Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-21 / 21. szám
(2) 21. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1911. Május 21. szedésre s a járulékkiróvás jogossága ellen tett kifogásokkal kapcsolatban vitatott biztosítási kötelezettséget tárgyazó ügyekre vonatkoztak. Úgy a büntető, mint magánjogi vonatkozású pereink, egy pár esetek kivételével pénztárunkra nézve mind kedvező elintézést nyertek, mely körülmény nemcsak az ebből előállott vagyoni előnyökkel növeli pénztárunk életképességét, hanem a helyes joggyakorlat kialakulására is módot szolgáltat. Vagyonmérleg számlánk szerint 77.196 K 18 fillér vagyonnal szemben 77 866 K 01 fillér a tartozásunk, vagyis 669 K 83 fillér tényleges veszteségünk van, amit könnyen megértünk, ha csak az 56 303 K 97 fillért kitevő táppénzszámlát veszszük figyelembe, amely összeg 157.372 K 03 fillér járulékjövedelmünknek 35 93%-át teszi. Sajnos, a segélyezési nem e tételének rendkívüli aránytalansága leginkább a rosszhiszemüek, a szimuláns betegek visszaéléseire vezethető vissza, melynek meggátlását a központi orvosi rendelő felállításával, a táppénzes betegek rendszeres felülvizslásával s a betegellenőr alkalmazásával véltük meggátolni. Gyógyszerszámlánk 34.431 K 88 fillért teszen ki, mely a járulékjövedelem 21'97°/fl-ának felel meg. Az orvosi költségünk 18.531 K 40 fillért, a kezelési költségünk pedig 31.760 K 64 fillért teszen ki, mely előbbi a jövedelem 11'82°/0-a, az utóbbi pedig 20 63°/o-a- Járulék- hátralékunk, dacára a helyben és Nagybányán szervezett külön végrehajtói állásnak, 55.853 K 26 fillér összegre rúg, mely hátralék nagyrésze leginkább a vidéki járások lassú menetű behajtásának következménye, aminek egyelőre a behajtások gyakori szorgalmazásával s később a végrehajtói jognak a pénztár egész területére való kiterjesztésével fogunk segíteni. Pénztárunk pénzügyi viszonyainak rendes mederbe terelését, a táppénz segélyek nyújtásánál való fokozatosabb elővigyázat és ellenőrzés, a végrehajtói jognak a pénztár egész területére való kiterjesztése s a 7 napos járulékszedés által előálló 12—15000 koronányi járulékbevétel többlet által véljük megmegteremteni. Üzemi balesetbejelentés 174 férfi és 7 nő balesetére vonatkozó összesen 181 érkezett be pénztárunkhoz az elmúlt év folyamán. E balesetek közül halálos végű 4 volt, 10 héten belül gyógyultak 141-en, járadékot élvezett 36, kik közül 3-an már állandó járadékosok. Nyilvántartásunk szerint bejelentetett 26936 férfi, 3150 nő, összesen 30186, kijelentetett 26548 férfi, 2963 nő, összesen 29511. Tagátlagunk 7215. Táppénzes napok száma 44079, gyermekágyi segélyé 380, összesen 44459. Gyógykezelt keresetképes tagok száma 21407 férfi, 4084 nő, összesen 25490. Családtagok száma 4365 férfi, 4470 nő, összesen 8835. Kórházban ápoltatott 307 férfi tag, 10 nő tag, összesen 317. 5 férfi családtag és 17 nő családtag, összesen 22. A meghaltak száma: 38férfi és 2 nő, összesen 40. Ezekben óaajtottunk számot adni múlt évi munkásságunk eredményéről s bizton reméljük, hogy lefektetett alapvető munkásságunk nyomdokain haladva, a minden irányban tökéletesedő s rohamosan fejlődő pénztárunk törvényi feladatának a jövőben még áldásosabban fog megfelelni. A vármegyei l°|0-os uj pótadó. Múlt számunkban közöltük, hogy a vármegye az ingatlan forgalmi 1%-os pótadót megszavazta. E tárgyban a »Nagykároly és érmellék« cimü lap az egész megyét közelről érdtklő cikket hoz, melyet az ügy érdekeiben jónak látunk egész terjedelmében közölni. A vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 11-én egy végeredményében és hatásaiban szinte kiellopná, pedig ezzel keresem a betevő falatomat. Én megbocsátok neki s bölcs biró, ne kívánd, hogy ilyen kegyetlenül bánjak vele. Nem vagyok én olyan gonosz- lelkű ember, hogy ilyesmit cselekedhetnék. A biró egy ideig figyelmesen vizsgálta Ali arcát, majd elfordította tőle a kardot és odanyujtotta Ak- bárnak: — Nesze, te rajtad van most a sor. Hamisan vádolt Ali, büntesd meg érte, vágd le ezzel a karddal az orrát. Akbár azonnal elkapta a kardot a biró kezéből és a másik pillanatban megragadta ali orrát. — Megállj 1 — kiáltott rá a biró. Akbár leeresztette a kardot, de azért nem eresztette el az Ali orrát. A biró megkérdezte tőle: — Csakugyan le akartad vágni az orrát ? — Le én! — kiáltotta Akbár. — Nem sajnálod ? — Nem 1 — No, akkor emeld fel a kardot. Akbár meglendítette a levegőben az éles vasat, de a biró hirtelen megragadta a karját. számithatatlan nagyfontosságu határozatot hozott akkor, amikor Nemestóthi Szabó Antal és társainak indítványát nagy helyesléssel magáévá tette. Nemestóthi Szabó Antal és társai ugyanis indítványt, nemkülönben tervezetet nyújtottak be, mely szerint a vámegyei ingatlan birtokok 1% forgalmi pótadóval terheltessenek meg s az igy befolyó összeg első sorban közutak, majd vicinálisok felsegitésére fordittassék. Az indítvány, ha a kormányhatóság jóváhagyja, sok eddig — éppen fedezet hiánya miatt elhanyagolt — sürgős kérdést oldhatna meg sikeresen. A befolyó jelentékeny összeg a ma már meglévő alapokkal kibővítve valóságos kulturmissziót lesz hivatva teljesíteni vármegyénkben. Mindenesetre a fentebb vázolt célok bizonyos fokig közérdekűek ugyan, de részünkről még sem tartjuk helyesnek, hogy a befolyó összeg kizárólag csak közutak és vicinálisok segélyezésére fordittassék. Legtöbb esetben ugyanis a közutak, a vicinálisok felépítése nem az egész megye, hanem egy bizonyos vidék igényeit tartja szem előtt: Nem méltányos dolog tehát, hogy akkor, amikor az egész vármegye adózik bizonyos célra, csak egy-egy vidék érdekének kielégítését tartsuk szem előtt. — Mindenesetre helyes dolog, hogy ilyen kívánságok kielégítésére is vállalkozunk, aonban első sorban tisztán a megye egyetemét érintő közérdekű célokra kell az alapot felhasználnunk. Ilyen közérdekű dolog a vármegyei telefonhálózat létesítése, közkórház felépítése és az orvostudományok modern vívmányaival való lehetőleg tökéletes berendezése. Olyan vármegyének, mint Szatmár vármegye egy nagy és diszes kórházzal kellene rendelkeznie. A kórház létesítése nemcsak humanitárius célokat szolgálna akkor, amikor a szenvedő emberiség minél nagyobb hányadát képes volna gyógyítani, hanem jótékony hatással volna Nagykároly és Szatmár vármegye közegészség ügyének tartós fellendülésére. Ugyancsak a vármegye közegészségügyi szempontjai érvényesülnének a legteljesebb mértékben akkor, ha egy tüdővész szanatórium felállítását lehet elősegíteni, támogatni, esetleg jórészben fenntartani. Lapunk vezető helyén foglalkozunk e kérdéssel. Annak indokai meggyőzhetik olvasóinkat arról, hogy ebben az esetben is szigorúan közérdekű dologról van szó. A szanatórium felállítása egyrészt megapasztaná a meglevő kórházi betegek számát, amelynek jelentékeny hányada a tüdővészesekből kerül ki, másrészt kísérleteivel, gyógymódjainak kipróbálásával jelentékeny tényezőként szerepelhetne a tüdővész ellen indított hadjáratban. Itt van például a vármegyei muzeum kérdése. Kultúrtörténeti, néprajzi szempontból szinte megbecsülhetetlen értékű egy, a múlt minden emlékét megőrző nagy muzeum. Szatmár vármegyének nagy történeti múltja van, nagy férfiak szülőhelye és tartózkodási helye volt. Már csak a kegyelet is azt hozza magával, hogy ezeket az emlékeket összegyűjtve és csoportosítva hagyjuk utódainkra. A jelenlegi muzeum programmjában mindez valószínűleg meg van s hogy még sem tudja megvalósítani, az nem a vezető körök tétlenségén, hanem a fedezet hiányán múlik. Hosszú rigmusokban tárgyalhatnók itt tisztán ama közérdekű dolgokat, amelyek közül egyik-másiknak kielégítése már égetően szükségessé válik. Csak röviden rá akartunk mutatni arra a jelenségre, hogy nem teszünk lelkiismeretesen, amikor az ingatlan pótadó alapból csak a közutakat akarjuk építeni és vicinálisokat akarjuk segélyezni. Ha ugyanis ez a szempont érvényesülne a határozat megerősítése és annak életbeléptetése után, akkor egyes érdekeltségek könnyen kihasználnák a — Megállj, gonosz ember! — kiáltotta. — Most már megismertelek! Te képes lettél volna arra, hogy ilyen csekélység miatt vért ontsál s örökre szerencsétlenné tedd a társadat, akivel évek hosszú során át együtt dolgoztál. Lásd, a társad emberségesebb ember, ő nem volt képes erre a gonosz vérengzésre, ö inkább megbocsátott neked. Most már tudom, hogy te vagy a tolvaj ! Akbár zavartan ejtette le a kardot. Ali orrát is eleresztette és hebegett valamit. A biró azonban most már szigorúan bánt vele és nem hallgatott a mentegetőzésre. — Te vagy a tolvaj! — kiáltotta. — Ha meg nem vallód a bűnödet azonnal börtönbe vetlek. Akbár megrémült és lerogyott a biró előtt. Most már nem merte tagadni a lopást, töredelmesen megvallotta bűnét. A jó Ali megkönyörült a gonosz emberen és könyörögve kérte a bírót, hogy bocsásson meg neki. A biró azonban kérlelhetetlen volt, visszaadta a tőrt Alinak, Akbárt pedig börtönbe csukatta. helyzetet azzal, hogy derűre-borúra kérnének vicinális koncessziókat és sürgelnék talán sokszor csak magánérdek szempontjából is a közutak létesítését. Mint már említettük, az alap közmegterhelés- bői fog létrejönni, feladata tehát első sorban és szigorúan csak a megye érdekeinek kielégítése lehet, ha pedig ez már megtörtént, lehet beszélni az egyes vidékek érdekeinek kielégítéséről, de csakis akkor, ha itt is az egész vidéknek fellendítéséről van szó. Heti krónika. Abaujvármegyében 43 vaggon cserebogarat szedtek össze. Ilyenformán volt az egész országban, nálunk is nagy vadászatokat tartott a gyermeksereg, lévén ezúttal cserebogár esztendő. Bizony, most nem lett volna célszerű kérdezgetni a költővel minden cserebogártól, hogy mikor lesz nyár és hogy sokáig él-e a hercpúb ? De azért nálunk nem sok kárt tettek az ánák, mert a mi talajunk nehéz agyag, itt nem szaporodhatnak úgy el, már az Alföld homoktábláin valóságos sáskajárást rendeztek. Cserebogár esztendőben a fagyos szentek — mint mondják — tisztelettel félrevonulnak. így történt ez az idén is. 25 — 30 fokos melegben mosolyogtak a jó öreg Pongrácz, Servácz és Bonifácz, sokan a für- dőszezont is megkezdették a szabadban. A Szamos torkolatától egész a Zazar forrásáig akadtak vállalkozó szellemek, akik dacára a májusnak a habok közé menekültek a tropikus sugarak elől, sőt itt-ott az országban — fájdalom — megkezdődtek a szokásos fürdési szerencsétlenségek is. A ligetnek persze volt keletje ilyen időben. A bányász zenekar harsogó trombitái összegyűjtötték a félvárost s az árnyas parkban alig fért el a közönség, melynek most még a Szécheni-liget sem volt elég hideg, sőt mintha már egy-két idegen arcot is látnánk Veresviz sugárutain, megelevenedik a nyaralótelep, meg a festőiskola, kezd kibontakozni a nyári Nagybánya, egyelőre csak a saláta-szezonnal, de csak türelem, korán megérkezik az uborka is. A régi hid teljesen megszűnt, már csak a szellő fujdogál a helyén, a folytonossági hiány akadályt képez a ligetbe rándulóknak, de az talán még jobban ösztönzi az embert, hogy azért is menjen a hegyek közzé. A rögtönzött hídon csak gyalogszerrel engedik az embert, a szekérről le kell szállani. Eszembe juttatja ez azt a kölesei hidat, melyre a vármegye pár év előtt kiíratta: »Ezen a hídon mindenki csak saját felelősségére és veszélyére kelhet át.« Ez a vármegyei ut és hid politika. Benn a városban némely utcákon, pl. a Kossuth- utcán óriási hegyláncok emelkedaek. A csatorna árkának földje t. i. alig fér el a házak között. Az 5—6 méterről felhozott talaj sokféle színekben játszik, de nem kevesebb haragos színekben játszik az utcabeli lakosok orcája sem, akik már vagy két hete nem találják otthonukat a saját házukban. Mondják, hogy ha igy halad a csatornamunkálat, legyünk nyugodtak, három év alatt bizonyosan készen lesz. Ezzel szemben a vízvezeték közkutjait a jövő héten felállítják s megszűnik az a boldog állapot, hogy 30 csorgó ontja a gutini vizet Nagybánya utcáin. A közkutak felszerelései már meg is érkeztek. Sose hall az ember jót, sőt itt a sorozó bizottság is. Hétfőn zsindelyezik a miskolezi kaszárnyát s válogatják a legénynek a javát. Mérték alá állnak a szegény fiuk. az is baj, ha besorozzák, az is, ha nem, mert kaloaa sem akar lenni a modern gyermek, de beteg sem, szóval a társadalomnak nehéz a kedvét eltalálni, ki tudná ezt jobban, mint a krónikás. Személyi hir. Dr. Makray Mihály polgármester és Moldován László takarékpénztári igazgató e hó 18-án Budapestre utaztak, hogy részt vegyenek a Szatmár—nagybányai vasút r. t. közgyűlésén. Ref. püspökválasztás Balthazár Dezső böszörményi esperest minden valószínűség szerint már az első szavazásnál püspökké fogják választani, sőt nincs kizárva az sem, hogy a választás egyhangú lesz. Kinevezés. Qerdenits László oki. mérnököt a löldmivelési miniszter segédmérnökké nevezte ki. Jóváhagyott alapszabály. A Teleki-társaság alapszabályait a belügyminiszter — mint a hivatalos lap mai száma közli — jóváhagyta. Istentiszteletek a ref. templomban Májas 21-én d. e. 10 órakor praedikál Soltész Elemér. Május 25-én, áldozócsütörtökön d e. praedikál Soltész Elemér. Ugyanakkor konfirmáció. Május 28-án d. e. praedikál Révész János. Junius 4-én, pünköst első napján Soltész Elemér, úrvacsora -osztás a reformátusoknak. Junius 5-én, pünköst másodnapján praedikál Révész János, urvacsora-osztás ez evangélikusoknak. Délutánonként 3 órakor praedikál László János. Nyugdíjba vonulás. Kosztrober György felsősán- dorfalusi m. kir. főerdőőrt a földmivelésügyi miniszter 20,474. I. A. 3. számú rendeletével állandó nyugalomba helyezte. és iiéIié bevásárlási lorrás! Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes híres gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban. ■■ ■■ ■■
