Nagybánya és Vidéke, 1911 (37. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-12 / 7. szám

1911. február 12. (2) 7. szám. NAGYBÁNYA ES VIDÉKE s azért jónak láttuk az erre vonatkozó adatokat a helybeli észlelő állomástól elkérni. György Gusztáv kir. főmérnök, tudva azt, hogy a gazdákat igen kö­zelről érinti a dolog, szives volt az ide vonatkozó hivatalos adatokat összeállítani s közlés végett átadni. Kitűnik ezekből, hogy a napilapok által jelzett orszá­gos legnagyobb hidegnél is hidegebb volt most a mi vidékünkön. A helybeli m. kir. vegyelemző hivatalnál végzett hivatalos észlelés szerint az 1911. év Január 1-tői 10-ig a legnagyobb hideg —3.5°—C . 11-től 15-ig )) » ­— 13 o » » 16-tól 20-ig » —10 0 » » 21-től 25-ig » » — 8 « » » 26-án »--3.8 » > 27-én > » — 2 5 » 28-án » » —12 o » 29 én » »-35 » 30-án » » ­—13 o • 31-én * ­— 16 4 Február 1-én » » ­—18 o » 2-án > ­-16.0 » 3-án » y>-8 5 » 4-én 0 —15 o » 5-én y> —7o » 6 án » » — 9.4 » 7-én » 26 5 » 8-án » — 22 5 h » 9-én » — 18.7 » » 10-én » —22 5 Érdekes, hogy as utolsó 30 év alatt, vagyis az 1880—1910. egyes éveiben sem volt olyan hideg na­punk, mint aminőben f. hó 7-én volt részünk. A m. kir. országos meteorologiai és földmágnes- ségi intézet hivatalos kiadványai szerint: 1880. évben a legnagyobb hideg — 21.2 —°G (jan. hó) 1881. » »-20s » . (jan. hó) 1882. » » y> — 16 7 » (febr. hó) 1883. 0 >-157 » (jan. hó) 1884. » » »--16 9 » (j an. hó) 1885. )) —148 » (dec. hó) 1886. » » — 11.2 (márc. hó) 1887. » »• —14* > (jan. hó) 1888. 1) —20 2 (dec. hó) 1889. f> —20s » ()aD. hó) 1890. » » > — 13-2 » (műre. hő) 1891. » »-176 » (febr, hó) 1892 » —19 o » (dec. hó) 1893. » »-21.7 » (jan. hó) 1894. > » —16 9 » (jan. hó) 1895. » » — 19.4 I (febr. hó) 1896. » » » —20 2 » (jan. hó) 1897. » » > —19 5 (dec. hó) 1898. » » » —22-2 * (jan. hó) 1899. » — 13 8 (dec. hó) 1900. » 1) — 10 6 (márC. hó) 1901. » —204 (jan. hó) 1902. » » —20 g > (dec hó) 1903 » » —17 o > (jan. hó) 1904. » » » —19 o (dec. hó) 1905. > » — 20 o (jan. hó) 1906 » « » — 138 » » 1907. »- 22 6 1908. » — 17 5 » (dec. hó) 1909. » » —23 0 (febr. hó) 1910. » » » — 11 2 » (jan. hő) Különös jelenség az is, hogy mig 1910-ben majd­nem a legenyhébb volt a tél, az ideiben már a leg­hidegebb. Erre igazán elmondhatjuk, hogy szeszélyes az időjárás, a végletek közt mozog. Ref. Batyubál. A bíró elővette a botot és nézegetni kezdte, majd igazat adott a ravasz Omárnak: — Abdallah — mondotta — csakugyan nem járhatott volna ezzel a bottal, mert neki hosszabbra van szüksége. Magam is azt hiszem, hogy téved az öreg, mert rossz már a szeme és nem tudja jól meg­különböztetni egymástól a tárgyakat. Abdallah azonban nem hagyta magát és váltig erősködött, hogy az a bot csakugyan az övé volt. — Hiszen nem is neked való — vágott szavába a biró. — Magam is meggyőződtem arról, hogy kur­tább, mint a te botod. Ott hallgatta ezt a beszélgetést a sarokban a biró kis fia. Eddig csendesen ült a helyén, most azon-, ban közbekiáltott: — Apám, Omár bácsi levágott egy darabot a bot végéből, azért lett kurtább. A biró rábámult a fiúcskára, azután nagyot kiáltott: — Igaz, erre nem is gondoltam I Omár zavartan kezdett hebegni valamit, de a biró most már nem hallgatott rá. — Te loptad el a botot 1 — kiáltotta. — Ennek a gyermeknek több esze van, mint mindnyájunknak. Omár haragosan pillantott a gyermekre, azután kénytelen volt megvallani, hogy csakugyan ellopta a botot és levágta a végét. A jószivü Abdallah meg­sajnálta öt, könyörögni kezdett a bírónak, hogy ne büntesse meg. A biró azonban nem hallgatott a kö­nyörgésre és börtönbe csukatta Omárt, a botot pedig visszaadta Abdallahnak. A hagyományos régi jó kálvinisla bál megint pompásan sikerült, sőt most az összes eddigieket fe­lülmúlta eredményben. Nagyon szép képet nyujiott, igen előkelő és nagy közönség látogatta s a terítések rendkívül finom Ízléssel, elegánsan kezdődtek. Szí­vesség, vendégszeretet, otthonosság, kedély jellemez­ték a bált. Azt ugyan ki kell emelnünk, hogy az első né­gyest csak 44 pár tánczolta és nem 80, mint ezt egy laptársunk jelezte, mivel csak 11 pár fért el egy sor­ban és négy sor táncolhatott nagy nehezen, de az evésnek volt elég hely a hatalmas asztaloknál s a mai kornak inkább igy kell, a tánc lassanként kimegy a divatból. Nem lesz érdektelen kissé visszatekinteni a balyubálok történetére. Az első batyubál közvacsora címen 1883ban tartódotf Erre vonatkozólag az egyház Arany köny­vébe Gulyás Lajos lelkész ezt jegyezte he: »Torday Imre presbyter ur s telekkönyvi hivatalnok vezetése alatt rendezett és pedig többek közreműködésével rendezett közvacsora jövedeimezell 500 1'rloG. A következő bál 1886 ban volt. Az ide vonat­kozó feljegyzése Gulyás lelkésznek ez: »Febr. 13 án. Szombaton este iskolai felszerelésre az épület felső öl szobájában (ez a mostani lelkész lakás), mely csi­nosan fel volt ékesítve, bál tartatott, melynek ren­dezői az egyházlanács megbízásából Beregszászi Sá muci a'gondnok, Torday Imre, Thurzó Ferenc, ifjú Bánjai József és a rendezésnél, díszítésnél legtöbbet fáradozott Vásárhelyi Gyula voltak ; ennek egész be­vétele 278 írt 10 krt telt, a kiadás levonásával ma radt 155 frt 23 kr« A harmadik efajta mulatság 1888-ban, már Ger­gely Károly idejében tartatott, ki ezt irta he az arany könyvbe: »Az egyház javára tartott balyubál (tehát tulajdonképpen ez az első balyubál) jövedel­mezett 250 frtot.« Ettől kezdve majdnem minden évben tartott az egyház batyubált, kivéve az 1900 ik évet. amikor he­lyette hangverseny volt (309 K 10 f jövedelemmel) és 1906-ot, amikor a nagyvendéglő leégése miatt ma­radt el a batyubál. Az égj ház pénziára javára rendezett ba'yubá lökön kívül megemlékezik az aranykönyv az egyház­megyei lelkészi gyámintézet javára 1888 ban tartolt bálról. Erről igy szó! a krónika: »A nagybányai ref. egyházmegyei lelkészi gyámintézet javára tartott bál tiszta jövedelme volt összesen 762 frt (1522 korona!) Az egyház javára rendezett batyuhálok ezt a tiszta jövedelmet soha sem érték el, bár 1902 ben meghaladta a jövedelem az ezer koronát (1031 ko­rona 61 fillér.). Szó ami szó, a fentebb emidett hangverseny­nyel együtt eddig 24 mulatságot rendezett az egy ház, 16987 K 35 f összes jövedelemmel; az idei batyubál tehát íélig-meddig jubiláris, mert 25-ödik. A jövedel­mét tekintve pedig éppenséggel tetőpontot képez, felülhaladván minden elődjének hozamát. Nem véletlen, de érdekes, hogy a mostani batyu bál rendezőségének élén is ugyanaz a férfiú állott, aki 28 évekkel ezelőtt a közvacsorát oly jeles ered­ménynyel rendezte, t. i. Torday Imre presbyter, aki nek talán e jubileum alkalmából adományozhatnák az »Örök ifjú bál (és minden egyéb) rendező« címet és jelleget. Bolyongó batyubáloknak névezhetnők az 1907. 1938 1909. és 1910. évbelieket, melyek közül az első a Polgári Körben, az utóbbi három a Kaszinóban talált szállást. A hontalanság nehéz éveiben is szép anyagi eredményeket ért el az egyház, mert átlagos bevétele évi 782 koronát lelt ki. A mostani balyubálon a háziasszonyi tisztet a következő úrasszonyok töltötték be: A színpad előtt föllerilelt asztalnál: Damokos Ferenezné, Fülep Imréné, özy. Govrik Ödönné Gy örgy Gusztávné, Hanzulovics Kristófné, Hubay Zsigmondné, dr. Makray Mihályné, dr. Stoll Tiborné, Turman Olivérné, dr. Vass Gyuláné. A baloldali páholysor alatt levő asztalnál : Dr. Ajtai Nagy Gáborné, Bálint Imréné, Bommersbach Petemé, Borbás Gézáné, Brannich Gyuláné, Egly Mihályné, Incze Józscfné, Jancsovils Józsefné, dr. Káplány Anlalné, Lakos Imréné. Mórágyi Istvánná, Muzsnay Ferenezné, Stella Sándorné, Szűcs Károlyné, Vásárhelyi Gyuláné. A jobboldali páholysor alatt levő asztalnál: Gyalay Gyuláné, id. Jégh Jánosné, ifj Jégh Jánosné, Jégli Károlyné, Jégh Sándorné, Kovács Károlyné, Makovics Elekné,Téglás Lajosáé, Tóth Sándorné, Virág Istvánná. A batyubál nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is fényesen sikerült s szép jövedelmet juttatott az egy­háznak. Felül fizetlek: Hubay Zsigmond, dr. Ajtai Nagy Gábor, Soltész Elemér 20—20 K, Km. Pap Sándor, özv. Turman Olivérné 18—18 K, dr. Tóth Gábor 14 K, Damokos Ferenezné, Magyar Bertalanná 11—11 K, Damokos Ferencz, Domahidy Viktor. Hanzulovits Kristóf, Mórágyi István, Szűcs Károly 10—10 K, Bay József, Égly Mihály, Harácsek Károly, Jancsovits Jó­zsef, Lovack Gyula, Pöttinger Aladár, Révész János, Steinfeld Béla, dr. Stoll László, Szerencsy József, Waigandt Anna, Zoltán László 8 8 K, Benedek Vil­mos, Bertalan Miklós, Borbás Géza, Fábián Lajos, b. Ivováts Géza, dr. Köves Miklós, dr. Makray Mihály, Sipos Dezső, dr. Varsa Ernő, dr. Vass Gyula 6 — 6 K, Almer Lajos, Bajnóczy Sándor, Bernhardt Adolf, Kerekes Sándor, Rád Ruben, dr. Rencz János, Szent- miklóssy József, Virág István, K. Virág Lajos 5—5 K, Gálffv Pál, Gellért Béla, Géresy János, Gyalay Gyula. Makovics Elek, Muzsnay Ferencz, Németh Mi­hály, Weisz György 4—4 K, Abaházy József, özv. Husovszky Józsefné, Incze József, Madarassy László, Papp Emil, Rusz János, Schuszter Ferencz, Thorma János, Torday Imre, N. N. 3 3 K, Berényi Izidor, Boda Gyula, Bommersbach Péter, Bozsenik Béla, ifj. Burján Sándor, Dézsy Lajos, Fischer Károly, dr. Grandpierre Jenő, Havas Lajos, Mandics Andor, Pra­ger Károly, Prickné Kosztka Viktória, Schréder Gyula, Thurzó György, ifj. Topán József, özv. Tóthfalusi Józsefné, dr. Vajda Loránd, X. Y. 2 — 2 K. Berényi Béla, Burján Lajos, özv. Czelder Mártonná, Govrik Ödönné, Gyirászin Sándor, lile Miklós, ifj, Jég János, ifj. Kovács József, Kovács Lajos, Kővári György, Lakos Imre, Peterman Gáspár, Stefanik János, Stella Sándor, Szabó Árpád, Téglás Lajos, Vágó Pál, Zalai Ede 1-1 K. Jegyeiket megváltották: Gr. Degenfeld Sándor (ErdŐszáda) 50 K. dr. Miskolczy Sándor, Pokol Elek, Ujfalussy Miklós (Remetemező), dr. Wagner Józsefné 20-20 K, Pázsit Irén 12 K, Gyöngyösy Gyula, Ko­vács Gyuláné, Kürthy Mihály, hmaregla Mihály, Wienerb’rger Béla és neje 10-10 K, Bányai József és neje, Barihos Zsigmond Beregszászy Kálmán és neje, Lovag Berks Leó, Jármv István, Korcsog Mi­hály, Madán Ferencz, Nánásy István, özv. Orosz La- jósné, Wass Lajos, Zoltán Ákos 6-6 K, Barabás Vil­mos, dr. Barna Samu, özv. Bay Józsefné, Czihát János. Égly Jánosné, Egy valaki. Fülöp András Gla- vitzky Károly, Gólya János és neje. Hoffmann Árpád, özv. Horváth Pálné, Kertész Gyula, Kupás Mihály, Rumpold Gyula, Szilvásv Imre és neje (Miszlótfalu). Wiessner Richard, dr. Winkler Jenő 5—5 K, Csiszár József, özv. Dobi Ervinné, Dobró József és neje, Gotl- preis Ferencz, Kádas Julianna, Kovács Mihályné, Lerch Ignác/, Martiny István, Nagy Sámuel 4—4 K, Mikes János 3 K, özv. Andrási Lajosné, dr. Buday Sándor (Técső), Dergáts Sándor, özv. Gergely Károlyné (M.-Sziget.) György Mihályné, özv. Iblauer Jánosné, Incze Géza, özv. Kerekes Mihályné, Kovács Béla, Kovács József, özv. Lajos György né, László Endre (Fernezely). özv László Sámuelné, Molnár Antal és neje, özv. Petky Józsefné, özv. Schusterits Gvörgyné, Smaregla Józsefné, özv. Smaregla Pálné, Sváb Kál­mán, özv. Szixt Ignáczné, özv. Thurzó Ferenezné, Tréger Károly, Tréger Lajos, Varga Zsigmond, Vass Gyula 2 — 2 K. Az estély jövedelméhez hozzájárultak: L. Bay Lajos 150 1. bor, Mórágyi István 20 1. bor, Szabó Adolf 12 üveg borral. Fülep Imréné asztalánál fekete kávéból és virág­ból 90 K. A maradék ételből Fülep Imréné a Mária- menházbeli szegényeket vendégelte meg. Makovics Róza egy torta árában, mely rídd Ruben táuczmester közreműködésével kisorsoltalott, 21 ko­rona 20 f. Virág Juliska szegfűből 11 K. Zalai Ede vacsoráért, Virág Istvánná asztalánál 5 korona Egy torta 5 K, egy rózsaszín szegfű 1 K, egv vallomás 1 K. Számadás szerint (febr. 10) bevétel volt: 1911 K 28 f, kiadás: 590 K 93 f, maradvány, mint tiszta jövedelem : 1320 K 35 f. Az egyház elöljárósága úgy a szives háziasszo­nyoknak, mint a felülfizetőknek, jegymegvállóknak s mindazoknak, kik az est sikeréhez hozzájárultak, leghálásabb köszönetét nyilvánítja. Heti krónika, »A legszebb bosztonnál is többet ér egy fasi- rozott kappan«. Társadalmunk különböző elemei na­gyon egyetértenek ebben az abszolút igazságban s innen van, hogy a batyubálok mindig jobban sike­rülnek, mint a tisztán táncra alapított egyéb vállal­kozások. Ezek az utóbbiak valóságos »próbabálok«. Teher a férfiaknak, kik csak úgy próbálgatják a tán- -cot és teher a hölgyeknek, akiknek a gyér számú táncos valóban próbára teszi türelmüket. A ref. batyubálon ügyesen intézték el a tánc Eladó ház és föld. Az ÖtÖm ösy-féle felsőbányai-utcabeli nagy ház, szuterénre építve, 5 szoba veranda, konyha, kamara, 4 pince, két istálló, szin, gazdasági udvar, kert, valamint a kisebbik lakóház (Mikszáth-utca), 3 szoba, veranda, konyha, kamara, mellék- épületek, kert eladó, akár külön-külön, akár együtt, mivel az egész egy két utcára nyúló tágas telket képez. Ezenkívül 11 hold föld, a u. n. palás, mely műtrágyabányának és kőedénygyár céljaira is alkalmas, a Zazar és a vasút mentén, ahol homok és kavics is van, azvizvezetéki központi reservoire mellett, (all holdból 2 hold szántó) szintén szabadkézből eladó. Értekezni lehet Révész Jánossal, xxxxxxxxxxx>o<>x><xxxxx>ckxxxxxxxxx Felsőbányai-utca 20. sz. alalt, aki az eladásra fel van jogosítva. xxxxxxxxx>oo<>c<>c<^

Next

/
Oldalképek
Tartalom