benyó Andor kocsigyártó, Barlha György szíjgyártó, Kerekes István szíjgyártó, Kovács István szíjgyártó Nagybánya, Erdei István gubás, Fodor József kaptafás, Simon István szappanos, Schmidt Antal olajgyáros Vállaj, Szűcs József kádár, Debreczeni vas- és fémbutorgyár, Szatmári asztalosok butorszövetkezete, Dalström Géza kutmester, Hájtájer Pál vegytisztító és festő, Lukácsovits István kékfestő és ruhatisztító, Magyarbikali háziipari szövetkezet, Önálló gazdasági népiskola Nagykároly, Hercz Emma Budapest, nagybányai áillami gazdasági népiskola, Tatay Bertalan és társa kosárfonoda Szatmár. A Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara ezüstérme: Braun Menyhért cipész, Barcsay Erzsébet női kalapos, dr. Engländer Edéné női kalapos, Májer Jenni női kalapos, Kesztenbaum Mariska női kalapos Nagybánya, Első magyar mekhanikai hálógyár, Csuzner János Nagybecskerek, Fester János szürszabó Nagykároly, Inglik József férfiszabó, Mórán János asztalos, Lénárd Károly asztalos, Papp László cipész Nagykároly, Radoszta Testvérek mülakatos Mátészalka, Háziipari tanfolyam Csenger. Országos Iparegyesületi ezüstérem: Görömbey János szűcs, Hirschfeld Ármin halókötőgyár Debreczen. Országos Iparegyesületi bronzérem: Bartha Károly magyar férfiszabó, Dobi Antal férfiszabó Mátészalka, Kassay Károly szűcs. Egyesületi ezüstérem: Basa János csizmadia, Bakos es Papp lakatos, Edermann Ábrahám kocsi- kenőcsgyár, Füzeséri Zoltán asztalos Mátészalka, Fehér Juliska fehérnemű-varrónő, Tóth Kálmánné paplanos, Hölzel Albin szobrász, Nagy Károly asztalos, Neumann Béla faégető Vadászerdő, Papp Zsigmond férfiszabó, Rosenberg Sámuel bádogos, Schultheis Konrád pipaszár- esztergályos, Szentiványi Sándor lakatos Nagybánya, Takács Károly kádár Nagybánya, Háziipar-fejlesztés, Szatmári Géza kárpitos, Jenkowszky Ágoston g. kath. esperes Száldobos, Magyar háziiparfejlesztő vállalat Déva, Önálló gazd. népiskola Krasznabéltek, Nagybányai veresvizi m. kir. állami elemi népiskola, Fakivitel r.-f., Kosa Bertalan, Salamon M. és Bernát fakitermelők, Veszelovszky Testvérek betonmunka, Haas és Somogyi, Gál és Klein, Tóth Ferenc Budapest egy aranyérem. Egyesületi bronzérem: Braun Mór rézműves, Bartha József tajtékpipa metsző, Bakos György tanonc, Csapó Lajos szabó, Dési Gyula cipész, Erdős János asztalos, Fülöp Lajos cukrász, Ferenczy Gyula szabó, Gárdos Ferenc könyvkötő, Gyarmati Sándor kerékgyártó, Hertz Sándor kötszerész, Jakabffy János cipész Budapest, Joó Sándor vegytisztító, Kállay Ferenc csizmadiasegéd, Klein Lipót szesz- és élesztőgyár Szinér- váralja, Keresztes Sándor kalapos, Kazsmér Lajos csizmadia, Klein Ferenc gőzmosóda, Nagy Bálint kocsi- gyártó-segéd, Orosz János szíjgyártó Nagykároly, Puskás József csizmadia, Puskás Károly csizmadia, Sáfrány Lajos csizmadia, Márcsisek Ferenc kádár-segéd, Tóth Bálint szíjgyártó Mátészalka, Tatay Miklós cipész, Weisz Mór és társa szabó Mátészalka, Valek és Rajz cipész, Weisz Mór aranyműves, Csepei Jenő kocsi- gyárló-segéd, Szász József kárpitos, Hcrczka Halász és Berger butorgyärosok Budnpest. Díszoklevél: Debreczeni patkógyár, Magyar Eternit müvek, Harácsek Vitmos utóda Nagybánya, Bóni gyártelep Nyírbátor, Grünbaum Ede Ujpes1, M kir. vasgyári hivatal, Gál János gépész répavágó, elismerő oklevél, Zámbál Antal fakut készítő elismerő oklevél, Pásztori Árkád, Szatmárnémetii képző- és iparművészeti tanfolyam, Nagybányai jótékony nőegylet. Köszönő oklevél: Gronich Nándor Budapest, Burger Frigyes Kolozsvár, Valuka Antal Nagykároly, Zempléni Árpád Budapest, Agyó Géza, Almasi Gusztáv, Borovszky Károly Budapest, Braun József, Barna Mór, Estók Károly Nyíregyháza, Holló Sándor, Koren Viktor Sárköz, Kis Janos Nagysomkut, Kun Ignác Mátészalka, B. Nagy Rudolf Budapest, Pázmány-sajtó, Ragyóczi Sándor, Rubin Kornél Nagyszőllős, Vecsernyés Testvérek Szeged. Megjegyezzük azonban, hogy még ez sem teljesen pontos névsor s igy kiegésitésre fog szorulni. Heti krónika. A hét legrosszabb vicce, hogy beköszöntött a dér. Reggelenként piros az ég alja, derült az ég, egy felhőcske sem mutatkozik a látóhatáron s olyankor hófehér zúzmara lepi be a mezőket, elsárgult a szőlőlevél, lefagyott a tök, uborka szára s a bécsi tök megpirult, hogy fölvegye a versenyt a gesztenyével. Ezek a jelek mind azt bizonyítják, hogy itt a szüret, a tanács kegyesen megengedte, hogy aki akar szüretelni, hát szülhet, noha még csak hétfőn lesz Terézia-napja. A gimnáziumi igazgató is vakációt adott ma, hadd szüreteljen az ifjúság két napig s a gyönyörű meleg, ragyogó napon meg is indult az élet a hegyen, noha a termés éppen tizedrész annyi, mint pl tavaly volt. Egy a vigasztaló, hogy a minőség az felülmúlhatatlan édes, akár a lecseppentett méz, no meg az is vigasztalásul szolgálhat, hogy majd ád az Isten jövőre, ha most nincs. Ily körülmények között teljesen érthető, hogy vig szüretek vannak. Mert, tetszik tudni, mikor sok a termés, akkor sok a dolog, a gond is, nem ér rá mulatni az ember, de amikor csak itt-ott libeg egy gerezd, akkor szórakozással tölti a szép napot az ember s huzza-halasztja, hogy hamar vége ne legyen. Semmi kétség benne, hogy a nagybányai bor még nekünk sem lesz elég, kivitelre tehát egyáltalában nem kerülhet most a sor. Már ez a kis termés csak a »Márton Jánosé* lesz. Legeslegfrissebb újságként pedig nem hallgathatom el, hogy valami óriási barna táblákat szegeznek ki a város különböző részein az utcákra és közterekre, még olyan helyeken is, ahol a madár sem jár. A nyájas olvasó bizonyára rögvest kitalálja, hogy ezek a városi hirdető-táblák lesznek. Az uj rendszer előre veti az árnyékát, majd jó pénzért hirdetünk tehát a rém tágas csűrajtókon, egyet azonban ne feledjünk, hogy a hirdetés dija mégis csak olcsóbb lesz ezután is a Nagybánya és Vidéke hasábjain, azt meri garantirozni a krónikás. Lelkészi kinevezések. A szatmári r. kath. püspök Körösy Károly császlói helyettes lelkészt, városunk szülöttét Szakaszra plébánosnak nevezte ki. Diczig Béla fehérgyarmati s.-lelkészt pedig Felsőbányára helyezte át. Áthelyezés. Altnéder Ferenc kohómérnök a lug- zási kísérleteket Nagybányán befejezte s igy a szolgálat érdekében Fernezelyre helyezték át. Az evang. templom építésére Révész Zoltán VII. o. tanuló 20 koronát adományozott. Fogadja az elöljáróság hálás köszönetét. Többek kérdezösködésére válaszul közöljük, hogy múlt számunk tárczáját Thomory Jenő irta, a magyar irói gárdának egyik fiatal, rokonszenves tagja s lapunk munkatársa. A vármegyei közgyűlésen a főispán Illés Olivérnek az érdemkeresztet feltüzte s Ilosvay Aladár alispán is megemlékezett szép beszédben, róla. aki 40 éve áll a vármegye szolgálatában. Dr. Schön- pflug Lacit aljegyzőnek megválasztották nagy több séggel, Németh Bélát egyhangúlag, Helmeczy Pál szolgabirónak Domahidy Pállal szemben szintén oly óriási többsége volt, hogy a harmadik jelöltet is felülmúlta együttvéve. A pótadókat megszavazták s a város kölcsönét jóváhagyták. Több kiemelnivaló alig akadt. Gyászhirek. Joós Lajos kir. bányatanácsosnak 14 éves fia elhalt, aki Kolozsvárott gimn. tanuló volt. A gyászba borult család iránt őszinte részvéttel van Nagybánya és vidéke is, ahol szintén hosszabb ideig hivatalnokoskodott a bányatanácsos. — Syllaba Ernöné Szenteleky Katalin e hó 7-én, 39 éves korában meghalt. 10-én délután temették Jederen, r. kath. szertartás szerint. Nyugodjék békében! Fráter Loránd hangversenye okt. 21-én lesz, tehát jövő szombaton. Az érdekes hangverseny iránt az érdeklődés igen élénk. A vármegyénél a hivatalos órák okt 1-től ápr. 1-ig 8—2 óráig tartanak. Délután 3-5-ig egy tisztviselő teljesít a központban ügyeletes szolgálatot. A szatmári vasúti vendéglő közismert bérlője Lengyel János, aki nagy pártfogásnak és népszerűségnek örvendett, agyvérömlés következtében hirtelen meghalt. Berky Gyula szatmári órás, mint az ottani lapokban olvassuk, megőrült. Beszállították a nagy- kállói elmegyógyintézetbe. Erőpróba. A fernezelyi kohóban uj vasbeton- elegypadot építettek, melynek erőpróbája tegnap délelőtt volt meg. A padot uT ként 2000 kg. ólommal terhelték meg s az egész mű csak egy milliméter rugalmas elhajlást mutatott. A 900 m2 nagyságú elegypad Pill és Brauswetter műve s a kincstári szakértők teljes megelégedését érdemelte ki. Próba után egy másik teherpróba volt, t. i. nagy tízórai lakoma, amint az már ilyen alkalmakkor szokásos. Az uj üstökös már látható. A Brooks-féle üstökös, amely november végén jut napközelségbe, már puszta szemmel is látható. Egész éjszaka megfigyelhető. Fénye, mely a harmadrendű csillag fényével egyenlő, zöldes szinü, Üstöké még nem látszik. Az üstökös jelenleg a sarkcsillag közelében látható, a Sárkány csillagképzet csillaga mellett. Könnyen ráakadhatunk a következő módon: a Kisgöncöl két hátulsó csillagát képzeletben összekötjük egy vonallal s e vonalat a két csillag távolságának háromszorosával meghosszabbitjuk. Ezen a ponton van a Sárkány zetája, amelytől rézsutosan lefelé balra van az üstökös. Hatmillós részvénytársaság a Hortobágy hasznosítására. Kubik Gyula budapesti magánmérnök, a Közmunka főszerkesztője ajánlatot adott be Debreczen városához a Hortobágy hasznositását célzó öntözőmüvek létesitésére, ami a városnak a jelenleginél 420.000 koronával több jövedelmet biztosítana. Kubik mérnök terve szerint a Hortobágy földjéből 32,000 hold javított legelőt és 10,000 hold belterjes gazdaságot létesítene az általa kölürirt módok és feltételek mellett, amelyeket a Műszaki Világ a következőkben ismertet: »Ha Debreczen szab. kir. város nekem a circa 42,000 kát. holdat tevő Hortobágy-puszta használatát legeltetés és gazdasági értékesítés és művelés céljaira 50 évre átengedi, továbbá a városi polgárok tulajdonát képező és a hortobágyi legelőket mindenkor igénybe veendő marhaállományt illetőleg a legelőbért az ajánlatban körvonalazott elvek szerint állapítja meg és e béreket a polgároktól beszedi és ezen legelőbérből engem illető részt nekem kiszolgáltatja, végül megengedi, hogy az esetben, ha a polgárok valamely év december 31-ig a következő évre 30,000 darab számos marhánál kevesebbet jelentenének be legelőre, úgy jogosítva leszek a 30,000 darabból hiányzó számos marhamennyiséget idegen marhákkal pótolni és ezek tulajdonosaitól alku szerint megállapítandó legelőbért szedni, úgy én magamat a következőkre kötelezem : 1. Kötelezem magam circa 42,000 holdat tevő Horto- bágy pusztát a város és polgárainak minden hozzájárulása és megterheltetése nélkül — a Tiszából vezetendő öntözőcsatornákkal s oly mérvű vízszállítási müvekkel ellátni, melyek 30,000 darab marha legeltetése céljából alkalmasak lesznek arra, hogy ezen pusztának alacsonyabb fekvésű, circa 25—30,000 kát. holdnyi területe hat hónapon át — tavasztól őszig — 4'5 km. másodpercenkénti vizsugár szállítása által öntöztessék és ezenfelül a földek termőképességének emelése céljából ezen földekre, a rationális gazdálkodásnak megfelelő beosztással, az árvízből koronként circa 15 köbméter másodpercenkénti vizsugár szállit- tassék. 2. A Hortobágy uj gazdasági beosztása a szab. kir. város küldöttjei kívánalmának figyelembe vétele mellett megállapittatván, az 1. pontban említett öntözési mü a földművelésügyi m. kir. minisztérium álta- elbirálandó és jóváhagyandó tervek és kiviteli módol zalok szerint lesz megépítendő és annak üzemképessége, az elérendő cél szem előtt tartásával, a földmive- lésügyi m. kir. minisztérium által megtartandó felülvizsgálat utján lesz megállapítandó. 3. Kötelezem magam s utódaimat az öntözési müvet a város és polgárainak megterheltetése nélkül 50 éven át üzemben tartani és 50 év elteltével az egész müvet minden ellenszolgáltatás nélkül — jókarban és tehermentesen — a város korlátlan tulajdonába bocsátani. 4. Kötelezem magam arra, hogy a hortobágyi legelőre a város által adók, illetékek, Tisza-szabályozási költségek, felügyeleti, kezelési költségek és egyéb a szab. kir. város költségvetésében szereplő, a hortobágyi legelők címén eddig kiadott évi 160,000 koronányi összeget kitevő kiadásokat sajátomból fogom fedezni. 5. Miután a városnak a Hortobágy-pusztából eddig húzott tiszta jövedelme évenkint átlag circa 50,000 koronát tett ki, kötelezem magamat arra, hogy a hortobágyi puszta jövedelme címén a városnak 50 éven át évenkint minden körülmények között és minden levonás nélkül évi 100,000 azaz egyszázezer koronát fizetek. 6. Tekintettel arra, hogy a Hortobágy-pusztának egy része okszerű gazdasági művelés ala vonandó, kötelezem magam arra, hogy ezen a legeltetéstől elvont 12 000 kát. hold területet gazdasági kihasználás alá vonom, a gazdasági épületek és egyéb létesítmények céljaira szükséges körülbelül két millió korona tőkét igénylő beruházásokat — a város minden megterheltetése nélkül — sajátomból fokozatosan létesíteni 'fogom s 50 év leteltével az összes épületeket és egyéb, a mezőgazdaság céljaira szolgáló létesítményeket, minden ellenszolgáltatás nélkül, jókarban és tehermentesen a város korlátlan tulajdonába átbocsátóm. A legelőbérek megállapítását Kubik Gyula úgy kéri, hogy azt az első 10 évben 22—36 koronában állapítsak meg és ez az összeg minden tiz évben emelkedjék, úgy, hogy az évi legelőbér 28 koronánál kevesebb és 42 koronánál több ne lehessen. A legelőbérből a vállalkozót illetné meg az első tiz évben 22 korona, a második tiz évben 23 50 korona, a harmadik tiz évben 25, a negyedik tiz évben 28 korona. E legelőbéreken felül befolyó jövedelemből 70 százalék Debre- czené, 30 százalék a válalkozóé. Ha a legelő javulásával 30,000 darab állatnál több fér el a Hortobágyon, a befolyó több legelőbérből fele a városé fele a vállalkozóé. Kötelezi magát ajánlattevő, hogy az üzem föntartására, a terv létesítésére hat millió korona alaptőkével részvénytársaságot alapit, amely megfelelő óvadékot ad és amelynek igazgatósagában és a felügyelő bizottságában is két-két hely a város kiküldötteié. Kijelenti még ajánlattevő, hogy a földmivelésügyi miniszterrel kedvezmények megodasa iránt tárgyalásokat kezd; hogy azonban ehhez jogalapja legyen, kéri a város előzetes nyilatkozatát.« Legelőbb a tanács s azután a szakbizottságok fogják tárgyalni Kubik Gyula nagyhorderejű és e városra nézve igen előnyös beadványát. egyenruha ős polgári szabó Saját érdekében áll a Vármegyei, Községi, Elöljárósági, Tüzoltótestiileti, valamint magyar államvasuti hivatalnokoknak ha egyenruhát akarnak rendelni, úgy forduljanak teljes bizalommal Koros Sándor l-ső rendű egyenruha nagyiparoshoz Debreczen, Széchényi-utca 34. sz. (Csendőr lakianya.) Előnyös árajánlattal és költségvetéssel készséggel szolgál. Elsőrendű mnnka. Sz.olid, gyors és pontos kiszolgálás. Úri öltönyök mérték után, a legújabb divat szerint készülnek. Egyenruházati felszerelésekből állandó nagy raktár. Rendelések felvételére meghívásra leutazom személyesen mintagyüjtöményemmel.
